Brussels Live
KeresésÉrtesítésekFiók
Minden közvetítés

Európai ParlamentIpari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Bizottsági ülés ITRE

2026. november 10., kedd

Az eredeti hangból automatikusan átírva és lefordítva. Hibák előfordulhatnak.

A nevek az elnök bejelentéseiből származnak, és így vannak jelölve; a bizottságok nem tesznek közzé hivatalos listát. A be nem jelentett felszólalók számozottak.

Kapjon e-mailt, ha az Ön szavai itt elhangzanak

Napirenden

  1. 1Napirend elfogadása
  2. 2Aelnöki bejelentések
  3. 3Az Európai Bizottság rendeletmódosítója, amely kiegészíti az (EU) 2023/1791 sz. európai parlamenti és tanácsi irányelvet, és módosítja az (EU) 2024/1364 sz. bizottsági rendeletet a közös uniós besorolási rendszer létrehozásáról az adatközpontok számára 2026/2895(DEA)
  4. 4Indiai misszió (Delhi), 2026. szeptember 21–25.
  5. 5ACER misszió, Szlovénia (Ljubljana), 2026. szeptember 21–22.
  6. 6ENISA misszió, Görögország (Athén), 2026. szeptember 21–23.
  7. 7A (EU) 2024/1252 sz. rendelet módosítása***I 2025/0385(COD) COM(2025)0946 - C10-0324/2025
  8. 8Véleménycsere Marko Mišmaš-szal, a BEREC elnökével 2026-ból, Alejandra de Iturriaga Gandini-vel, a BEREC elnökével 2027-ből, valamint dr. Verena Weberrel, a BEREC-t támogató Ügynökség igazgatójával (az Európai Elektronikus Kommunikációs Rendszerek Szabályozóinak Testülete)
  9. 9Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) bemutatója a Kiberbiztonsági helyzetjelentésről
  10. A nemek közötti egyenlőség hete
  11. 10Véleménycsere a nemek közötti egyenlőségről a Horizon Europe 2021–2027 program keretében, valamint a jövőbeli perspektívákról Joannával, Drake-hez, a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (RTD) főigazgató-helyettesével, az Európai Bizottságtól
  12. * * *
  13. 11A „Vezető piacok fejlesztése a ’Made in Europe’ koncepció mentén” című tanulmány bemutatója: a kötelező beszerzési eszközök és gazdasági hatásuk értékelése
  14. 12Közös bizottsági eljárás (59. cikk)
  15. Közös bizottsági eljárás (59. cikk)
  16. *** Elektronikus szavazás ***
  17. 13Az Európai Versenyképességi Alap („ECF”) létrehozása, beleértve a védelmi kutatási és innovációs tevékenységekhez tartozó külön programot***I 2025/0555(COD) COM(2025)0555 - C10-0165/2025
  18. 14A Horizon Europe, az Európai Kutatási és Innovációs Keretprogram létrehozása a 2028–2034 időszakra, a részvételi és terjesztési szabályok meghatározásával, valamint a (EU) 2021/695 sz. rendelet hatályon kívül helyezésével***I 2025/0543(COD) COM(2025)0543 - C10-0164/2025
  19. 15A Horizon Europe, az Európai Kutatási és Innovációs Keretprogram külön programjának létrehozása a 2028–2034 időszakra, a részvételi és terjesztési szabályok meghatározásával e program keretében* 2025/0544(CNS) COM(2025)0544 - C10-0218/2025
  20. 16Az Európai Atomenergia Közösség kutatási és képzési programja a 2028–2032 időszakra, kiegészítve a Horizon Europe, az Európai Kutatási és Innovációs Keretprogramot, és biztosítva a Közösség hozzájárulását az ITER projekthez 2025/0594(NLE) COM(2025)0594 - C10-0217/2025
  21. *** Elektronikus szavazás befejezése ***
  22. 17Digitális hálózatok, a (EU) 2015/2120 sz. rendelet, a 2002/58/EK irányelv és a 676/2002/EK határozat módosítása, valamint a (EU) 2018/1971 sz. rendelet, a (EU) 2018/1972 sz. irányelv és a 243/2012/EU sz. határozat hatályon kívül helyezése (Digitális Hálózatok Törvénye)***I 2026/0013(COD) COM(2026)0016 - C10-0014/2026
  23. 18Egyéb ügyek
  24. 19A következő ülések dátuma
  25. *** zárt üléstermében ***
  26. 20Koordinátorok értekezlete
  1. Felszólaló 1en

    Jó reggelt, kollégák! Kérem, foglaljanak helyet; 9 óra 30 van, és időben kezdhetünk. Nos, üdvözlöm mindenkit. Elkezdhetjük a napirenddel: ma egy nagyon élénk bizottság van, ezért figyelembe kell vennünk az időt is. Az első pont a napirend elfogadása. Amennyiben nincsenek észrevételek, a napirend elfogadható. Tehát rögtön a 2. pontra térünk át. Először is, néhány bejelentés: mint mindig, ma is közvetítjük az ülést a világhálón. A tolmácsolás 23 nyelven lesz elérhető. Most pedig a Matschild Wurthoferrel, az Energia Főigazgatóság főigazgató-helyettesével folytatjuk a megbeszélést. A Bizottság delegált aktusa az adatközpontok uniós közös minősítési rendszerének létrehozásáról. És szeretném köszönteni Wurthofer Matschild asszonyt. Remélem, hogy, öhm, jól ejtettem ki a vezetéknevét. Tehát, főigazgató-helyettes asszony, ahogy mondtam, e vitaalkotó keretében. Nagyon köszönöm, hogy elfogadta a mi meghívásunkat. A Bizottság 2026. szeptember 21-én javasolta a közös értékelési rendszert az adatközpontok számára, amelynek célja, hogy az adatközpontok energia- és vízfelhasználását átláthatóbbá tegye egy delegált aktus formájában. Jelenleg ez a parlamenti vizsgálat alatt áll. A delegált akt elleni kifogás elfogadásának határideje a 2027. januári plenáris ülésen van. Most 40 percünk van ennek a nézetcserének az elvégzéséhez. A mi vendégünk megnyitó megjegyzései után a koordinátorok első körével kezdünk, vagy a képviselőik vagy képviselőik képviselői két-két percet kapnak, majd pedig a felszólalási lehetőséggel élők következnek, akiknek egy-egy perce lesz. Minden tagot, aki felszólalni kíván, arra kérlek, hogy a névtábláját függőlegesen helyezze el a tartójában. Amennyiben időnk engedi, lehetőséget biztosítok a tagoknak, hogy követő kérdést tegyenek fel. Kérem, jelezzék ezt nekem. Mindannyiukat szerettem volna emlékeztetni erre, vendégünket is beleértve, de már a nap elején is, tehát kérjük, tartsa be a számára kijelölt időt. És most meghívom Wurthofer asszonyt, hogy 10 percig szóljon.

  2. nyitó nyilatkozatok. Kérem, ön következik.

  3. Felszólaló 2en

    Köszönöm, asszonyom Elnök, asszonyom Donna San. Tisztelt európai parlamenti tagok, ez Örömmel vagyok itt. Nagyon köszönöm, hogy meghívtak ide, hogy bemutassam azt, amit adatközpont-energiahatékonysági csomagnak nevezünk, amelyet a Bizottság szeptember 21-én elfogadott, és amelyben különösen a delegált rendelet, amely létrehozza az adatközpontok uniós közös minősítési rendszerét. A mai célom nem az, hogy a Bizottság (DGNR) oldaláról a adatközpontok előnyeiről és hátrányairól vitatkozzunk, hanem valójában az energia és az adatközpontok fenntarthatóságáról van szó. szempontjainkat a adatközpontokra, de számos előnyt látunk a digitalizációban és a tiszta energiarendszerünk átalakításában is, és az AI-nek az energetikai szektorban is számos lehetősége van. Például, amikor a智能电网okról, a keresleti oldali rugalmasságról vagy a kétirányú energiaáramlásról van szó, az elektromos járművek kétirányú töltése, vagy egyszerűen a fogyasztás elhalasztása az olcsóbb órákra, a digitalizáció és az AI az energiaiparban kéz a kézben járnak a megfizethetőséggel, a versenyképességgel, a szállításbiztonsággal és a dekabonizációval. Mindazonáltal, vannak kihívások is, amelyeket a számos előny mellett látunk. Először is, az energiafogyasztásról van szó. Tudjuk, hogy a legfrissebb becslések szerint az adatközpontok az EU teljes villamosenergia-igényének mintegy 2,5–3 százalékát teszik ki. Ez az EU-tagállamaink között változik. Például Írországban a fogyasztás akár a ország elektromosenergia-felhasználásának 20 százalékát is kiteheti. Máshol ennél lényegesen alacsonyabb, 3 százalék alatt van. Néhány központunk, néhány városunk van, ahol a legtöbb adatközpont található. elhelyezkednek, de természetesen a forgatókönyv az IEA-tól is származik az, hogy a adatközpontok tovább fognak nőni, 2030 után is, és ennek megfelelően nőni fog az energiafogyasztásuk. A második kihívás az, hogy a adatközpontok hálózati torlódást okozhatnak azoknak a területeken, ahol találhatók az adatközpontok hajlamosak a csoportosulásra. Túlzott igénybevételt okozhatnak az energia- és vízforrásokban, valamint kockázat áll fenn, hogy az új adatközpontok növelhetik az energiaárakat, és mint mondtam, ez a mi elsődleges célunk: vizsgálni az energia hozzáférhetőségét és az árait. Ezért gondoljuk, hogy a digitális növekedésnek és a magas fenntarthatósági szabványoknak együtt kell járniuk.

  4. és a következő 20 évben rendelkezésre álló adatközpontok kapacitásának nagy részét a következő néhány évben tervezik majd és építik fel. Ezért fontos most cselekedni. Ezért cselekedtünk szeptemberben. Volt a javaslat a felhő- és MI-fejlesztési törvényre, a CADA-ra, amelynek célja, hogy a 2035-re háromszorosára növelje az adatközpontok számát, hogy megfeleljen a szükségleteknek. De mint mondtam, elkötelezettek vagyunk afelől, hogy az EU adatközpontjai fenntarthatóak legyenek a a transzparencia és a legjobb elérhető technológiák előmozdításával, valamint azzal, hogy biztosítjuk, a adatközpontok hozzájáruljanak a tiszta energiaátmenethez. Kibocsátottunk egy stratégiai tervet a digitalizációra az energetikában, nemrég, és az első intézkedés az adattárak fenntartható integrációjának vizsgálata. a rendszer középpontjában. Egy gyakorlati és együttműködő megközelítést választottunk. Európa-szerte szeretnénk azonosítani megoldásokat és legjobb gyakorlatokat. Majd ezeket önkéntes vállalásokként gyűjtsük össze. Ebben az értelemben szorosan együttműködve a tagállami hatóságokkal, az adatközpont-üzemeltetőkkel, a hálózatüzemeltetőkkel és minden energiaipari szereplővel, az adatközpontok integrációjáról szóló háromoldalú megállapodások uniós modelljét készítjük elő. Reméljük, hogy év végére készen leszünk. Majd pedig egy önkéntes modellről lesz szó, amelyet a tagállamokban kipróbálhatnak, és a nemzeti körülményekhez igazítva, és helyi megállapodásokká fordítva, amelyeket regionális és helyi partnerek írnak alá. Tehát egy önkéntes modell, amelyet az uniós tagállamokban lehet kipróbálni. Vagyis egy irányelv az adattudásközpontok integrációjáról. De lépésről lépésre haladunk. Tehát 2024-ben vezettük be az európai európai adatközpont-adatbázis és egykori jelentési rendszer az adatok és a fenntarthatósággal kapcsolatos kulcsfontosságú teljesítménymutatók gyűjtésére az adatközpontokról. Ahogy korábban említettem, idén szeptemberében elfogadtuk az adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó csomagot, amely tartalmaz egy jelentést, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtanak be, valamint egy delegált rendeletet, amely létrehozza az adatközpontok uniós közös minősítési rendszerét. Ez kiegészíti a jelentéstételi rendszert. És mint harmadik elemként, nyilvános konzultációt indítottunk a lehetséges minimális teljesítményszabványokról.

  5. az EU-s adatközpontokra. És ez vonatkozna az új, illetve felújított adatközpontokra is. A nyílt konzultáció december 12-ig tart. Ezért minden érintett felet szeretettel meghívunk a részvételre. Tehát a következő lépés, ha a érintettek ezt szeretnék, az EP-k minimum energiahatékonysági szabványa lenne. De ma a delegált rendeletet vitatjuk, amely valójában a szeptemberi csomagunk, és a delegált rendelet valójában egy címke lesz, amelyet automatikusan generálnak minden adatközpont számára, amelyek jelentést tesznek az adatbázisnak. Így nézne ki, vagy így néz ki ez a címke. A számítástechnikai központok esetében ez azt jelenti, hogy a számítástechnikai központok üzemeltetőire és a közigazgatásra semmilyen további teher nem hárul, mivel ez automatikusan történik majd minden adatbázisban szereplő számítástechnikai központra. Minden címke nyilvánosan elérhető lesz az existing dashboard részeként. A fő cél az energiahasználat átláthatóságának növelése a adatközpontok esetében. és jobb politikák kialakítását, valamint minden bizonnyal a digitális eszközök és szolgáltatások fenntarthatóbb beszerzését támogatni. Ez lehetővé teszi az adatközpontok közötti összehasonlítást egy régióban, és elősegíti az új tervezési koncepciókat vagy a megfelelő hatékonysági beavatkozásokat. Az EED, az energiahatékonysági irányelv az eredete. De, szerintünk, három dimenziót fed le, amelyek fontosak az adatközpontok fenntarthatóságának szempontjából. Láthatják a jobb oldalon, hogy ez az energiahasznosítási hatékonyság. Tehát az energiahatékonyság. Ugyancsak fontos a vízhasználati hatékonyság is, mivel az adatközpontok használják sok vizet használnak. És az alacsony kibocsátású energiaforrások beszerzése, amit bal oldalon láthatnak: megújuló energiaforrások, nukleáris energia és mások. Tehát ezek az etikett kulcselemei: olyan egyszerűnek kell lennie, amennyire csak lehet, amit más termékek címkéiből tanultunk, de nagyobb átláthatóságot biztosít ezzel kapcsolatban. És ezzel befejezném az első felszólalásomat. Nagyon köszönöm a figyelmüket. Szerintünk ez fontos lépés a transzparencia és a fenntarthatóság terén, ahogyan a kezdetektől fogva említettem. Természetesen a adatközpontok teljes területe sokkal több aspektust ölel fel, de az energiaszektorban keressük az előnyöket, miközben vizsgáljuk a hasznot.

  6. kihívások. Nagyon köszönöm.

  7. Felszólaló 1en

    Köszönöm a világos magyarázatot, és most az EPP csoportnak adjuk szót Aura Salla asszonynak.

  8. Aura SallaPPEen

    Köszönöm, elnök úr/elnőnő.

  9. Felszólaló 1en

    Igen, kérem.

  10. Felszólaló 2en

    Köszönöm, főigazgató-helyettes úr. Először is egy általános megjegyzés: fel kell hagynunk azzal, hogy amerikai és kínai vállalatoknak adatközpontokat biztosítsunk, meg kell őriznünk az elektromos energiánkat és a természeti erőforrásainkat az európai vállalataink számára, és minél gyorsabban és szélesebb körben európai felhőszolgáltatásokat kell választanunk. Nincs kétség afelől, hogy Európában szükségünk van adatközpontokra az AI fejlesztéséhez, de biztosítanunk kell, hogy ezek európai felhasználók számára is elérhetők legyenek világos szabályokkal. Ezeknek a szabályoknak tisztességesnek és technológiailag semlegeseknek kell lenniük. A címkéknek egyértelmű és megbízható információkat kell szolgáltatniuk, amelyeket a vállalkozások, a közigazgatási szervek és a polgárok használhatnak az adatközpontok valós környezeti teljesítményének megértéséhez és összehasonlításához. Szeretném elismerni a Parlament és a Bizottság közötti konstruktív együttműködést: a 2026 tavaszán felvetett számos aggodalom bekerült a elfogadott delegált aktusba, amit természetesen üdvözlünk. Mindazonáltal szeretnék feltenni egy kérdést arról, hogyan mérjük és kommunikáljuk a fenntarthatóságot. Fontos különbség van aközött, hogy egy adatközpont mit képes megtenni, és aközött, amit ténylegesen teljesít. Értem a szükségességét az egyszerű értékelési rendszernek, és azt is, hogy az operátorokat ne kellene büntetni olyan körülmények miatt, amelyek nem állnak az irányításuk alatt, például a távfűtési hálózatok hiánya miatt. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy azok, akik valódi környezeti előnyökkel járulnak hozzá, megfelelő elismerésben részesüljenek. Van tehát három kérdésem: elsőként, miért fókuszál az értékelési rendszer a technikai készenlétre, ahelyett, hogy a ténylegesen újrahasznosított hulladékhő mennyiségét és a hálózati rugalmassági szolgáltatások teljesítését mérné? Másodszor, hogyan fogja biztosítani a Bizottság, hogy a nyilvánosan elérhető címkék egyértelműen megkülönböztessék a technikai készenlétet a tényleges teljesítménytől, hogy a vállalkozások, az hatóságok és a széles nyilvánosság informált összehasonlításokat tehessen? Harmadszor, elkötelezi-e a Bizottság, hogy a 2028-as felülvizsgálat során orvosolja ezeket a hiányosságokat, hogy az értékelési rendszer jobban tükrözze, mit is teljesítenek ténylegesen az adatközpontok, miközben figyelembe veszi az operátorok kontrollján kívül eső körülményeket? Szerintem ez

  11. tegye a minősítési rendszert jelentősebbé, ösztönözze az igazi fenntarthatóságot és támogassa Európa adatközpont-infrastruktúrájának beruházásait, köszönöm.

  12. Felszólaló 1en

    Köszönöm, és most SND, Niels Fugs Lang úr.

  13. Felszólaló 3en

    Köszönöm, köszönöm nagyon, elnök úr, és köszönöm, Mechthild, hogy bemutatta ezt a címkejavaslatot. Szerintem ez egy jó lépés, és ahogy ön is említette, az energiahatékonysági irányelvből származik. Ott volt reggel a tárgyalásokon, amikor elfogadtuk ezt a szöveget, én pedig a Parlament nevében tárgyaltam. Azt hiszem, ez valóban hasznos lesz, hogy több fenntartható adatközpontunk legyen. Azt kell mondanom, teljesen egyetértek az EPP-beli kolléganőm szavainak: fenntartott kapacitást kell biztosítanunk az európai adatközpontok számára. Nem látom az érdekemet abban, hogy minden energiánkat és vizünket az amerikai Microsoft, Apple vagy Google, illetve más nagy techcégek adatközpontjaira pazaroljuk. ugyanakkor természetesen szükségünk van adatközpontokra, mert önállónak kell lennünk: nem tárolhatjuk az összes adatunkat külföldi adatközpontokban, szükségünk van a saját kapacitásainkra itt az Európai Unióban. Azt hiszem, ez a címke segít nekünk fenntartható európai adatközpontokat kialakítani. Két kérdésem van. Az egyik a hulladékhőre vonatkozik: a címke csak azt jelzi, hogy az adatközpont kész a hulladékhő felhasználására, de nem kvantifikálja, hogy mennyi hulladékhőt használ fel ténylegesen az adatközpont. Mit gondolnak erről? Szerintem ezt lehetne javítani. Tudom, hogy háromévente lesz egy felülvizsgálat, lehetőség a címke reformjára. Fogják ezt figyelemmel kísérni? Szerintem figyelniük kellene, hogyan lehetne javítani a címkét a hulladékhő szempontjából, mert tudjuk, hogy a mai adatközpontok képesek lennének a hulladékhő lefedésére, a hulladékhő az adatközpontokból ekvivalens a 4 millió európai háztartás igényével. Dániában sok a távfűtés, de csak négyünkből 54 adatközpont használja a hulladékhőt, tehát szerintem ez javítható. A másik dolog, amit szeretnék kérdezni Öntől, a rugalmasság: a javaslatában is szerepel egy kérdés arról, hogy az adatközpont lehet-e rugalmas.

  14. így csökkenteni az elektromosenergia-igényt és a csúcsidei fogyasztást, de Önök nem mérik, hogy ez a potenciál ténylegesen ki van-e használva, tehát lehetne-e ez valami, amit Önök is megfontolnának, tudja, azon gondolkodva, hogyan javíthatnánk a címkét az elkövetkező években, köszönöm.

  15. Felszólaló 1en

    Köszönöm, a CRE csoport nevében, Diego Solier. Rendben, spanyolul fogok beszélni, elnézést. Köszönöm, köszönöm, mint fő jelentő, az igazság az, hogy ez a kezdeményezés jónak tűnik számomra, de szeretnék néhány gondolatot megosztani először is. Először is, ez a kezdeményezés figyelembe veszi-e a különböző adattároló központok típusait? Úgy értem, a colocation adattároló, a felhőalapú adattároló és az MI-alapú adattároló nem ugyanaz. Ez különböző típusú adattárolók különböző energia- és hűtési követelményekkel. Azután, amit a sandi-i kollégám említett, az teljesen helyesnek tűnik, feltéve, hogy egy adattároló közel van azokhoz a területekhez, ahol leadhatja azt a hőt, mondjuk, a civil zónáknak, amelyek hasznosítani tudnák. Ez tökéletesnek hangzik. Van azonban olyan eset, amikor a fizika nem segít, és ezek az adattárolók olyan régiókban vannak, amelyek nincsenek közeli városi központokhoz. Ebben az esetben ez a hő soha nem érhet el egy városi központot, hogy hasznosítani lehessen. Tehát természetesen, feltéve, hogy az adattároló közel lehet egy városi területhez, és további hasznot tud hozni, azt meg kell tennie. a társadalomnak, mivel ebben a zónában van telepítve. Ami szintén szeretnék megemlíteni, az egy gondolatmenet, egyfajta kérdés: figyelembe veszi-e ez a besorolás a földrajzi övezetet? Nem ugyanaz egy adatközpont az Ibériai-félszigeten, Spanyolországban vagy Dél-Európában, mint Észak-Európában. Miért? Mert nyilvánvalóan a hűtési rendszerek Dél-Európában több energiát fogyasztanak, és eltérnek az észak-európaiaktól. Miért? Például Írország nagy adatközponti központ az időjárási viszonyai miatt is, többek között. Ezért fontos figyelembe venni ezt a különbséget vagy a földrajzi helyzetet, ahol az adatközpontok lesznek elhelyezve. Szeretném még, és befejezem, mert lejárt az időm, megkérdezni a BT-t

  16. A DG Enernek szorosan együtt kell működnie a DG Connect-tel e fajta szabályozások terén, mivel fontos, hogy a bizottságon belül is legyen kommunikáció, és ez a javaslat nehogy bármilyen módon hátráltassa azt, ami jelenleg a felhőterület fejlesztése terén zajlik az gyorsító zónákon keresztül. Véleményünk szerint ez a mechanizmus nagyon erős ahhoz, hogy elősegítse az adatközpontok fejlesztését, és nem szeretnénk, ha e szabályozások bármilyen módon sérülnének a DG Ener kiváló kezdeményezése miatt. Köszönöm, Diego.

  17. Felszólaló 1fr

    Most pedig a Renew képviselőjétől, Christophe Grudler úrtól.

  18. Christophe GrudlerRenewfr

    Köszönöm, Elnök asszony, franciául fogok beszélni. Köszönöm, főigazgató-helyettes asszony, a bemutatóját. Nagyon egyértelműen szeretném dicsérni ezt a végső változatot az Alapok Szövetségéről szóló törvénynek; valóban a megfelelő irányba haladnak. Jó messzire jutottunk, ha szabad így mondanom, mert az első változatban, amit körbeküldtetek, a nukleáris energia egyszerűen ki volt zárva, ami paradoxon volt abban az időben, amikor maga Ursula von der Leyen a párizsi közeli Világ Nukleáris Kiállításon azt mondta, hogy stratégiai hibát követett el azzal, hogy mindenütt blokkolta a nukleáris energiát, és most már megértette, és mindössze néhány nap múlva megjelent egy új verzió. a delegált akt azon verziója, amelyben valójában nukleáris energiahordozót tilalmaztak. Tehát valójában egy nukleáris energiával működő adatközpontnak nem volt elismerése, míg egy földgázzal működő, kis szélerőmű-szerződéssel rendelkező adatközpont elismerést és értékelést kapott. Ez valóban stratégiai hiba, klíma- és iparpolitikai nonszensz volt. Több kollégámmal különböző csoportokból felhívtuk a figyelmet az Elnök és a DGNR felé, és a ma bemutatott szöveg fontos előrelépés, valamint győzelem e párthovatartozástól független mobilizáció számára. Stratégiai kérdés ez, mivel Európa hét éven belül háromszorosára kívánja növelni adatközpontjainak kapacitását; nem lesz európai digitális szuverenitás vagy mesterséges intelligencia bőséges, dekabonizált és kontrollálható energia nélkül. Ezért két nagyon rövid kérdésem van. Először is: garantálhatja-e, hogy 2027 nyarától kezdődően a nukleáris energia használata ugyanolyan láthatósággal kerülhet bevezetésre ebben a címkében, mint a megújuló energiaforrások? Másodszor, az első verzióban meghatározott kiegészítési szabály komoly aggályokat vetett fel. Tudná megerősíteni, hogy a tízéves szabály nem fogja büntetni a meglévő termelő kapacitásokat, különösen a nukleáris erőműveket és a gátakat? több évtizede épült vízerőművek, amelyek továbbra is dekarbonizált elektromos energiát termelnek

  19. a tényleg értékelhetőek lesznek az installációk ennek a címkének a alapján? Köszönöm. Köszönöm.

  20. Felszólaló 1en

    És most a Zöldek képviselőjéhez, Utah Paulus kisasszonyhoz fordulunk.

  21. Jutta PaulusVerts/ALEen

    Nagyon köszönöm, elnök úr, és köszönöm neked is, Mechteld, hogy itt vagy. Én is ugyanabban a teremben voltam Niels-sel, amikor tárgyaltunk. természetesen az energiahatékonysági irányelv, és el kell mondanom, hogy nagyon megnyugtató, hogy a Parlament meglehetősen egységes abban a tekintetben, hogy véget kell vetni a külföldi szolgáltatókra való függőségnek, és értékes helyet és hálózati kapacitást kell fenntartani az európai szolgáltatók számára. Van egy kérdésem, amely tulajdonképpen az első kérdésre vonatkozik, és a jelentésre, mivel tudjuk, hogy a szolgáltatóknak csak 30 százaléka tett eleget a kötelező jelentésnek kérdésem elsősorban a beszámolókra vonatkozik, mivel tudjuk, hogy a szolgáltatók kb. 30 százaléka valóban eleget tett a kötelező jelentéstételi kötelezettségének. így tehát a kérdésem: milyen következményeket von le ebből a Bizottság, és hogyan fogjuk mi, tulajdonképpen, a fennmaradó 70 százalékot meggyőzni arról, hogy szolgáltassák be az adatokat? szerintem a „adatközpont-hatékonysági csomag”, amely magában foglalja a nukleáris energiát, egyfajta oximoron, hiszen a nukleáris energia természetesen soha nem hatékony — ez termodinamika, tudom, elnök úr Grudler úr szeretné ezt megváltoztatni, de sajnos a fizikai törvényeket nem lehet megváltoztatni. Azonban a kérdésem inkább az, hogyan segítenének a már működő, például a katamami erőművekből származó nukleáris bizonyítványok — mármint, tudják, az összes már működő erőműből — hogyan segítenének ezek a bizonyítványok az energiatranszformációban? Semmit sem kellene változtatni, új kapacitást sem kellene építeni. Nekem nem teljesen világos, mi a jelentősége ennek a „hőhulladék-kész” feliratnak. Ugyanaz a véleményem, mint a hölgynek. Salah és Mr. Fuglesang és Mr. Sollier, a lényeg, hogy a szolgáltatóknak olyan helyet kell választaniuk, ahol a hőt fel lehet használni, nem pedig azt, hogy kiválasztják a helyet, majd azt mondják: „Ó, sajnálom, itt nincs felhasználás a hőmre.” Egyetértek a kérdésével kapcsolatban, hogyan lehetne például a hyperscalereket és a co-locatorokat megkülönböztetni. A Bizottság gondolkodik-e itt egy típusfüggő benchmarkon, vagy milyen más elképzelések vannak? Köszönöm.

  22. Felszólaló 1en

    Köszönöm, és most a baloldalnak, Per Clausen úr.

  23. Per ClausenThe Leften

    Nagyon köszönöm, és dánul fogok beszélni.

  24. Per ClausenThe Leftda

    Először is szeretném megköszönni a helyettes igazgató jelenlétét, hogy ma megvitathassuk ezt a fontos témát. Az igaz, hogy az EU-nak nincsenek átlátható fenntarthatósági értékelései, amelyeket össze lehetne hasonlítani az EU tagállamai között. Ez egy áttekintés, amelyet már régóta meg kellett volna kapnunk, mielőtt a nagy amerikai adatközpontok elkezdték volna elárasztani a mi országainkat. Azt is hiszem, hogy erős szükségünk van közös minimumszabványokra. ahogy most állnak a dolgok, az EU polgárai fizetik meg az amerikai tech-óligarchák számláját, akik kihasználják a mi közös erőforrásainkat. A polgárok látják, hogyan bukkannak fel zajos adatközpontok a házaik mellett, amelyek korábban szép környezetben voltak, most viszont hirtelen ipari övezetben találhatók zajszennyezéssel Finnországban. Láttuk, milyen rosszul sülhet el, amikor a Google illegálisan 250 000 fát vágott ki, és megsemmisített értékes erdőket és biodiverzitást, de magát Európát is a vízellátás azt jelzi, hogy az adatközpontok veszélyeztetik a vízkészleteket, és mi magunk is láthattuk, hogy számos ilyen adatközpontban – a felépítés során éppúgy, mint az üzemeltetés időszakában – a munkafeltételek rendkívül problémásak, és fenyegetik a zöld átmenetet. Nincs kétség afelől, hogy szükségünk van az EU-ban működő adatközpontok következményeinek áttekintésére, de egyszerűen korlátozni is kell, hogy ne használják ki túlzott mértékben a forrásainkat. Bár a Bizottság 2027 közepén tervez minimális szabványokat bemutatni, még mindig akkor sok amerikai tulajdonú adatközpont érkezhet Európába még azelőtt, és a következmények kezelhetetlenné válhatnak, ezért a kérdésem lényegében az, hogy mit tervez a Bizottság tenni a közte lévő időszakban az új adatközpontok környezeti és klímaváltozással kapcsolatos következményeinek enyhítése érdekében, és vajon nem itt lehetne-e egy ideiglenes leállítást mintául venni ahhoz, hogy valóban európai adatközpontokat – európai tulajdonú és irányítású adatközpontokat – kapjunk a jövőben.

  25. Felszólaló 1en

    Köszönöm, most befejeztük a kolléga felszólalását, és most visszaadom a szót a Bizottságnak a válaszaiért.

  26. Felszólaló 3en

    Nos először is nagyon köszönöm, és valóban látom, hogy a Parlament nagy támogatást nyújt a kezdeményezésünkhöz, amely a fenntartható szempontjából vizsgálja az adatközpontokat, és mindenképpen magában foglalja az energiahatékonyságot, a vízhatekony működést és a tiszta energiát. ezért azt hiszem, hogy a megfelelő úton haladunk, és nagyon köszönöm a támogatásukat. Most pedig térjünk vissza a kérdésekre. Természetesen a hulladékhő nagyon fontos elem, és lehetőség szerint minél többet kellene hasznosítanunk, és ahol rendelkezésre áll, a hulladékhő mindenképpen részét képezi az energiapolitikánknak. A címke azonban csak azokról a adatközpontokról fog információt szolgáltatni, amelyek készek a hulladékhőt bármely potenciális vevőnek felajánlani, és a hulladékhő tényleges felhasználása vagy újrahasznosítása nem került bele, hogy ne sújtsuk azokat az adatközpontokat, amelyeknek nincs ilyen lehetőségük. Ennyire egyszerű. Egyes olykor megvan a lehetőség, és természetesen nagyon szívesen üdvözöljük, de nem szabad büntetnünk magát az adatközpontot, amikor nincs lehetőség a hulladékhő vagy egyéb energiaforrások hasznosítására, ezért vezettünk be egy semleges megközelítést, ha szabad így kifejeznem: minden, ami a helyen rendelkezésre áll, bekerül a címkébe, ha nincs, akkor nincs. sajnos ez nem a adatközpont hibája, természetesen. Általános energiapolitikánk célja, hogy a lehető legtöbb hulladékhőt hasznosítsuk, ahogyan azt dokumentumainkban is jeleztük, hogy felgyorsítsuk az EU és mások energetikai átmenetét, de anélkül, hogy büntetnénk ezt a megközelítést. Ez volt az egyik kérdés, amit kaptam. Értettem. Egy másik szempont, amire utaltam, az, hogy minden érintett szereplővel – a tagállamokkal, az adatközpont-szolgáltatókkal – együttműködünk egyfajta háromoldalú szerződés keretében. A legjobb gyakorlatokkal együtt a modelleket is a év végéig kidolgozzuk, amelyeket aztán beépítünk a 2028-ra tervezett felülvizsgálatba, amely már a mi javaslatunk része. Tehát, ha a következő két évben több bizonyítékot kapunk arról, hogy ez a megközelítés megvalósítható, bármilyen módon, nagyon örülnénk, ha beépítenénk ezt a felülvizsgálatba, és esetleg tovább javítanánk azt, amit csinálunk. És szerintem, Niels, ön nagyon jól kezdte, hiszen az alap a energiahatékonysági irányelv, amely, mint

  27. jelentéskészítő, most Ön következik, a többiek, Önök tárgyaltak, és ezért a kiindulópont, valamint hogy rátérjünk a tisztelt úrra, Krügler az energiahatékonyság volt. Ez a mi energiahatékonysági kötelezettségünk része, és ez volt a munkánk mozgatórugója. Technológia-semlegesek vagyunk: az energiahatékonyságot akartuk, de a két évvel ezelőtti munkánk során, a jelentésekkel és az adatbázissal, tudatában voltunk annak, hogy a víz is kérdés, mint tudják, ezért mi is bevontuk a vizet, valamint a nukleáris energiát technológia-semlegesként, épp úgy, mint a megújuló energiaforrásokat és a nukleáris energiát. a tiszta energiaforrások, ez most már része a címkének, nincsen semmiféle más szándék. Ez volt az energiahatékonyság alapja, és mi a megújuló energiaforrásokkal kezdtük, de nagyon boldogok vagyunk, hogy minden alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrást be tudunk vonni. Ahogy Önök is jól látják, a megújuló energiaforrásokkal és a nukleáris energiával kezdjük, és van egy nem specifikált forrásoknak nevezett kategória is egyelőre. Talán két év múlva pontosabbak leszünk, de egyensúlyt kell teremtenünk a világosság és az olvashatóság, valamint a túlterheltség elkerülése között. Világos, hogy az alap aenergia-hatékonysági irányelv, de mi fejlődünk, és úgy vettem észre, a Parlament is üdvözölte, hogy ezek a három fő fenntarthatósági kritérium bekerült: a tiszta energiaellátás, amely itt szerepel. Azt hiszem, a hulladékhő le van fedve, a rugalmasság pedig nagyjából hasonló, természetesen azt szeretnénk, hogy a adatközpontok hozzájáruljanak a keresleti oldal rugalmasságához, amennyire csak tudnak, de ugyanakkor nem akarjuk büntetni azokat, akik erre nem képesek. Ez lehet olyan dolog, amit két év múlva, amikor felülvizsgáljuk a címkét, még jobban ki fogunk fejteni. Szerintem több rugalmasságot akarunk, ez mindenképpen kulcsfontosságú politikai célkitűzés, amit az energia területén követünk. Hasonló a helyzet a hulladékhővel: mi azt akarjuk, de nem akarjuk büntetni azokat az adatközpontokat, amelyeknek még nincs lehetőségük erre. Majd egy kérdés érkezett a spanyol EP-képviselőtől arra vonatkozóan, hol tartunk a telephely és az éghajlati változások hatásának vizsgálatában az energia- és vízfogyasztás tekintetében. Fő célunk a transzparencia növelése, így az adatközpontot objektív szempontok alapján értékeljük ki

  28. az energia- és vízfogyasztásra, valamint a tiszta energiaforrásokra vonatkozóan, amely számunkra a legkézenfekvőbb megközelítésnek tűnik, és lehetővé teheti különböző értékelések elkészítését és összehasonlítást, de hozzátesszük, hogy a címkében is szerepel egy kötelezettség vagy egy kísérő dokumentum, amely a delegált aktusunk részét képezi, és amelyben magyarázatokat és értékelési módszertant kell biztosítanunk a klíma lehetséges hatása az energia- és vízfogyasztásra, amit PUE-nek és WUE-nek neveznek, ha valaki európai adatközpontokat szeretne összehasonlítani. Tehát létezik ez a lehetőség és kötelezettség a kísérő dokumentumban is, hogy értékeljék a helyszínt, és a klíma lehetséges hatását az energia- és vízfogyasztásra, ami például Spanyolország és Finnország, Lengyelország vagy más országok esetén eltérő lehet. Tehát van egy kapcsolat a helyszínnel ezen keresztül, szerintem. Válaszoltam az Elnök úrnak. Krügler a nukleáris ügyben köszönöm szépen, és nem változtatunk a vagyontárgyak korhatár feltételén, a garanciákon az eredet és a PPAs-oknak a termelő eszközökhöz kell kapcsolódniuk, amelyeket üzembe helyeztek, vagy jelentős felújításon estek át, amely meghosszabbította működési élettartamukat legfeljebb 10 évvel a beszámolási év előtt, ez is része a válasznak a g. Krügler Jutta Paulusnak, nagyon köszönöm. Szerintem már válaszoltam valamelyest erre a kérdésre. Az eredet és a beszámolási kötelezettség az uniós tagállamok piaci felügyeletéhez tartozik. A tagállamoknak tehát cselekedniük kell. Ez egy piaci eszköz, és valóban azt szeretnénk, hogy a tagállamok cselekedjenek a piaci felügyeleti intézmények útján. Azt gondolom, hogy a többi, eddig említett tényező, például a helyszíni munkafeltételek fontosak, de ez a címke főként a fenntarthatóságra vonatkozik, ahogyan kezdetben is említettem. Léteznek egyéb kritériumok a adatközpontok elhelyezkedésével kapcsolatban, de ez a környezeti energiaforrást és természetesen a munkafeltételeket öleli fel. a teljes kép része, és a címke javaslatunk része ennek a CADA-nak, a felhő- és AI-csomagnak, amelyet mi, a Bizottság, beterjesztettünk, és amely valamivel szélesebb körű, az adatok feletti rendelkezési joggal és egyéb szempontokkal foglalkozik, de talán nem válaszoltam teljesen a kérdésre. A kérdés inkább az volt, hogy mit mondott uraság

  29. Sawyer már korábban is mondta, hogy a közös elhelyezés különbözik a hiper-skáler szolgáltatóktól, kérdezték. Kérnék még egy környezetet, kérem, befejezték már? Igen, rendben, köszönöm a válaszokat, és rátérünk a következő körre. Csak egy percet a PPE csoportnak, aztán az S&D csoportnak, uram. Nico Gonzalez Casares Köszönöm, elnézést, elnézést, kolléga, nem néztem, elnézést. Szóval először kolléganő, Salla, kérem, köszönöm, de ez nem a maga köre, hiszen épp egy másik körről beszélt, nemde? Igen. igen igen. A szenátoroknak két fordulója van. Mindkettő követő kérdés. Ah igen, csak egy követő kérdésre, igen, csak egy követő kérdésre. kérdés, igen, rendben, tehát egy további pont: a Bizottság valóban je jelezte, hogy ez a minősítési rendszer a jövőbeli jogszabályalkotást is segítheti, ahogyan Ön is említette, például a felhő- és MI-törvény esetében. Ez különösen fontos, hogy a kezdetektől fogva megfelelő iránymutatásokat kapjunk az új alacsony kibocsátású energiafaktor ugyanis mind a megújuló, mind a nukleáris energiát elismeri, ami üdvözlendő fejlemény a Bizottság megerősítheti-e, hogy a jövőbeli követelmények is mind az alacsony kibocsátású villamosenergia-forrásokat, a nukleáris energiát is, el fogják-e ismerni ahelyett és különösen, hogyan fogja a Bizottság biztosítani, hogy ezek a címkék ne váljanak automatikusan kötelező követelményekké megfelelő hatásvizsgálat és a Parlament felülvizsgálata nélkül? Köszönöm, elnök úr. Spanyolul fogok beszélni. Szerettem volna hangsúlyozni a kérdést, amelyet a PP-beli Salas kolléganő vetett fel. Szerintem fontos elismerni, amit a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából alacsony energiahordozókról mondott, mivel, mint tudjuk, az Európai Unió minden országának energiamixe különböző. Vannak olyan országok, amelyek jelenleg nem rendelkeznek nukleáris energiával, és más energiaforrásokra vannak utalva. különbözőek, akár zöldnek tekintik őket, akár nem, fontos ezeket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokat elismerni, és aztán szerettem volna a Zöldekkel foglalkozni, nemcsak a megjegyzések miatt, hanem a 80 miatt is. Európa adat- és szolgáltatási terhelésének 80%-a nyilvánvalóan a kezében van a

  30. a külföldi hiperléptékű vállalatok, amit mindenki javasol, az, hogy javítsunk a jelenlegi függőségünkön, és távolodjunk attól, de józan ésszel nem ugorhatunk két nap alatt a jelenlegi helyzetből oda, ahol szeretnénk lenni; ezt józan ésszel és jó gyakorlatokkal kell megtennünk. Ezért a moratórium kissé bonyolultnak tűnik számomra, mivel a technológia nem vár. Ha most leállítjuk az adatközpontok fejlesztését, nem. Azt hiszem, ismét elveszítünk egy technológiai versenyt, elnök úr. Jól van, nem tudtam, hogy van egy további forduló, de mivel van, szeretnék kérdezni: egy adatközpont, amely éjszaka szénből vagy gázból származó energiát használ, még kaphat-e zöld címkét? Ahogy olvastam, az a mód, ahogy ez a címke figyelembe veszi a megújuló energiát, a származási garanciákon és az erőforrás-vásárlási megállapodásokon alapul. amelyek lehetővé teszik az adatközpontoknak, hogy dokumentálják: elegendő megújuló elektromos energiát vásároltak ahhoz, hogy fedezzék éves fogyasztásukat, azonban ez nem feltétlenül tükrözi az elektromos energia valós forrását abban az időpontban, amikor azt felhasználják. Hogyan akadályozza meg a Bizottság, hogy a fenntarthatósági címke ne váljon zöldmosási gyakorlattá, ahol a címke azt a látszatot kelti, hogy Az adatközpontok papíron zöldnek tűnhetnek, miközben a gyakorlatban még mindig erősen fosszilis energiahordozókra támaszkodnak, köszönöm, Paul. Igen, nagyon köszönöm, elnök úr. Nem moratóriumot kértem, azt a baloldal kérte, a jobboldal pedig, de ön talán — lehet, hogy nem voltam elég világos — a kérdésem az volt: különböző típusú adatközpontok léteznek, mint Sawyer úr is említette Sawyer úr azt mondta, hogy vannak a kolokációs központok, a hiperskála szolgáltatók, az AI-képző létesítmények, és ezeknek a adatközpontoknak – vagy ezeknek a típusú adatközpontoknak – különböző jellemzőik vannak, tehát szerintem az ő kérdése, és tulajdonképpen az enyém is, hogy a Bizottság már gondolkodik-e egy referencia-rendszer kialakításán, amely a adatközpont típusához kapcsolódik, mert ez értelmes lenne, hiszen tulajdonképpen nem is lehet

  31. hasonlítsa őket össze, ez egy kicsit olyan, mint az ökodesign rendeletben, ahol mi is megkülönböztetjük a kis és a nagy autókat, hiszen a nagy autó mindig több energiát használ el, mint a kis autó. Szóval, lényegében a kérdésem az, hogy a magyarázataiból nem egészen értettem, miért is… Hall engem? Még nem értettem, hogy egy adatközpont üzemeltetőnek miért nincs semmilyen befolyása a használatára a hulladékhőt, mivel kiválaszthat egy olyan helyszínt, ahol a hulladékhőt fel lehet használni, amely a területén belül van lehetőségeink határain belül, és teljesen egyetértek a kollégáimmal abban, hogy valóban támogatnunk kellene az európai tulajdonú, európai irányítású adatközpontokat, mivel függünk tőlük, és látjuk, mit képesek az Egyesült Államok tenni. megtette pár napon belül, rendben? Szóval, az utolsó, igen, a zárás, kérem. Köszönöm, és még mindig dánul fogok beszélni. Első kérdés: ha nem követeljük meg, hogy a adatközpontok hulladékhőjét újrahasznosítsák, hogyan akadályozzuk meg, hogy az adatközpontokat olyan helyekre telepítsék, ahol azt állíthatják, hogy a hulladékhő újrahasznosítása nem lehetséges? Szerintem ez fontos kérdés, mert fennáll a kockázata, hogy ha az adatközpontokat így helyezik el, hatalmas energia pazarláshoz jutunk. és ez aligha lehet a mi egyetlen óhaja az energiahatékonyság terén, a másik kérdés pedig a következő: ha nem akarunk moratóriumot, akkor hogyan biztosítható, hogy a következő években ne települjön meg rengeteg amerikai tulajdonú adatközpont, amelyek nem vesznek tudomást az energiahatékonyságról? Pontosan ez a helyzetben vagyunk. Most pedig átadom a szót. Köszönöm szépen. Szerintem, ahogy korábban is említettem, ez a javaslat a CADA része, és látom, hogy van egy jelentésírója vagy társjelentésírója a CADA-nak. Ezért most az energiaoldalra összpontosítok. A adatközpont elhelyezkedése valóban különböző kritériumokkal rendelkezik: az egyik például a hulladékhő hasznosítása, de lehetnek mások is. Ezért döntöttünk egy címke mellett, hiszen nem büntethetünk – ez egy plusz. természetesen, de néhány tagállam úgy dönthet, vagy néhány adatközpont-szolgáltató úgy dönthet, hogy máshová költözik

  32. a hálózati kapcsolat is fontos tényező, akárcsak a munkaerő. Úgy értem, számos kritérium létezik a helyszín kiválasztásához. A Bizottságban már tettünk is egy lépést: tartottunk egy kerekasztal-beszélgetést, és lesz még néhány, ahol – hadd mondjam így – a digitális és az energetikai oldalt összehozzuk, a hálózati üzemeltetőkkel, az adatközpont-szolgáltatókkal, a vállalatokkal és persze a tagállamokkal együtt. Így a helyszín kiválasztásának kritériumait megbeszélik egymással, mielőtt eldöntik, hol lesz az adatközpont, és tudják például, hogy a hulladékhő fontos kritérium. De ezen túlmenően mi nem döntjük el, hol legyen az adatközpont; ezt a címkében tükrözzük, szerintem ez egy fontos pont. Ami a különböző adattípusokat illeti, az igaz, léteznek különböző típusok. az adatközpontokra vonatkozóan az európai zászlónk alatt az etikett szerint ‘adatközpont-üzemeltető’ és ‘az adatközpont típusa’ szerepel majd x x x x x, ott lesz feltüntetve a típus, és úgy döntöttünk, hogy nem lehet különböző címkék különböző típusú adatközpontok számára, de átlátható, milyen típusú adatközpontról van szó, és ön említett néhányat, így ez az etikettben is tükröződik, hogy az emberek láthassák, hol van a transzparencia. Volt is egy kérdés, igen, a jövőbeli energiaellátással kapcsolatban. Mint korábban említettem, megemlítik a megújuló energiaforrásokat és a nukleáris energiát, van továbbá egy ‘nem meghatározott’ kategória is, amely lehet van más forrás? ha két év múlva megvizsgáljuk, újra kell dolgoznunk ezen, és talán egy kicsit pontosabbnak vagy máshogyan kellene lennie, ezt a jelentésben a felülvizsgálat során fogjuk megtenni, de egyelőre ez a legegyszerűbb megoldás, és ez a Niels kérdésére is vonatkozik: az energiaellátás megszerzésére irányuló erőfeszítésekről van szó, nem a tényleges energiamixről. Ahogy ön is helyesen kérdezte, a adatközpont, a GOPPÁk biztosítják és megszerezik a tiszta energiát, nem az energiamix az, amely az energiaforrás címkézésének alapját képezi. Ez a GO-kra és PPA-kra épül, ami általános módszer a tisztaság és átláthatóság biztosítására. Azt hiszem, megválaszoltam a legtöbb kérdést, tehát nagyon köszönöm, nagyon hálásak vagyunk.

  33. térjek át a válaszára, és igen, sok minden van, rendben, rendben, elnézést, nem, kérem, egy másik kolléga kérte a szót, tehát Mr. Nico Gonzalez Casares, rendkívüli kérdés, kérem, ne lépje túl az egy percet, ez egy nagyon fontos vita, a napirend elején áll, és látják, ez a parlament egyik legnagyobb bizottságának az ügye. és csak néhány tag van itt miért, ha 80 százalékát az időnek a koordinátorok körforgásaira szánjuk, a többi tag nem tud beszélni, és nincsenek itt, ezért kellett ezen elgondolkodnunk ez ez azért van, mert mi magunknak van ez a vita, semmi köze a könyörülethez, de ez a valóság ma kedd reggel a Parlament csúcsideje van, és ez a valóság ilyen vitákat akarunk mi magunknak, ezen kellett elgondolkodnunk, hogy mi történik ezzel a második körrel és körrel és körrel anélkül, hogy más tagok beszélhetnének látják az EPP-ben egy-két ember, a legnagyobb csoport a Teremben nem őket hibáztatom, mert a többi tag nem tud beszélni menjenek az én perceimre Nyilvánvaló, hogy szélesebb körű vitára van szükség Európa adatközpontjainak telepítéséről. Az adatközpontoknak először is szuveréneknek kell lenniük. Ezt az etikettel nem érjük el. Ez az etikett nem erre szolgál, de szükségünk van szuverenitásra: senki sem fizethet nekünk az adatközpontjaink által nyújtott szolgáltatásokért. Mi biztosítjuk az energiát, a vizet, a területet, mások pedig bármikor lekapcsolhatnak minket. Ezt meg kell akadályoznunk, de ez nem a megfelelő hely ehhez. Másrészt pedig ott van a fenntarthatóság. Ez volt az etikett célja, de ezt a vitát meghaladta, higgyen nekem. ez egy jó szándékú gyakorlat, de teljesen elavult, miért? Mert nem garantál valós hatást. Ezzel a címkével nem tudhatjuk meg a adatközpontok valós hatását: nem tudhatjuk, hogy mennyi teljesítményt fogyasztanak az adatközpontok, sem a vízmennyiséget, sem a megawattórákat megújuló energiából. Nem tudhatjuk azt sem, hogy mennyi CO₂-kibocsátást okoz minden egyes adatközpont. Ezért teljesen

  34. túllépett, és haladnunk kell valamiben, szerintem a Bizottságnak van egy, egy, egy lehetősége a minimális szabványokkal, a minimális teljesítményi szabványokkal, a jogi javaslattal, és a Bizottság úgy gondolja vagy úgy véli, hogy itt az ideje kötelező európai célokat meghatározni, hogy valódi szuverenitás és fenntarthatóság legyen. Bocsánat, Elnök asszony, nagyon köszönöm. Köszönöm, elnök asszony! E vita hallgatása közben észrevettem, hogy jelentős túllépések vannak, és ebben nagyjából egyetértünk, és kétségtelen, hogy új technológiákkal és adatközpontokkal támogatnánk, de a legtöbbünk aggodalma az, hogy jelenleg az amerikaiak és a kínaiak vannak az élen, és nekik adjuk át sok energiánkat, energiahálózatunkat, vízkészleteinket, majd amikor – remélhetőleg valamikor – európai cégek lépnek be ezekre a piacokra, már semmi sem marad számunkra. Legalábbis én, és feltételezem, a kollégáim is, sok visszajelzést kaptunk az állampolgároktól, különösen az ötödik cikk ötödik bekezdéséről, amelyet az előző beszélő is említett: ezek a statisztikák nem láthatók, sok fogyasztási adat üzleti titokként van elrejtve. Miért döntöttek úgy, hogy az ötödik cikk ötödik bekezdését így, és nem nyilvánosan fogalmazták meg, ahol minden nyilvánosnak kellene lennie a nyilvános ügyekben? Köszönöm, köszönöm, Erickson Sophie asszony! Köszönöm, elnök asszony! Köszönöm, főigazgató-helyettes asszony! A világ néhány legmerevebb techcégeiről beszélünk, és fizetniük kell a saját elektromos áramukért, amikor ilyen hatalmas adatközpontokat építenek, felelősséget kell vállalniuk az új elektromos energia-termelésért is, amelyre szükségük van, különben a háztartások magasabb villanyszámla, az európai ipar pedig kiszorulás veszélyének lesz kitéve. De nem találok semmilyen kezdeményezést erre a jövőre vonatkozó munkaprogramban. Miért indítottak már egy bizonyítékgyűjtő felhívást, ha felismerték a problémát, és már gyűjtik is az adatokat?

  35. tehát mikor fogja Ön beterjeszteni a kötelező követelményeket, hogy a adatközpontok felelősséget vállaljanak a növekvő elektromosenergia-igényükért? Itt egyértelmű választ szeretnénk. A technológiai óriások gyorsan terjeszkednek, a háztartásoknak nem kellene fizetniük az árát amiatt, mert a döntéshozók túl későn cselekszenek. Azt is szeretném mondani, hogy nem nevezhetünk egy adatközpontot fenntarthatónak, ha az ott dolgozók nem élvezik a alapvető jogaikat, és olykor rabszolgaság-szerű körülmények között dolgoznak. Köszönöm, köszönöm. És végül, kedves Benedetta Scuderi asszony, köszönöm, elnök úr, köszönöm a bizottságnak ezt a fontos vitát az adatközpontokról. Nos, ha megnézem az etikettet, egy kicsit ellentmondásosnak tűnik nekem, hogy fenntarthatósági címkét beszélünk meg, miközben – ahogyan sok kolléga is mondta – a bizottság, mint mondták, az adatközpontok adatai titkosak, tehát a helyi közösségeknek, a közigazgatásnak csak annyit kell tudniuk, hogy van egy energetikai hatékonyság, anélkül, hogy tudnák, mennyi energiát használnak fel, mennyi vizet, és mi a valós hatás az adott közösségre. Szerintem ezen a téren tisztázni kell a dolgokat. Egy másik dolog: hogyan fogja ez az etikett tájékoztatni mindazokat a önkormányzatokat, városokat, régiókat, amelyek valódi információkra van szükségük ahhoz, hogy döntéseket hozzanak arról, mely adatközpontoknak adjanak zöld utat. És végül úgy gondolom, egy kicsit késlekedünk ezzel az üggyel. Most, amikor már ezer meg ezer kérés érkezik adatközpontoktól – főként amerikai cégektől –, és nem állítunk fel világos szabályokat, hanem csak annyit mondunk, hogy az Európában nem lesz G osztály, nem lesz F osztály, európai fenntartható adatközpontokra van szükségünk, világos szabályokkal és egy címkével, ez egy nagyon lassú lépésnek tűnik, miközben a nagy tech cégek gyorsulnak. Köszönöm, köszönöm, kolléga asszony, válaszáért! Kérjük, vegye ki a csalást, csak egy kis időt vegyen igénybe, fontos, hogy rövid válaszokat kapjunk, rendben? Köszönöm. Röviden válaszolok, nagyon köszönöm. Először is, ahogyan a kezdetben is mondtam, most cselekszünk, mert cselekednünk kell.

  36. az EU-ban átlagosan a villamosenergia 3 százaléka, 2,5 és 3 százalék közötti, a adatközpontokra megy, és ez a szám 2030 után biztosan nőni fog. Ezért most cselekszünk ezzel a címkével, a tervünkkel és a jelenleg folyamatban lévő nyílt konzultációval, amely a következő lépésről, a minimális energiahatékonysági szabványról szól. Azt hiszem, Casaras úr erre utalt. Mindenkit bátorítunk, hogy válaszoljanak erre a érdekelt felekkel folytatott konzultációra, amely december 12-ig tart. Majd a jövő év elején, az év első felében készek leszünk egy javaslatot tenni az adatközpontok minimális energiahatékonysági szabványáról. Már most is halljuk, hogy nagy az érdeklődés, tehát készen állunk a következő lépésre, és készítünk egy javaslatot erre vonatkozóan. De ma az aktus delegált cselekményéről van szó a címkével kapcsolatban, ami az első lépés. De mint mondtam, készen állunk, és dolgozunk rajta. A nyilvános konzultáció folyamatban van, elemezzük majd az összes választ, és jövőre teszünk egy javaslatot. És ahogy látjuk, természetesen a következő néhány év rendkívül fontos lesz, mivel a becsült forgatókönyvek szerint az adatközpontok száma nőni fog. Ezért nagyon fontos, uram. Az ötödik cikk ötödik bekezdésére utalunk, amely az adatokról szól. Ahogy mondtam, minden az Energiahatékonysági Irányelvön alapul, amelyet mindannyian ismerünk, és ez az irányelv kötelezi a Bizottságot, hogy aggregált adatokat tegyen közzé. Ezeket az adatokat két módon tesszük közzé: egy nyilvános műszerfalon, ahol a rendelkezésre álló összesített adatokat megosztjuk, amint azok készen állnak, és másodszor, az adatok megosztása éves jelentéseken keresztül, amelyek részletes elemzést nyújtanak a bejelentett adatokról. Amennyire csak lehet a Bizottság oldaláról, az Energiahatékonysági Irányelv alapján aggregált adatokat teszünk közzé, majd az uniós tagállamok döntenek arról, hogy milyen konkrét adatokat kell közzétenniük az adatközpontjaiknak. Ez tehát egy kompromisszum: a tagállamok döntenek erről, de mi, a Bizottság oldaláról ellenőrizzük, hogy a tagállamok helyesen alkalmazták-e a szabályokat, és ha nem, akkor fellépünk. Tehát van egy kötelezettség, az Energiahatékonysági Irányelv alapján, az adatok közzététele. A tagállamok felelősek azért, hogy eldöntsék, vannak-e konkrét adatok, amelyeket közzé kell tenni, de mi

  37. ellenőrizni, hogy a szabályok alkalmazásra kerülnek-e, és maga a címke már növelni fogja a transparenciát az egyes adatközpontok fenntarthatóságáról, és ahogy mondtam, ez az első lépés, és ez a javaslat célja köszönöm köszönöm köszönöm, hogy itt vannak a válaszukra nagyon érdekes téma volt, és nagyon érzékeny, ezért ilyen élénk vita zajlik, így egyszerűen továbblépünk a negyedik pontra, és elnézést kérek Stancanelli kollégát a késésért, és kérem, öt percünk van az indiai küldetésre 2026. szeptember 21-25. között átadom a szót Rafael Stancanellinek mint a küldöttség vezetőjének, hogy rövid beszámolót adjon a küldetésről köszönöm, elnök úr tisztelt kollégák, nagy örömmel szólalok fel ma, hogy beszámoljak küldetésünk eredményéről, amelyet a mi Újdelhi Bizottságunk végzett 2026. szeptember 21-25. között, amelynek vezetésének megtisztelő feladata volt rám esik a kötelesség, hogy először is köszönetet mondjak a különböző politikai csoportokból érkező kollégáknak, akik részt vettek a küldetésben, és segítettek egy konstruktív és mélyreható párbeszéd kialakításában indiai partnereinkkel továbbá őszinte köszönet illeti a titkárságot és az ITRE-bizottságot, a tisztviselőket és a tolmácsokat, valamint az Európai Unió delhi küldöttségét a kiváló szervezésért és a látogatás során nyújtott értékes támogatásért a küldetés lehetőséget adott arra, hogy találkozzunk fontos indiaí intézmények képviselőivel, köztük a tudományért és technológiáért, a nehéziparért és az energiáért felelős miniszterekkel, valamint a kormány fő tudományos tanácsadójával továbbá közvetlen párbeszédet folytattunk az Indiai Távközlési Hatóság (TRAI), az Indiai Műszaki Intézet (IIT), az Európai Vállalkozások Szövetsége Indiai képviselete és az Airbus képviselőivel ezekből a találkozásokból egy különösen jelentős adat került elő: India érdeklődéssel tekint az Európai Unióra ez egy rendkívül gyorsan növekvő piac, ahol már mintegy 6000 európai vállalat van jelen, ami jelentős gazdasági jelenlétet jelent

  38. fontos, amely a kapcsolataink potenciálját és a további együttműködés lehetőségeit mutatja, különösen az energia és a szállításbiztonság területén most formálódó szabadkereskedelmi megállapodás fényében. Mélyrehatóan elemeztük India energetikai politikájának prioritásait, valamint az Európai Unióval való lehetséges együttműködési területeket. A vita egy nagyon világos tanulsággal szolgált: elengedhetetlen a források diverzifikációja, és az energiatranszformáció nem nélkülözheti a három alapvető elemet, nevezetesen a gazdasági fenntarthatóságot, a szállításbiztonságot és a versenyképességet. Ebben a kontextusban a technológiai semlegességnek alapvető elvnek kell lennie. Továbbá beszéltünk a hidrogénről, egy olyan szektorról, amelybe India nagy ambíciókkal fektet be. Ez a téma továbbra is aggodalmat kelt az indiai ipari partnerek körében. A nehézipari és acélügyi miniszterrel is megvitattuk az elektromos mobilitás, az akkumulátorok, az újrahasznosítás és a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés perspektíváit. India partnerségének lehetősége, különösen a lezárt kereskedelmi megállapodás fényében, mindkét fél számára előnyökkel járhat. Ahhoz azonban, hogy tényleges előnyöket termelhessen, a kölcsönösségen, a egyenlő bánásmódon és a saját termelési kapacitások védelmén kell alapulnia. Egy másik fontos vita téma a kutatás, az innováció és a stratégiai technológiák voltak. Jelentős együttműködési potenciál mutatkozott meg olyan területeken, mint a kvantumtechnológiák, a szuper-számítástechnika, a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a űrkutatás. Különösen érdekes volt a vita India mesterséges intelligenciára vonatkozó megközelítéséről, egy olyan stratégiáról, amely a innovációt helyezi a középpontba, fokozatos kockázatértékelést alkalmaz, és ahol lehet, a már meglévő szabályozási kereteket részesíti előnyben, elkerülve a túlzott preventív korlátozásokat. Szerintem Európának is figyelmesen tanulmányoznia kellene ezt a megközelítést. Végül a találkozók a

  39. Az európai vállalkozói szövetség Indiában és az Airbus lehetővé tette számunkra, hogy mélyebben megismerjük a lehetőségeket, amelyeket az indiai piac kínál, valamint a repülőgépipari szektor bővülésének kilátásait, ideértve a fenntartható üzemanyagok fejlesztését és alkalmazását is. A küldetés végül megerősítette, hogy az Európai Unió és India közötti együttműködési lehetőségek konkrétak és jelentőségteljesek. Ahhoz azonban, hogy ezeket kihasználjuk, az Európai Uniónak hosszú távon egy világos és pragmatikus ipari stratégiát és viziót kell megfogalmaznia. Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, Raffaele. Most én szólok. Köszönöm, elnök úr. Azt hiszem, ez a küldetés sikeres volt. Köszönöm a titkárság és a politikai csoportok szervezését. Világos, hogy Európának és Indiának Indiában lesznek lehetőségei, és India számára is lesznek lehetőségek, és ez fontos. Köszönetet kell mondanunk az indiai hatóságoknak a jóindulatukért is. Sok lehetőséget látok különböző technológiai és ipari szektorokban, különösen az energia területén. Ugyanakkor néhány akadályt is észleltünk, például az autó mobilitás területén. Azt hiszem, nagyon protekcionista akadályok léteznek Indiában, nem pedig az energiapiacra való belépés lehetőségével kapcsolatban, hanem inkább a klíma-diplomácia és a kereskedelem iránti aggodalmakkal kapcsolatban. Megfigyeltük, hogy az indiai hatóságok aggódnak a CBAM miatt. Egy olyan kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre, amely hasonlít a mi ETS-ünkhöz, kezdetben valamivel enyhébb, de egy dolog meglep minket: egy szénpiacot hoznak létre az emissziót kibocsátó iparágak számára, de nem teszik ugyanezt az energiaforrásaikra. Ez arra gyanakodtat minket, hogy ez a szénkereskedelmi rendszer csupán a CBAM elleni fellépésre szolgál, és nem valódi célja a párizsi megállapodás, különösen a 6.3. cikk és a szénpiacok betartása, valamint az emissziók csökkentése. Köszönöm.

  40. Köszönöm. Nagyon köszönöm, nagyon érdekel ez a pozíció, tehát. Befejezzük a tárgyalást, és a következő napirendi pontra, az ötödik misszióra térünk át. Szlovéniában, Ljubljanában, 2026. szeptember 21–22-én tartjuk a missziót. Ehhez az itemhez öt perc áll rendelkezésre. A szót a S&D delegációvezetőjeként, Jens Geiernek adom. Kérem, röviden számoljon be a misszióról. Köszönöm, elnök úr. Köszönöm, elnök úr. Kedves kollégák! Szeptember 21–22-én a bizottság Ljubljanába utazott, ahol meglátogattuk az ACER-t, az Európai Unió Energiaügyi Szabályozási Hatóságok Együttműködési Ügynökségét. Az ACER-t 2011-ben hozták létre, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok munkáját összehangolja az uniós szinten, támogatja az EU-szerte érvényes hálózati és piaci szabályok kialakítását, elősegítse a verseny és a piaci integráció fejlődését, valamint figyelemmel kísérje a piacot a visszaélések szempontjából. Az elmúlt években feladatai kibővültek az energiarendszerünk átalakulásával. Az Európai Parlament mindig is erős támogatója volt az ACER-nek, így ez a látogatás kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy megvitassuk a jelenlegi jogalkotási munkát, és közelebbről is megismerkedjünk azzal, hogyan segíti az ACER az energiapiac integrációjának további előmozdítását, valamint hogyan látja el felügyeleti és vizsgálati feladatait. A látogatás során az ügynökség tájékoztatást adott az energiapiac integráció aktuális helyzetéről, valamint a működés javítását célzó legfrissebb fejlesztésekről. A piacintegráció előnyei, például a nagyobb ellenálló képesség és a szociális jólét már ma is érzékelhetők, azonban további kihívásokkal kell szembenéznünk. Az EU-szerte és regionálisan megvalósítandó projektek további végrehajtása kulcsfontosságú ahhoz, hogy teljesen kiaknázhassuk a piacintegráció lehetőségeit, javítsuk az elektromos piacok hatékonyságát és teljesítményét, valamint támogassuk az elérhetőség, a fenntarthatóság és a biztonságos energiaellátás közös céljait. A misszió fontos célja volt, hogy tájékoztatást adjon jelenlegi és közelgő jogalkotási munkánkhoz. Ennek érdekében betekintést nyertünk a hálózati csomagba, a hálózati díjakkal kapcsolatos javaslatokba, a közelgő energetikai biztonsági csomagba. Továbbá megvitattuk az orosz gázfázis kiküszöbölésének monitorozását, valamint az ACER hidrogénpiac-monitorozását. Végül tájékoztatást kaptunk az ügynökség feladatkörének aktuális helyzetéről is.

  41. az EU két végrehajtási intézkedése a nagy volumenű piaci visszaélések felderítésére és megelőzésére, a 2024-es revízió nemcsak kiszélesítette a szabályozás hatókörét, hanem az ASA-nak hatásköri vizsgálati jogokat is biztosított a határokon átnyúló esetekben. Ezek a jogkörök lehetővé teszik az ASA-nak, hogy meghatározza a potenciális hatáskörsértésekkel kapcsolatos releváns tényeket, és hatékonyan támogassa a nemzeti szabályozó hatóságok végrehajtási tevékenységét. Összefoglalásként a látogatás azt mutatta, hogy az ASA szerepe növekszik, és az ügynökség központi szerepet tölt be egy integrált, átlátható és megbízható energiapiacon. Azt hiszem, ennek a háznak továbbra is támogatnia kell az ASA-t, beleértve azokat az erőforrásokat is, amelyekre a mandátumának végrehajtásához szüksége van. Végül szeretném megköszönni az ASA-nak a betekintést nyújtó előadásokat és a cseréket, valamint az ETA titkárságának a kiváló szervezést. Nagyon köszönöm, nagyon köszönöm. És most rátérünk az Enisa athéni, Görögországban tartandó missziójára, 2026. szeptember 21-23. között. Bocsánat, kolléga, öt percünk van erre a pontra. A szót Marketa Gregorovának, a Zöldek delegációvezetőjének adom a misszió rövid beszámolójáért. Köszönöm. Köszönöm, elnök úr és tisztelt kollégák! A bizottság 2026. szeptember 21-23. között missziót tartott Athénban, ahogyan már említette, és az Unió kiberbiztonsági tevékenységeire, valamint az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (Enisa) munkájára összpontosítottunk. A misszió időzítése egybeesett az ITRA munkájával a CSA2 és az NIS2 revíziójában, amelynek én vagyok a véletlenül egybeeső jelentőszónoka. Mielőtt a megállapításainkra rátérnék, szeretném kifejezetten megköszönni az ITRA titkárságának a kiváló szervezést. A gyümölcsöző megbeszélések során vizsgáltuk az Enisa mandátumát és hozzájárulását az EU kiberbiztonsági keretrendszerének végrehajtásához. A delegáció számára nyilvánvaló volt, hogy az Enisa szakértelmet nyújt, útmutatókat dolgoz ki és támogatja a tagállamok, az EU intézményei és természetesen a kiberbiztonsági közösség közötti kulcsfontosságú együttműködést. Azonban az Enisa

  42. körülbelül 130 alkalmazottat foglalkoztat a személyi terve szerint. A NIS2, a CRA és a Kiber Szolidaritási Törvény mindegyike további feladatokat jelent; a CSA2 még többet, és a Bizottság pénzügyi kimutatása 118 további álláshelyet tervez 2031-re. Ez tehát mindenképpen meg kell, hogy jelenjen a jövőbeli vitákon. Továbbá beszélt a cyberfenyegetettség környezetének változásairól és fejlődéséről: a zsarolóvírusok, a megosztott szolgáltatásmegtagadási támadások, a beszállítói lánc sérülékenységei és a szoftver sérülékenységek kihasználása továbbra is jelentős kockázatokat jelentenek. Az AI növekvő használata pedig egészen új dimenziót ad hozzá. Kedden az AI-t támadóeszközként és célpontként is megvitattuk. Aznap jelentette meg az ENISA a 2026-os fenyegetettségi tájképét: aktívan használt AI-vel írt kártevőket és egy AI-vel segített behatolást jelentett, amely nyolc perc alatt rendszergazdai jogokat szerzett egy felhő környezetben. Az ENISA júliusi dokumentuma egy szervezetre vonatkozó adatokat tartalmaz: 2025 első negyedévében körülbelül 80, 2026 első negyedévében pedig körülbelül 500 sérülékenységet találtak, és a legkorszerűbb eszközökkel mostanában napi körülbelül 500-at fedeznek fel augusztus óta. A Bizottság immár felhatalmazást kapott az AI-törvény alapján a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú AI-modellek értékelésére, de az Uniónak nincs olyan személyzete, amely képes lenne ilyen értékelést elvégezni — a tudományos panel csak tanácsokat ad. A július 7-i akcióterv az ENISÁ-nak ötöt ad a kilenc kulcsfontosságú tevékenységből, de egyik sem jogi feladat. Az ENISA munkaprogramjában nincs külön költségvetési vonal az AI számára, és remélem, hogy ezt a CSA2-es dokumentumban orvosoljuk. Ez a misszió több igazságot is megerősített számomra: a kiberbiztonság most hatalmas változáson megy keresztül, és ennek a változásnak finanszírozást és az ENISA méretének és feladatainak fejlesztését igényli. Ugyanígy a CSA2 a megfelelő hely, hogy ezt most megtegyük, és remélem, hogy kollégáim is hasonlóan látják ezt a misszió után. Köszönöm, legyünk óvatosabbak. Nagyon köszönöm, és most rátérünk a hetedik pontra, a kritikus nyersanyagokról szóló rendelet módosítására. Öt percünk van, de a kollégánk, Chahim úr nincs itt, ezért arra kért, hogy adjam át az információt.

  43. a bizottság előtt zajlott az első trilógusülés a kritikus nyersanyagokról szóló törvény célzott felülvizsgálatáról az ír elnökség alatt, nagykövet Kate Moran képviselői közreműködésével a Tanács végrehajtó alelnökségének képviseletében, amely a Bizottságot képviseli, valamint a tisztelt Chahim, a parlament és a tárgyalási csapat vezetőjeként, a jegyzőkönyvvezető üdvözölte a Tanács konstruktív hozzáállását, és hangsúlyozta, hogy a célzott módosításokkal kapcsolatos különbségek viszonylag korlátozottak, így jelentős előrehaladás lehetséges a szakmai szinten. Kiemelte, hogy a dosszié két pillérből áll: a célzott módosításokból, valamint az Európai Kritikus Nyersanyagok Központjának létrehozásából. A parlament célja, hogy az egész revízióról – a célzott módosításokról és az EU kritikus nyersanyagok központjáról – év végéig megállapodjon, további késlekedés nélkül. A CRM-központtal kapcsolatban a parlament ismételten támogatását fejezte ki egy önálló, decentralizált ügynökség mellett, mivel ez a legalkalmasabb struktúra a működési stabilitás, a finanszírozás és a demokratikus elszámoltathatóság biztosításához, különösen a piaci és beavatkozási tevékenységek tekintetében. A jegyzőkönyvvezető hangsúlyozta továbbá a javasolt irányító testület, a sürgősségi irányító bizottság, az érdekelt felek bevonása, valamint az egy milliárd euró értékű, kritikus nyersanyagokra szánt különleges alap tervezetét is. A Tanács elkötelezettségét fejezte ki a revízió iránt, de hangsúlyozta, hogy még ki kell dolgoznia a CRM-központ mandátumát. Részletesebb költség-haszon elemzést és a lehetséges kormányzati struktúrákra vonatkozó értékelést kért, és sürgette a Bizottságot, hogy minél hamarabb szolgáltasson további információkat. A Bizottság üdvözölte a tárgyalások gyors megindulását, és hangsúlyozta a rugalmasság fenntartásának, a további adminisztratív terhek elkerülésének, valamint a diverzifikáció és válságkezelés hatékony eszközeinek biztosításának fontosságát a CRM-központtal kapcsolatban. Késznek nyilvánította arra, hogy a megoldás felé haladjon, miközben tiszteletben tartja az intézményi hatásköröket és a közelgő többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalásait. A következő lépések: a technikai találkozókat november 18-ára és 20-ra erősítették meg, a következő politikai trikolóval.

  44. 2026. december 9-re tervezték, ennyi az egész. Még egy kérdés, így továbbléphetünk a nyolcadik pontra: vita a Marco Mishmashszal, a 2026-os elnökvel, Alejandra Turiaga Gandinivel, a 2027-es elnökkel, valamint dr. Verena Weberrel, az Európai Elektronikus Kommunikációs Szabályozó Testületek Hivatalának (BEREC) igazgatójával — ez egy másik nagyon érzékeny téma. Köszönöm, üdvözlöm önöket, és szeretném üdvözölni ezeket a fontos vendégeket. Nagyon köszönjük, hogy elfogadták a meghívásunkat. Körülbelül egy óránk van erre az éves nézetcserére. A vendőink megnyitó megjegyzései után elkezdjük az első kört a koordinátorokkal vagy képviselőikkel, kettő percet kapnak, majd folytatjuk az egyperces kérdések körét. Minden tagot, aki felszólalni szeretne, arra kérünk, hogy tegye fel a névtábláját, mint általában, időnk engedte szerint. Azoknak a tagoknak is lehetőséget biztosítok, akik követő kérdést szeretnének feltenni. Szeretném emlékeztetni mindenkit, a vendőinket is beleértve, hogy tartsa be a kijelölt időt. Most a szót adjuk Mishmash úrnak, majd Turiaga Gandini kisasszonynak és dr. Webernek, akik hét percet kapnak a megnyitó nyilatkozataikra. Köszönöm, elnök úr. Tehát a következő dia. Hadd menjünk át röviden a mai napirendünkön. Először is néhány szó a BEREC-ről és a BEREC Irodájáról. Ezután Alejandra, a jövőbeli elnökünk mutatja be a BEREC 2027-es munkáját. Ezt követően Verena Weber, a BEREC Iroda igazgatója és én magam mutatjuk be a DNS-értékelésünket. Köszönöm, következő dia. A BEREC és a BEREC Iroda. Következő dia. Miért olyan fontos a BEREC? A munkánk célja, hogy a digitális egységes piac gyakorlatban való működését biztosítsa, és az európai szabályok valódi előnyökkel járjanak a végfelhasználók és a vállalkozások számára. Ez azt jelenti, hogy elérhető kapcsolatot, a „roam like at home” elvet, az EU-n belüli hívás- és SMS-költségek alacsonyan tartását, a választás és a tisztességes bánásmód lehetőségét, a nyílt internetelérést és a fogyasztói jogok erősítését. Ez modern, megbízható hálózatokat jelent, amelyek támogatják a száloptikai kiépítést, a rézről való sima átállást, és végül a biztonságos digitális környezetet.

  45. a rugalmas hálózatokkal és a feltörekvő technológiákkal rendelkező infrastruktúra, ez az, ahogy Barack ténylegesen szolgálja az európai polgárokat és vállalatokat. De ez nem történik magától: ehhez független szabályozási szakértelemre, erős együttműködésre a nemzeti szabályozók között, valamint következetes szabályozási gyakorlatokra van szükség egész Európában. Ezért két szintű struktúrában dolgozunk. Barack tehát, ahogy a mi elnökünk is említette, az önálló szabályozási szakértelemmel szolgál, a Barack hivatal pedig, amely az EU ügynöksége, szakmai és adminisztratív támogatást nyújt Baracknak, valamint működési folytonosságot biztosít számára. Együtt tehát biztosítjuk, hogy a szabályozást jobb kapcsolódásba és a mindennapi életben is érzékelhető előnyökbe fordítsuk az európai polgárok számára. Következő diaszám, kérem. Tehát Barack munkája 2027-ben. Alejandra, kérem. Nagyon köszönöm. Köszönöm, hogy mindannyian eljöttek ide. Azon leszünk, hogyan és milyen témákat, ötleteket fogunk közvetlenül kezelni 2027-ben. Következő diaszám, kérem. A digitális szektor kritikus jelentőségű Európa versenyképességéhez, innovációjához, biztonságához és digitális szuverenitásához, valamint a közös piachoz. a polgároink jólétéért, összevonva a százak szakértőinek tudását és tapasztalatait, a Barack hozzájárul ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlődik a digitális piac, és hogyan fejlődnek a technológiák is. Az új elemeket, a felmerülő kihívásokat és a hasznon alapuló politikák keretében elfogadható intézkedéseket azonosítjuk. A Barack, amint önök is tudják, az európai intézmények tanácsadó csoportjaként működik, ezért vagyunk itt és készek vagyunk segíteni önöknek. Hadd emeljem ki néhány olyan területet, ahol a Barack 2027-es munkája különösen releváns lesz ennek a bizottságnak a prioritásai és törvényhozó tevékenységei szempontjából. Először is, a Barack elemezte és beterjesztette a digitális hálózatokról szóló törvényjavaslatát, amelyet később a Barack elnöke ismertet. Másodszor, rendelkezésünkre áll a digitális omnibusz.

  46. a digitális kondíciót meghatározó törvény, a digitális kondícióellenőrzés, amely lehetőséget biztosít annak vizsgálatára, hogy az EU digitális szabálykönyvének különböző elemei hogyan hatnak kölcsönösen, azonosítsa a duplikációkat, szüntesse meg a felesleges adminisztrációt, és egyszerűsítse a szabályokat. A Barrack támogatja a szabályozási koherencia és harmonizáció célját, hogy megőrizze a szabályozási koherenciát és megkönnyítse a megfelelőséget. A Barrack például támogatja a koherencia elemzését a digitális szabálykönyvön belül, például a meghatározások és a kormányzás tekintetében. Ezek nagyon fontos témák, amelyeket a digitális kondícióellenőrzésben, a digitális omnibuszszabályozásban, valamint a DNS-ben is vizsgálunk. Érdemes megjegyezni – mint önök is tökéletesen tudják –, hogy párhuzamosan folynak a megbeszélések a Digitális Hálózati Törvényről és a digitális omnibuszszabályozásról. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznom kell, hogy a Barrack hozzájárulást nyújtott a felhőkapcsolás és -hordozhatóság kérdéseivel kapcsolatban. Ezért azt kérjük, hogy a digitális omnibusz hivatalosan ismerje el a Barrack szerepét a nemzeti hatóságok koordinálásában és támogatásában e két elem, vagyis a kapcsolási és az elérhetőségi rendelkezések végrehajtásában, amelyek jelenleg az adatvagyonról szóló törvényben szerepelnek, és be kellene őket építeni a digitális omnibuszba is. Ezen kívül a Barrack jelenleg hozzájárul a Bizottság azon értékeléséhez, amely az EU-n belüli roaming és cross-border kommunikáció szabályozásáról szól. A két felülvizsgálat 2027 júniusára esedékes. Ez lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, hogy ezek a szabályozások hogyan működnek a gyakorlatban, és szükséges-e frissíteni őket. A Barrack a saját műszaki szakértelmével fog hozzájárulni a Bizottság értékeléséhez, valamint a jövőbeni politikai döntésekhez. Végül egy másik fontos szektorspecifikus szabályozás és szektorspecifikus dokumentum az 2. Kiberbiztonsági Törvény. A Barrack támogatja Európa digitális infrastruktúrájának biztonságának és ellenálló képességének erősítését célzó célt. A kiberbiztonsági intézkedések közvetlenül hatnak az elektronikus kommunikációs hálózatokra és szolgáltatásokra, beleértve a hálózatok telepítését, a beszállítók kiválasztását, a beruházásokat és az operatív ellenálló képességet. Ezért fontos, hogy a keretrendszer megfelelő egyensúlyt teremtsen.

  47. a biztonsági célok szükségessége és a hálózatok – különösen az operátorok – telepítésének feltételei között ez a intézkedés arányosnak és kockázatalapúnak kell lennie, figyelembe kell vennie az ipari realitásokat, és kerülni kell a korlátozott számú szállító fölötti szükségtelen függőségek kialakulását. Kérem, lapozzon a következő diára. Most röviden kiemelek néhány témát, amelyeket Barack fog tárgyalni jövőre. Barack követi a digitális piac, a kapcsolódás fejlődését, beleértve az e téren zajló összes fejlesztést is. A műholdas kommunikáció például ilyen terület. 2027-ben Barack megvizsgálja a műholdas kapcsolódással kapcsolatos szabályozási és harmonizációs kihívásokat, különösen a közvetlen eszközökhöz történő kommunikáció szolgáltatásait illetően, amelyek nemcsak a fényvezető kábelek által lefedett területeken való elérhetőség, hanem sürgősségi esetek szempontjából is nagyon fontosak. Ugyanakkor ezen szolgáltatások terjedése szabályozási kérdéseket vet fel, mint például az engedélyezési feltételek, a spektrumkezelés, a verseny, a rugalmasság és a műholdas és földi hálózatok integrációja tekintetében. Barack munkája segít majd tisztázni ezeket a kérdéseket. Másodszor, Barack széleskörű reflexiót indít az elektronikus kommunikáció egységes piacáról, érintett felekkel és intézményekkel folytatott párbeszédek révén. Megvizsgáljuk, mit kellene gyakorlatban nyújtania egy működő egységes piacnak, van-e kielégítetlen igény a paneurópai szolgáltatások iránt, és milyen ösztönzők és akadályok befolyásolják azok nyújtását. Végül, nyolcadik diára kérem. A végfelhasználók számára a végfelhasználók jóléte a legfontosabb prioritás Barack számára 2027-ben. Barack átfogó értékelést készít a szektorspecifikus végfelhasználói jogok működéséről, figyelembe véve az összes piaci értékelést és a technikai-technológiai fejlődéseket. Barack tisztában van a csaló tevékenységek online terjedésével kapcsolatos növekvő aggodalmakkal is. Folytatjuk a munkát e területen, a közigazgatási szervek, intézmények, érintettek és szolgáltatók összefogásával, hogy azonosítsuk és megosszuk a jó gyakorlatokat.

  48. osztjuk meg a tapasztalatokat a gyanús tevékenységek, például a gombnyomásos csalások elleni küzdelem terén, és természetesen figyelemmel kísérjük a 2G és 3G technológiák fokozatos kivonásának folyamatát. Ezek az átmenetek spektrumot szabadítanak fel, és hatékonyabb hálózatok kialakítását teszik lehetővé, de gondosan kell kezelni őket. Az eljárást át kell vinni az új felhasználókra, és megfelelő alapszókészletet kell biztosítani. A szolgáltatások folytonosságát tekintve figyelembe kell venni, hogy a felhasználók továbbra is függhetnek a régi technológiáktól, és a felmerülő kommunikáció esetében sem lehet a szolgáltatást megzavarni. Összefoglalva: a bizottságot többféle módon is támogatni tudja, például technikai bizonyítékokkal segíti a jogszabályok felülvizsgálatát, javítja az EU digitális irányelveinek összehangolását, és azonosítja a kapcsolódási és digitális piacokon felmerülő kihívásokat. Nagyon köszönöm. Köszönöm, Alejandra, következő diát kérem. Az Európai elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályzat közel tíz éve hatályos a elektronikus kommunikációs piacok szabályozásában. Eközben a digitális hálózatok és az egész ökoszisztéma jelentősen fejlődött, és mindannyian tudjuk, hogy idén elején a Bizottság új digitális hálózati törvényt javasolt. A következő diákon Barack nézeteit osztom meg a javasolt jogszabályozásról, kérem, a következő diát. A single market közös cél, de a harmonizáció nem öncélú. Csökkentenie kell a szükségtelen szétaprózódást, miközben hatékony alkalmazást biztosít a szolgáltatások nyújtásának és a felhasználók érintettségének helyén. Barack aggodalmát fejezte ki a single passport modell kapcsán, amely a végrehajtást a bejelentő tagállam felügyeleti szerveire koncentrálja – a nemzeti hatóságoknak továbbra is cselekedniük kell. Következő diát kérem. Barack szerint egy jól működő digitális single market erősebb versenyt, több beruházást és kézzelfogható előnyöket jelent az európai fogyasztók és vállalkozások számára. A réz átállása a száloptikára nem sértheti a végfelhasználók érdekeit – a felhasználóknak védelmet és nemzeti rugalmasságot kell biztosítani. Az internet nyílt keretrendszere fontos európai eredmény, most pedig biztosítanunk kell, hogy

  49. az alkalmazásának világossága az új szolgáltatásokra és technológiákra vonatkozóan, következő dia, kérem. A verseny és a beruházás nem tekinthető egymással szemben álló céloknak. Baráth úr szerint a hatékony verseny a beruházások, az innováció és a fogyasztói jólét központi mozgatórugója a fix hálózatokban. A keretrendszernek meg kell tartania a képességet, hogy kezelje a szűk keresztmetszeteket a spektrumban. Baráth úr aggodalmát fejezte ki a korlátlan engedélyek és az automatikus megújítás miatt, következő dia, kérem. Barack elvtárs támogatja a DNA célkitűzéseit, és kész segíteni a Parlamentnek és a Tanácsnak. Arra kérjük, hogy a reform arányos és bizonyítékokon alapuló legyen, erősítse a valódi egységes piacot, garantálja a végfelhasználók védelmét, biztosítsa a versenyt, és független szabályozó szervek működjenek megfelelő erőforrásokkal. A DNA tisztelje meg a nemzeti szabályozó szervek függetlenségét, és minden új feladat megfelelő erőforrásokkal járjon együtt. Most pedig a Barack irodavezetőjéhez, Verena asszonyhoz fordulok. Köszönöm. Most pedig a következő diára térünk. Kérjük, ez a dia tulajdonképpen visszakanyarodik a bemutató elejére. A Barack és az iroda szerepe, hogy biztosítsa a jövőbeli kapcsolódásunkat, méghozzá minden európai polgár és minden európai vállalkozás számára, mivel a kapcsolódás az a lényeges platform, amire a digitális világhoz, az AI-rendszerekhez stb. szükségünk van. Ehhez azonban fenntartható költségvetésre van szükség a Baracknak és az irodának, hogy hatékonyan tudják ellátni feladataikat. Jelenleg azonban azzal a kihívással szembesülünk, hogy a költségvetésünk aránytalanul kicsi más, hasonló méretű intézményekhez képest. Most olyan időszakban vagyunk, amikor a jelenlegi költségvetés már nem fedezi a magunkra vállalt alapvető feladatainkat, és nem tarthatjuk fenn a korlátozott erőforrásainkat csupán a működés alapvető fenntartásához. Szeretném megköszönni mindenkinek, különösen a Parlamentnek a támogatást a 2027-es költségvetéssel kapcsolatban, ahol a fizikai és a kiberbiztonság területén is javasolnak némi növekedést, ami a hivatal számára nélkülözhetetlen. Hogyan tudjuk mindezt megoldani?

  50. A DNS kihívása valójában az egyetlen és egyedülálló lehetőség arra, hogy a Szabályozó Hivatal a Telekommunikációért és Digitális Szolgáltatásokért (BEREC) költségvetését stabilabb alapokra helyezzük, természetesen a következő többéves pénzügyi keret (MFF) tükrében. Ezért a DNS egyik része is nagyon fontos: ez a törvényhozó pénzügyi és digitális nyilatkozat. Erősen azt javasoljuk, hogy módosítsuk ezt a jelenlegi törvényhozó pénzügyi és digitális nyilatkozat tervezetet, hogy megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre az 1., 2. és 3. címek számára, amelyeket általános EU-s támogatás finanszíroz, nem pedig egy díjalapú struktúra, amely sok bizonytalanságot okoz. Ezért, mivel a Parlamenttől tudtuk, hogy ez a bizottság, az ITRA bizottság kérheti a Költségvetési bizottságot, hogy adjon ki véleményt a törvényhozó pénzügyi és digitális nyilatkozatról, nagyon hálásak lennénk, ha kérnék a kollégáját, hogy készítse el ezt a véleményt, mivel ez eddig még nem történt meg, tekintettel arra, hogy a költségvetés összmérete elég kicsi. Tipikusan a Költségvetési bizottság csak a 100 millió euró feletti dokumentumokkal foglalkozik, és nekünk az a problémánk, hogy az összefüggő dokumentum mindössze 20 millió euró. De nagyon értékelnénk a segítségét. És hogy befejezzem, hogy teljesen világos legyen: ez a támogatás növelése nem hatalmas intézményi növekedésről szól, hanem arról, hogy a DNS rendelkezéseit hatékonyan lehessen végrehajtani, miután azokat a társ-törvényhozók elfogadták. Azt szeretnénk, ha komolyan vennék a mandátumunkat, és haladnának a dolgokkal. Nagyon köszönöm. [Elvesz valamit, ami kész van, visszaül a elnökéhez.] Köszönöm, köszönöm. Most pedig áttérünk a következő kollégára, és az EPP nevében Pilar de Castillo asszony.

  51. itt is ebben a bizottságban. A prioritásainknak az kellene lenni, hogy biztosítsunk egy olyan kormányzati keretrendszert, amely egyszerre hatékony és független. E tekintetben a Bizottság javaslata megváltoztatja a jelenlegi intézményi keretrendszert, különösen, ahogyan Önök is tudják, a Digitális Hálózatok Irodájának, az ODN-nak a létrehozásával, amely szélesebb hatáskörrel rendelkezik. Azt hiszem, ezt a reformot, ezt a konkrét pontot egyszerűsítés szempontjából kellene megközelítenünk. Az új kormányzati keretrendszernek el kell kerülnie az intézményi párhuzamosságokat. Ebben az értelemben szükségünk van a felelősségek világos megosztására: az ARCEP megtartja szabályozási tanácsadói és koordinációs szerepét, míg az ODN a szükséges operatív és adminisztratív támogatást nyújtja. Mindazonáltal engedjék meg, hogy egy konkrét kérdésre összpontosítsak, amely eltér attól, amit eddig megemlítettem, de amelyről nem sok vita folyt eddig ezen a téren. Egy másik konkrét téma, ahogy említettem, amelyről szeretném hallani a véleményüket, a számokról szól a Digitális Hálózatokról szóló törvény rendelkezéseiben. Mint tudják, a 46. cikk az európai számozási stratégiát írja elő. A Bizottság 46. cikke a szabályozási javaslatában az EU számozási stratégiáját, az EU számozási tervét javasolja Barack tanácsai és az ODN támogatása mellett. A folytonosságot is biztosítja az 50. cikk, amely különböző rendelkezéseket tartalmaz e pontra vonatkozóan. Nagyon szeretném hallani a véleményüket: mármint mit gondolnak erről, mert ez olyan terület, amelyről a korábbi vitákban tulajdonképpen nemigen folyt komolyabb vita, tudják. Nagyon köszönöm, köszönöm, kolléga. És most a szót adom Matthias Ecke úrnak. Köszönöm, elnök úr. Köszönöm, elnök úr. Köszönöm Baracknak, Marco Mischmaschnak, Alexandra Gandininek és Verena Webernek, hogy ma itt vannak. Nagyra értékelem ezt a beszélgetést a DNA-ról és az összes többi témáról, amiről említést tettek. Jó, hogy ma az ITRE-ben folytatjuk ezt a vitát, mert a DNA-ról szól, de természetesen ennél sokkal többről is. Szeretnék néhány gondolatot kiemelni arról, hová tart a az elektronikus kommunikáció piaca, és mit jelent ez a munkájukra, hiszen egyrészt

  52. most a földfelszíni szintre lépünk, ahol a piaci struktúra megváltozik, és a régi infrastruktúra egyre kevésbé lesz fontos a rézkábelek lekapcsolásával, sőt, van is erre ösztönző szabályozási oldal. A fényvezetős világ javítani fogja a fixhálózat végfelhasználóinak minőségét, és a DNS is hathat erre a fejlődésre. Másrészt a mobilvilágban pedig megjelent a közvetlen eszközökhöz kapcsolódó műholdas kapcsolat, amiről ön is említést tett, és ez a következő években nem csupán jövőkép, hanem valóság lesz, és meghatározott piaci szerkezettel rendelkezik. Tudjuk, hogy a Starlink gyorsan terjeszkedik Európában, és partnerségi megállapodásokat köt jelentős mobiloperátorokkal az unió egészében, ugyanakkor a hardvergyártókkal is együttműködnek, hogy a hétköznapi telefonok közvetlenül is kapcsolódhassanak a műholdas szolgáltatásokhoz. Így egyre inkább részét képezik az értékesítési láncnak. Tehát az Ön szemszögéből nézve, amikor ezek a hatalmas változások közelednek a következő években, milyen kihívások merülnek fel a nemzeti szabályozók számára? Van-e lehetőség a szorosabb európai végrehajtásra, hogy jobban kihasználhassuk a belső piacot, hiszen a belső piac – tudjuk – a gyakorlati felhasználásban rejlik, nem csupán az elvont fogalomban? Második kérdésem pedig az, hogyan értékeli a szuverenitási szempontok fontosságát, és ezek figyelembevételét? Most ezt különösen a műholdas kommunikáció kapcsán vitatjuk, de szerintem ez sok más területre is kiterjedhet, például a spektrumallokációra vagy a nagykereskedelmi hozzáférésre stb. Mi a véleménye erről, hiszen a kommunikációs környezet változás előtt állunk, és szerintem a nemzeti szabályozók azok, akik a fogyasztói szempontból tekintenek erre, ami nagyon értékes betekintés. Köszönöm. Köszönöm, hogy most nincs más felszólaló. Angelica, ha szeretné, átadom Önnek a szót, így Barack is válaszolhat egyszerre. Köszönöm. Köszönöm, elnök asszony.

  53. Felszólaló 3de

    Természetesen örömmel elfogadom ezt a felkérést, és szeretném csatlakozni az előző két beszélőhöz.

  54. Felszólaló 3en

    akarok csatlakozni a kollégáimhoz, akik már felszólaltak

  55. Felszólaló 3de

    Nagyon köszönöm, hogy ma itt van velünk ebben a hármasban – csodálatos látni, ahogy a távozó és az érkező személyek együtt dolgoznak a Bizottságnál; ez reményt ad arra, hogy a munka nagyon hatékonyan folytatódjon. Köszönöm. Két nagyon konkrét kérdésem van. Az első olyan dolog, ami már hónapok óta foglalkoztat, ahogyan a mi Elnökünket is, mivel mi is dolgoztunk a Space Act-en. A kapcsolódás alapvetően fontos, ahogy ön is említette a műholdas kapcsolódást. Szeretném tudni, hogy ön is részt vett-e a Space Act-ben, mi a véleménye róla. Nemcsak a műholdüzemeltetőkről szól, a hatáskör nagyon széles – magában foglalja azokat is, akik elsősorban a térbeli adatokat használják, a szolgáltatókat, akik a Space Act hatálya alá tartoznak, és akik ennek a nagy infrastruktúrának a részét képezik. Tehát ön is részt vett ebben, és hogyan látja ezt a javaslatot, különösen mivel sok kritika érkezik a tagállamoktól? A második kérdésem szerintem szintén fontos: mi itt az Európai Parlamentben, különböző dossziékon keresztül, a „Made in Europe” és a „Made with Europe” témáját tárgyaljuk. Ez különösen a digitális infrastruktúrát érinti. A mi kérdésünk az: milyen mértékben vagyunk már függetlenek, milyen mértékben szuverének? Milyen mértékben szeretnénk függetlenek, szuverének lenni? Érdekelne a véleménye is. Hiszen önök a mi tanácsadó testületünknek tekinthetők. Van-e véleménye erről, és merre halad ez? Nagyon köszönöm.

  56. Felszólaló 3en

    Köszönöm, Angelica, a kérdését. Ön következik. Köszönöm, elnök úr, a szót. Tehát először Pilar de Castillo két kérdése. Az első az ADN és a kormányzás kapcsán merült fel: vajon a javasolt kormányzási modell hogyan befolyásolhatja a mi függetlenségünket? Valójában az első kérdés az ADN által javasolt kormányzási modellre vonatkozott, a második pedig a repertóriumban javasolt változtatásokra. A kormányzásban javasolt változtatások magukban foglalják az ODN igazgatási testületének újraszervezését, valamint a döntéshozatali mechanizmusok módosítását az Európai Bizottság kormányzati struktúráján belül. És valójában nem értünk egyet ezzel a javaslattal, mivel intézményi modellünk szerint a független nemzeti szabályozók egyenlő részvételén, a közös szakértelemen és a lentről felfelé haladó döntéshozatali folyamatokon alapul. A vezetőségi testület összetételének megváltoztatása vagy a szavazási biztosítékok gyengítése veszélyeztetné ezt az egyensúlyt, és kockázatot jelentene a szabályozói függetlenségre nézve. Ami a mi javaslatunkat illeti, valójában az ARN-ek egyenlő részvételének megőrzését, Barack döntéshozatali folyamatának függetlenségi jellegének megtartását, valamint a releváns testületekre vonatkozó, kétharmados szavazási biztosítékok fenntartását javasoljuk. A új feladatokkal — ahogy azt a Barack irodájának igazgatója is említette — megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásoknak is kell járniuk. Ez a mi álláspontunk a kormányzással kapcsolatban, különösen a számozás tekintetében. A Bizottság egy új uniós számozási stratégiát és számozási tervet, a számozáskezelés további harmonizálását, valamint a számozási erőforrások odaítélésének és használatának szigorúbb feltételeit javasolja. Barack szerint ez a központosított keretrendszer felesleges adminisztratív bonyodalmat vezetne be anélkül, hogy egyértelműen bizonyítaná a hozzáadott értéket. Korlátozhatná továbbá az ARN-ek rugalmasságát a ritka számozási erőforrások kezelésében, a nemzeti piaci feltételekhez való alkalmazkodásban, valamint az új típusú csalási kockázatok kezelésében. Javaslatunk ezért a Bizottság által javasolt uniós számozási stratégia és számozási terv eltörlése.

  57. ezek a 46. és 47. cikkek megőrzik az NRI döntési jogkörét a számjegyek használatának engedélyezésében, különösen az elektronikus kommunikáció szolgáltatókon kívül álló vállalkozások számára, és fenntartják a rugalmasságot a számjegyek használatának feltételeinek meghatározásában, ideértve a fogyasztóvédelemmel és a csalásmegelőzéssel kapcsolatos intézkedéseket, valamint biztosítják a hatékony határokon átnyúló együttműködést és végrehajtást szükségtelenül centralizált eljárások nélkül. Az utolsó pedig a nemzeti hatóságok jogainak megőrzése a csalás és visszaélések elleni küzdelemben, beleértve a magasabb szintű védelem fenntartásának lehetőségét is. Köszönöm. Köszönöm szépen. Válaszolok a kikapcsolással kapcsolatos kérdésekre, ugyanis a kikapcsolási eljárás benne van a DSA-javaslatban. Ez elég bonyolult eljárás, és mi a Barelckben úgy látjuk, hogy ezt gondosan elemezni kell. Természetesen támogatjuk a kikapcsolást, a rézvezetékről a száloptikára való átállást, ahogyan azt Spanyolországban tettük – tudják, mi voltunk az első és egyetlen ország, amely befejezte a kikapcsolási eljárást. A Barelck szempontjából azonban elemeztük a DSA-javaslatban szereplő eljárást, és kiemeltük, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség, mivel egyes tagállamokban egyes területeken nem érné el a száloptika, és így bizonyos munkahelyek nem lennének megvalósíthatók. Először is állami támogatásra van szükség egyes esetekben a távoli területek eléréséhez, és ez nagyon fontos a Barelck számára, mivel a felhasználó jóléte a magunkévá tett cél. Mint említettem, a műholdas technológia is fontos, amely egyelőre az egyik legfontosabb technológia, és eléri azokat a területeket, amelyeket kereskedelmi alapon nem lehetne. Tehát két dologra kell figyelmet fordítani: az állami támogatásra és a rögzített vezeték nélküli hozzáférésre, amely egy másik technológia, és segíthet a távoli területek elérésében. Emellett pedig átláthatóságra van szükség a végfelhasználók számára a rézvezeték kikapcsolási eljárásában, és ebben Spanyolország volt a példa. Mi nagyon átláthatóak voltunk minden érintett és végfelhasználó számára, hogy megértsék, milyen lépéseket kellett megtenni.

  58. a weboldalunkon közzétett bejelentés szerint minden helyi változásról tudomást szerezhettek, amelyek bezárásra kerültek, és eddig minden alternatív szolgáltató pontosan tudta, mikor lesz az időpont, amikor a rézvezetékes szolgáltatást lekapcsolják, tehát ezek a két kulcsfontosságú ötlet, amelyeket a Barack vélemény tartalmaz, egyrészt a rugalmasság, másrészt a teljes átláthatóság minden érintett számára, beleértve a láncban és az értékesítési láncban részt vevő végfelhasználókat is. Ez az egyik dolog, amiről említést tett. Szívesen kérdeznék a műholdas fejlesztésekkel kapcsolatban is. Jelenleg nagyon sokat dolgozunk a műholdas technológiákon, mivel ezek fontosak ahhoz, hogy elérjük a távoli területeket, de mint említette, egyre nő a megállapodások száma a helyi és mobil szolgáltatók, valamint a műholdas szolgáltatók között. Természetesen figyelemmel fogjuk kísérni ezeket a megállapodásokat azzal a céllal, hogy a verseny a legfontosabb elv legyen, amelyet meg kell őriznünk. Örömmel vettük, hogy a sávspektrum megnyitásáról szóló javaslatot, hogy európai műholdas szolgáltatókat is bevonjanak, és mint tudja, ez a 2G-s sáv lesz megnyitva, és a közvetlen eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos, amelyek különleges szolgáltatások, és eddig nagyon fontos esetekben használták, például Spanyolországban a tavalyi nyári erdőtüzek idején, illetve két évvel ezelőtt a dana nevű esemény alkalmával. Ezzel a módon a műholdas és az operátorok közötti megállapodások működtek. Ahogy említette, mi is ezen dolgozunk, és természetesen figyelemmel fogjuk kísérni ezeket a megállapodásokat a verseny fenntartása és az európai operátorok védelme érdekében a világ minden tájáról származó operátorokkal szemben. Köszönöm, nagyon köszönöm. Van még egy kis időnk, így szeretném átadni a szót a Bizottságnak, de mivel van itt egy főtitkári tag, aki nagyon... Erika, kérlek, igen, a következőkben szeretném megkérdezni, hogy a kérdéseimre választ kapok-e a űrtevékenységről szóló törvényjavaslatra és a „Made in Europe” ügyekre vonatkozóan.

  59. rendben, rendben. Köszönöm. Nagyon köszönöm a kérdéseket. Az elsőre válaszolva: az Európában gyártott, Európának készült kritikus beszállítókra vonatkozóan úgy tudjuk, hogy a modern telekommunikációs hálózat az egész üzleti környezet alapja, és ebből a szempontból 24 órán keresztül működnie kell, megbízhatónak és ellenállónak kell lennie minden külső befolyásással szemben. Emellett pedig olyan berendezésekből kell felépülnie, amelyek megbízhatóak, a beszállítói láncok pedig fenntarthatóak. Ebből a szempontból a kockázatnak a lehető legalacsonyabbnak kell lennie. Tudatában vagyunk annak, hogy semmit sem lehet csak Európában megoldani, de globális szinten is fontos, hogy a modern hálózatok minden eleme, az európai hálózatok minden eleme a lehető legalacsonyabb kockázatú beszállítói láncokból épüljön fel. Ezzel egyetértünk, de egyetértünk abban is, hogy a magas kockázatú beszállítókat ki kellene zárni a piacról. Ugyanakkor fontos, hogy ez a piacra gyakorolt hatás minimális legyen, tehát megfelelő módon kell végrehajtani, az eddig befektetett beruházásokat pedig meg kell őrizni. Ez összhangban kell legyen az amortizációs időszakokkal, és a piaci hatásoknak a lehető legkisebbnek kell lenniük. Ha szabad még valamit hozzáfűznöm Miss Nibbler kérdéséhez: éppen egy fontos vitát fejeztünk be a űrjogi törvényről és a kapcsolódó szolgáltatásokról, valamint a biztonságról. A következő téma a kiberbiztonság uniós jelentése, és itt Anisa felé fordulnék: milyen állapotban van az unió a kiberbiztonság terén? Ezek ugyanis szorosan összekapcsolódnak, hiszen a űrjogi törvény gerincét is ezek jelentik, nemcsak a gyártásról és az európai autonómiáról beszéltünk sokat, hanem arról is, hogy nem érhetjük el céljainkat, ha nem rendelkezünk megfelelő kapcsolattal és kiberbiztonsággal. Érdekes lenne tehát, ha együtt vizsgálnánk ezt a két területet, és ehhez a két ügynökséget, a Barakkot és a kiberbiztonsági ügynökséget is bevonnánk.

  60. a biztonság miatt, mivel jobban meg kellett értennünk, hogyan folytathatnánk a térbeli tevékenységünket ebben a témában, ezért köszönöm, Angelica. Kértem Mishmash urat, hogy újra összpontosítson erre, és erre a megfelelő időben, egy másik alkalommal visszatérünk. De ahogy mondtam, szeretném helytelenül kiejteni. Szóval adjuk szót a Digiconnecttől, az Európai Bizottságtól Przemysław Kordasiewicznek. Köszönöm, elnök asszony. A nevemet nagyon jól ejtették ki. Kedves hölgyeim és uraim, tisztelt európai parlamenti tagtársak és kedves képviselői az Európai Unió Ürprogramirodájának (EUSPA) és az EUSPA irodájának, az Európai Bizottság szorosan együttműködik az EUSPA irodájával. Támogatjuk a napi működését, és hozzájárulunk a tartalmi munkához is. Elismerjük az EUSPA szektoriális tapasztalatát és szakértelmét. Az Európai Bizottság jelentős mértékben megerősítette javaslatában az EUSPA irodáját, miközben megőrizte függetlenségét, különösen a Bizottságtól való függetlenségét. A térségirányítási rendelet (DSA) tervezetében az Európai Bizottság új feladatokat javasolt az EUSPA irodájának, ahol az EU-szintű munkája a legnagyobb hasznot hozná az egységes európai piac számára, például az engedélyezések, a spektrum, az előkészület, a rugalmasság és a műholdas kommunikáció területén. Javaslatot tettünk egyszerűsítésekre és a duplikációk elkerülésére, akár a nemzeti szintű nemzeti szabályozó hatóságok (NRA) munkája, akár az ODN munkája között. Mindazonáltal létfontosságú, hogy biztosítsuk: az EUSPA irodának elegendő erőforrás áll rendelkezésre ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez. Ez ugyanúgy vonatkozik a DSA-n végzett munkára, mint bármely más költségvetési vitára, amely jelenleg folyamatban van a társjogalkotók között, és a végső döntés e ház, azaz az Európai Parlament és a Tanács kezében van. Nagyon köszönöm. Nagyon köszönöm. És szerettem volna köszönetet mondani a jelenlétükért, valamint annak a ténynek, hogy mindannyian itt vannak.

  61. együtt és ez jó jel számunkra nagyon köszönöm sok mindent meg kell majd értenünk, és foglalkoznunk is kell a többéves pénzügyi kerettel és a versenyképességi alapokkal, tekintettel arra a kérdésre, hogyan támogassuk az európai ügynökséget nagyon köszönöm, és van is ez a téma, tehát szeretném megköszönni a jelenlétüket köszönöm köszönöm köszönöm köszönöm nagyon köszönöm

  62. helló helló

  63. köszönöm, így a következő pontra térhetünk át, az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége, az ENISA bemutatójára, a Kiberbiztonsági Unió Állapotjelentéséről. Ez most nagyon-nagyon érzékeny téma egész Európában, ezért szeretném köszönteni Lepassar János urat, az ENISA ügyvezető igazgatóját. Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat, és bemutatja a Kiberbiztonsági Unió Állapotjelentését. Körülbelül 45 percünk van erre a vitára, a megnyitó előadás után pedig a koordinátorok és képviselőik első körű kérdéseivel folytatjuk, majd – amennyiben időnk engedi – a „szókapkodásos” felszólalások következnek. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy van időnk, tehát nyugodtan vegyék igénybe a szót. Most Lepassar úrnak adom a szót 10 percre, hogy elmondhassa előadását. Ön következik, kérem. Köszönöm, elnöknő. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ismét a bizottság előtt állhatok, és bemutathatom a Kiberbiztonsági Unió Állapotjelentésének második kiadását. Ezt a jelentést az ENISA a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal együttműködve készítette, és szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem csupán gondolatok és reflexiók gyűjteménye, hanem kvantitatív és kvalitatív adatokon alapul, köztük az EU Kiberbiztonsági Indexén, amely egy index körüli értéket mutat. Ezt az indexet a tagállamokkal együtt állítottuk össze, 33 különböző területen vizsgálva. A jelentés tehát a végzett munka szintézise, és számos ajánlást tartalmaz, de a kiberbiztonság általános állapotát is vizsgálja. Nem akarom túl sok részlettel untatni önöket, de három területre szeretnék összpontosítani. Először is, amikor az európai kiberbiztonsági ökoszisztémára tekintünk: hol vagyunk ma? Mi az EU kiberbiztonsági helyzete? A helyzetet az EU Kiberbiztonsági Index alapján mérjük, 33 különböző területen vizsgálva, és tények alapján feltételezéseket alkotunk, majd egy számot rendelünk ehhez. Azt mondhatjuk, hogy 2026-ban az EU kiberbiztonsági

  64. a 0-tól 100-ig terjedő skála 71,53-as értéket mutat, mit jelent ez? Azt jelenti, hogy értékelésünk szerint az EU érett a cyberbiztonság terén. Szerintem ez olyasmi, amit tényleg meg kell ünnepelni. Az EU a világ egyik legérettebb régiója a cyberbiztonság szempontjából. Az érettséget a tagállamokban mérjük, és elmondhatjuk, hogy 22 tagállam érett, vagyis az indexeredményeik nagyjából 70 körüliek. Két tagállam haladó, három pedig megalapozott, ami azt jelenti, hogy egy kissé az érettségi szint alatt vannak. A legmagasabb eredmény egy tagállamtól 81, a legalacsonyabb pedig 57, így ez az érettségi skála az Unióban. 2024 óta, az unió utolsó kiberbiztonsági jelentéséből az derül ki, hogy minden szektor átlagosan magasabb érettségi szintet mutat – ismét csak ünnepelendő dolog. Ezeknek a beruházásoknak nagy részét a szabályozási követelmények mozgatják, amelyeket az Unió alakított ki. Rendszeresen auditáljuk a kritikus entitásokat, és ők maguk is azt mondják, hogy ez a fő mozgatórugója a kiberbiztonsági beruházásaiknak. A Parlament törvényhozó munkája nélkül ezek az beruházások nem történtek volna meg, és az Unió érettsége sem lenne a mai szinten. Szerintem ez ünnepelendő. Emellett fokozottabb figyelem irányul az IKT-ellátási lánc és a termékek biztonságára is, köszönhetően a Parlament által létrehozott új jogi kereteknek. Próbáltuk is jobban meghatározni az unióbeli kiberkrízis-kezelési folyamatokat. Természetesen ott is megjelenő problémákkal szembesülünk ebben az ökoszisztémában: sok zavaró tényező van, és az utóbbi években az egyik legnagyobb ilyen tényező az előrehaladott mesterséges intelligencia képességeinek fejlődése volt, amely jelentősen befolyásolta a kritikus entitások és a tagállamok képességét, hogy biztosítsák kiberbiztonsági pozícióik ellenállóképességét. Amikor a 2026-os uniós kiberfenyegetettségi jelentést vizsgáljuk, az uniós kiberfenyegetettség szintje úgy értékelhető, mint

  65. jelentős, ami azt jelenti, hogy a fenyegető aktorok behatolási tevékenysége jelentős és sokszínű marad 25-ben és 26-ban, és a fenyegetettségi környezet maga is egyre összetettebbé válik. Részben ez az AI-nak is köszönhető, valamint annak is, amit mi is láttunk: a fenyegető aktorok képesek kihasználni az AI lehetőségeit támadó műveleteikben. Ha a politikai környezetet nézzük, az ezzel szemben érik. Úgy gondolom, három párhuzamos trend figyelhető meg egyszerre: a végrehajtás, vagyis az Unió jogszabályainak végrehajtása, amelyek már életbe léptek, főként az NIS2-re, a CRA-ra, valamint a konszolidációra, vagyis arra, hogyan konszolidálhatjuk a jogi keretrendszert, és a Bizottság természetesen számos kezdeményezést javasolt, ideértve a Kiberbiztonsági Törvény felülvizsgálatát is, amely az ügynökség feladatkörébe tartozik, valamint a egyszerűsítést, vagyis hogyan lehetne esetlegesen egyszerűsíteni a jogalkotási folyamatokat. Következő diára, köszönöm, következő diára. Hol vannak tehát a hiányosságok? Sajnos itt nem lesz olyan rózsás a történet. Szeretném a kiberbiztonsági szakértelemmel kezdeni. A kiberbiztonság az emberek és a kiberbiztonsági szakértők képességein alapul, akik elősegítik a közösség fejlődését, és amit mi megfigyeltünk, az természetesen egy növekvő szakadék a szükséges és a rendelkezésre álló szakértelem között. A 8%-os szakadék, amit Önök a dián látnak, a Világgazdasági Fórum által 24-ről 25-re mért növekedést mutatja, és ez egy globális szakadék, nem csak az EU-ra jellemző. Fontos, hogy megértsük: ez egy globális szakadék, mert a kiberbiztonság egy globális tevékenység, nemcsak az Unió területén zajlik. A globálisan szélesedő szakadék tehát az Uniót is érinti, ráadásul azt is látjuk, hogy az AI megzavarja ezt a helyzetet, mivel az AI más és újabb készségeket követel meg a kiberbiztonsági szakértőktől, olykor olyanokat is, amelyekkel jelenleg még nem rendelkezünk.

  66. egyben lehetőség is és fenyegetés is, hogy az MI bizonyos szakmai rétegeket az MI-ügynökök helyettesítenek. A második kérdés, amire szeretnék összpontosítani, a sebezhetőségek, az IKT- és ellátási lánc problémáit vizsgálva. Az AI-összeomlás óriási, exponenciális növekedést okozott a sebezhetőségek felfedezésében és kihasználásában. Tehát az előző év azonos negyedévéhez képest 315%-os növekedést tapasztaltunk a sebezhetőségekben. Ezek a gyengeségek a szoftverekben mutatkoznak meg, és természetesen az AI képessége, hogy felgyorsítsa a felfedezést és a kihasználást aggasztó, és további terhet ró a különösen a kibertámadások elleni védelmet biztosító szakemberekre. Ez az, amit a technológiai oldalról látunk. Másrészt, amikor a nemzeti stratégiákat nézem, az egyik nagy probléma ott a nem megfelelő összehangoltság vagy koordináció a tagállamoknak a koordinált sebezhetőség-nyilvánosságra hozatali politikái és a stratégiák között. Ez egy másik kérdés, amely összefügg az előbb említett két témával, mert ha a tagállami szintű koordinált sebezhetőség-nyilvánosságra hozatali politikák nem vannak összehangolva, akkor a sebezhetőségek nyilvánosságra hozatalát sem tudjuk zökkenőmentesen kezelni az Unió szintjén sem. Végül, ehhez kapcsolódik a tagállamok incidenskezelő csapatainak érettségi szintje is. Itt megint az indexre támaszkodom, amelyet korábban említettem: az index eredménye 54, ami körülbelül a közepén van, de ez az átlag nem sokat mond a valóságban. A tagállamok érettségi szintje nagyon széles skálán mozog, vannak olyanok, amelyeknek nagyon magas a szintje, de sok tagállamnak alacsonyabb a szintje az incidenskezelő csapatok esetében, és ez gondot jelent, amikor az EU-szintű sebezhetőség-kezelés működésbe helyezéséről van szó. Tehát mindezen kis problémák egy nagyobb problémává állnak össze az Unióban, ami csökkenti az Unió képességét a válaszadásra, és az Unió ellenállóképességét nagy válságok kezelésében.

  67. Szakágazatokról beszélve azt mondtam az első diában, hogy a kritikus szektorokban tapasztaltunk érettségi növekedést, és ez igaz is, de ugyanakkor ha mélyebbre nézünk, különbségek vannak a nagy cégek és a kis cégek között a szektoron belül. A KKV-k 27%-a nehezen talál erőforrásokat a cyberbiztonságba való beruházásra, és különösen a KKV-k 27%-a, akik a NIS2-irányelv szempontjából kritikusak. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyes szektorok, amelyek szerintünk kockázati zónában vannak, úgymint a vasúti, a tengeri, a közigazgatási és a űrágazat, ahol a szereplők alacsonyabb érettségi szinttel rendelkeznek, nehezen tudják fenntartani cyberbiztonsági pozíciójukat. Az utolsó diámban pedig azt mutatom be, hogyan lehetne orvosolni ezt a rést. A Cyber Security Compass nevű eszközzel, ahol tudjuk, hol vannak a rések, és ismerve a saját érettségi szintünket, a Bizottság és a tagállamokkal együtt javaslatokat teszünk, amelyek a keresztirányú felügyeletre és információmegosztásra, a válságkezelő közösségek és hálózatok magasabb érettségi szintjének elérésére, a cyberbiztonság ellátási lánc mentén történő érvényesítésére és az AI-képességek támogatásába történő beruházásra összpontosítanak. Ezzel a diával befejezem, és nagyon szívesen válaszolok minden kérdésre. Elnézést, ha egy kicsit több időt vettem igénybe, de a téma nagyon érzékeny, és sajnos kár, hogy nem sok kolléga van itt, mert minden tagállamban, minden alkalommal, amikor erről beszélünk, kommentálnunk kell, mi történik Európában és a világban. Ez nagyon sajnálatos. Most átadom a szót kollégámnak, Angelica Nibblernek az első körben. Nos, a jelentés tulajdonképpen már lehangoló, amikor látjuk azokat a réseket, amelyekkel itt szembesülnünk kell. Szeretnék két kérdést feltenni. Egyrészt, mostanában tapasztaltuk, hogy a szupermarketekben a hűtőszekrények hőmérséklete emelkedett, ami nagy károkat okozott, és ez is...

  68. átfogóan tehát Svédországban, Finnországban, Franciaországban, szerintem nálunk Németországban, számos államot érintettek. Talán meg tudná mutatni, hogy ha ilyen eset történik, egy konkrét incidens, amely több tagállamot érint, akkor hogyan indul be a gépezet, és hogyan működik ez Önöknél operatív szinten, és vajon jól működött-e, vagy vannak-e olyan konkrét tapasztalatok, amelyeket ebből a példából levonva mondhatjuk, hogy itt még plusz lépéseket kell tenni? A második témát pedig, amellyel szeretnék még kicsit foglalkozni, az az, hogy Ön jogosultan rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia révén a kibertámadások lehetőségei exponenciálisan megnőttek. Mit jelent ez konkrétan a politikánkra nézve? Mit kellene még tennünk? Mik azok a javaslatok, megfontolások, amelyek mentén tovább lehet lépni? És mindenekelőtt, ahogy Ön is említette, hogyan tudnánk segíteni a kis- és középvállalatokat? Azt hiszem, ez valóban egy kulcsterület, ahol most Ön dolgozik, és ezért hálás lennék, ha a mesterséges intelligencia témáját még kicsit kibontaná, és esetleg egy gondolattal hozzászólna a mi mostani vitánkhoz, amelyet a Bergből való kollégáinkkal folytattunk a „Made in Europe” kapcsán: segít-e ez bezárni a kibertámadásokkal szembeni biztonsági réseinket, vagy sem, köszönöm Angelica, most pedig a szót adjuk [név] úrnak. Geyer, elnézést, sajnos most kell távoznom, rendben? Van der Leij, igen, nagyon köszönöm, elnök asszony. Tehát ezen a héten a nemzeti vezetőink végre találkoznak, hogy megvitassák az MI-t. Láttam a jelentésében, hogy az MI fejlődése növekvő sebezhetőségeket mutat a cyberbiztonságunkban. Észrevettem, hogy több mint 10, úgy gondolom, ország még nem kezdte el a biztonsági tisztviselők kinevezését, amelyeket a [szöveg folytatódik]

  69. Az AI-rendelet kapcsán bővebben kifejtené-e, milyen sebezhetőségek fokozódnak azáltal, hogy a nemzeti kormányok nem teljesítik az AI-rendelet végrehajtását? Köszönöm, most a szónoklatot magamra veszem. További néhány megfontolás az Angelica által képviselt vonal mentén, ugyanis én és Nibbler képviselőtársam is nagyon elkötelezettek vagyunk a Space Act ügyében, és még a Berek előtt is beszélgettünk róla: a kapcsolódás és a kibertámadásvédelem szorosan összefügg. Hogyan lehet ezt még erősebbé tenni? Milyen kockázatai vannak ennek Európának az architektúrák tekintetében, ha annyi ügynökség, annyi beavatkozási terület létezik, és egyes problémákat ma nemcsak a tagállamok szintjén, hanem az Európai Unió egészének belső kormányzásában is kezelni kell? A második pont a NIS 2 irányelv felülvizsgálata. A Space Act vitájában úgy döntöttünk, hogy nem avatkozunk be lex specialis-szal, mert nem akartunk normatív átfedéseket, de ez nyilvánvalóan a témához tartozik. Tehát mi a ti kérésetek ezzel az irányelvvel kapcsolatban? Végül a harmadik pont: Ön hangsúlyozta az Európa-szerte meglévő kompetenciahiányt, és azt is, hogy míg egyes államokban nagyon alacsony a veszély tudatossága, másutt nagyon is tisztában vannak a veszélyekkel. Milyen eszközökkel lehet ezt a témát – mármint a kibertámadásvédelmet – szorosabbra fűzni a tagállamok és az európai hatóságok közötti együttműködés tekintetében, és hogyan lehet egységes kompetenciákat kialakítani? Hiszen ez egy módja annak, hogy az európai polgárok egységesebbé váljanak a képzésen keresztül. Köszönöm, most átadom a szót. Köszönöm, Elnök asszony. Tehát én most a tiszteletre méltó Nibbler képviselőtársamnak teszek fel egy kérdést, amely szerintem nagyon lényeges: mit tanulhatunk ebben a – mondjuk – célzott incidenshullámból, különösen a hűtőgépek és azok visszaéléses használata kapcsán? Szerintem több réteget is meg lehet vizsgálni, és én a technikai réteggel kezdeném: mit is jelentett valójában a

  70. okozó tényezőknek köszönhetően, akik ezután képesek voltak kihasználni a gyengeségeket. Két oldalról is: egyrészt a hitelesítési menedzsment, ugyanis a gyártó egy alapértelmezett jelszót adott meg valamennyi termékéhez, ami nyíltan sérti a biztonság alapértelmezett biztosításának és a biztonság tervezésének elvét – ez pedig olyan dolog, amellyel az unió a Cyber Resilience Act révén foglalkozik, amely december elsején lép hatályba. Azonban ezek a termékek már a piacon vannak. A másik oldal pedig a kihasznált sebezhetőség volt. Ezek a két dolog együttesen természetesen ismételten aláhúzza, hogy a sebezhetőségek kezelése rendkívül kritikus a belső piacon forgalomba hozott termékek ellenállóképessége szempontjából. A CRA tehát szerintem húsz évvel késett, de jobb későn, mint soha. Ebben az értelemben a cyberbiztonsági közösségben úgy gondoljuk, hogy ez a keretrendszer legalább a jövőben biztosítani fogja, hogy sokkal biztonságosabb és ellenállóbb termékek kerüljenek forgalomba a belső piacon. A probléma persze a régi rendszerek: hogyan tudjuk biztosítani, hogy a gyártók is megtegyék a szükséges lépéseket a régi, már nem támogatott termékek kezelésében? Ez az egyik oldal, ahol mi is tapasztaltuk, hogy problémák voltak a gyártó által a termék biztonságának tervezésében és fenntartásában. A másik probléma pedig az operatív helyzet volt, vagyis az, hogy milyen gyorsan cseréltek információt és osztottak meg tudást a tagállamok és a felelős hatóságok, amelyek lényegében a nemzeti CERT-ek, a nemzeti CERT-hálózat. Nagyon magas szintű tudásmegosztás volt a tagállamok között, tehát nem mondhatom, hogy a tagállamok nem osztották meg az információt, megosztották. A kérdés persze az, hogy miután a tagállamok hatóságai megosztották ezt az információt, hogyan veszik át azt a releváns entitások a kritikus szektorokban? Milyen intézkedéseket tesznek?

  71. hogyan emeljék a rugalmasságukat, és vajon csak a nemzeti hatóságokkal szemben teszik-e, vagy pedig léteznek EU-s szintű, különböző szektorokra kiterjedő információmegosztó hálózatok, amelyekre támaszkodhatnak és használhatnak? És itt láttuk a hiányosságokat. Tehát valóban, amikor a közös helyzetértékelésről van szó, ez az a terület, ahol erőfeszítéseket lehetne tenni annak érdekében, hogy az információk gyorsabban cserélődjenek, nemcsak nemzeti útvonalakon keresztül, hanem EU-s szinten, különböző szektorokban is. Ez a konkrét eset különösen fontos, mert megmutatja, hogyan lehet egyetlen terméket – amely természetesen főként szupermarketek és élelmiszer-elosztás üzletágában használták, de kórházak és egészségügyi szolgáltatók is használták – tehát más szektorok is érintettek, ezért a szektorok közötti információcsere is kritikus tényező, és szerintem meg kell vizsgálnunk, hogyan biztosíthatnánk a gyorsabb és hatékonyabb felismerést. Úgy értem, a Bizottság javaslatot tett az NIS2-irányelv felülvizsgálatában egy olyan mechanizmus létrehozására, amely különösen a zsarolóvírus-támadások esetében lenne hasznos – bár ez nem volt zsarolóvírus-támadás, de elképzelhető, hogy hasonló módszereket használtak volna a zsarolóvírusokkal kapcsolatos fenyegetések esetén –, ez egy korai figyelmeztető rendszer, ahol a NISAA potenciálisan továbbíthatna kritikus szolgáltatóknak és a közösségnek olyan létfontosságú információkat, hogyan védjék meg magukat, méghozzá a nemzeti hatóságokkal való együttműködésben és összehangolásban. Szerintem ezek a mechanizmusok, amelyeket a Bizottság javasolt, létfontosságúak lennének ahhoz, hogy megakadályozzák és védjék Európát egy ilyen válság ismétlődésétől. A mesterséges intelligencia kérdése természetesen nagyon releváns, és egyben az egyik oka annak, hogy a Bizottság persze létrehozta a mesterséges intelligencia akciótervét, a mesterséges intelligencia jelentőségének.

  72. Felszólaló 1en

    Három területre hívnám fel a figyelmet különösen. Először is a felhasználásra — természetesen, másokkal való kapcsolatban is a Tisztelt Tag úr által feltett kérdésre válaszolva — mi a probléma ebben, a probléma természetesen az, hogy az AI-képességek alkalmazásakor a fenyegető aktorok képesek nagyon könnyen, gyorsan kihasználni a rendszereinkben lévő sebezhetőségeket, gyengeségeket, és ezek kihasználásával gyorsan, könnyen előnyhöz juthatnak. A védők számára nem lesz ilyen egyszerű AI-ügynökök telepítésével védekezni, mivel nekik is biztosítaniuk kell a szolgáltatásaik biztonságát és ellenállóképességét. Tehát egy egyszerű javítócsomag alkalmazása sem feltétlenül, vagy akár nem is fogja megoldani a problémát. Sőt, akár nagyobb problémát is okozhat. Így a védő mindig hátrányban van ebben a játékban. És az AI hosszú távon, mi szerintünk, természetesen lehetőség is lehet a védő számára, mivel az AI segíthet például a gyártóknak, hogy szűrjék és validálják termékeik piaci forgalomba kerülése előtt, nehogy sebezhetőségek legyenek bennük. De rövid távon ez egyértelműen inkább a támadó oldalon játszik. Tehát hol is rejlik a kritikus pont? Mindenekelőtt azokat a képességeket kellene kihasználnunk, amelyekkel biztosíthatjuk a digitális ökoszisztéma közös közjavait, nevezetesen a nyílt forráskódú szoftvereket. Milliószámra léteznek nyílt forráskódú könyvtárak; ezeket mind a termékgyártók, mind a szolgáltatók használják. És nem mindet gondozzák megfelelően. A gondozatlan, elhagyatott könyvtárak, amelyeket használnak ugyan, de senki sem tartja karban őket — ezek a kritikusak. Erre kellene összpontosítanunk, hogy biztosítsuk őket. A Bizottság e téren már kidolgozott egy konkrét akciótervet. Követjük azt, és együttműködünk az uniós tagállamokkal, hogy időben biztosítsuk a kritikus nyílt forráskódú eszközöket. De nem tudunk mindent biztosítani. Ehhez pénzre, emberekre van szükség, és ezekből mindannyian hiányozunk.

  73. Tehát nyilvánvalóan nehéz döntéseket kell hoznunk e téren. Mindazonáltal mindent megteszünk annak érdekében, hogy az európai szolgáltatóknak, köztük a közigazgatásnak, jobb helyzetben legyenek e vihar kezelésében. A második kérdés természetesen a képességek. És ismételten, az AI akciótervhez híven a Bizottság előirányozta, hogy a közös kutatási központtal együttműködve tesztelő laboratóriumot hoz létre európai entitások, vállalatok és kritikus szolgáltatók számára, hogy a jövőben képesek legyenek tesztelni a termékeiket, szolgáltatásaikat, és biztosítani tudják, hogy szükség esetén hozzáférjenek ezekhez a képességekhez. És természetesen vannak olyan kérdések is, amelyek túlmutatnak az akcióterven, és inkább az iparpolitikára, valamint Európa azon képességére vonatkoznak, hogy olyan ökoszisztémát hozzon létre, amelyben az európai fejlesztők a jövőben képesek lesznek ilyen típusú képességeket nyújtani. Remélem, nemcsak a tisztelt Niebler asszonynak válaszoltam, hanem a tisztelt úriembernek is, aki távozott. Most, amikor a Elnök úr által feltett kérdésekre kerül a sor, nagyon is rendben van. Úgy értem, van időnk, tehát egy kicsit bővebben is kifejthetem. Először is a kiberbiztonsági bizottságban valóban számos platform, hálózat és közösség működik. A kiberbiztonság pedig nem egyszerű vagy, mondjuk, egyenes út. Azért, mert számos különböző szektorra, termékgyártókra, kutatási közösségekre, oktatókra stb. kiterjed, szükségünk van arra, hogy a különböző közösségek ugyanazt a játékot játsszák, amely a mi szempontunkból a kiberbiztonsági játék. Ehhez tehát sok koordinációra és együttműködésre van szükség. Szükség van egy kiberbiztonsági kultúra kialakításának ezen dolgok mentén. Nem vagyok nagy híve annak, hogy mindent egységesítsünk, mert szerintem ez nem megoldás. Mindazonáltal hiszek abban, hogy közös vízió és közös stratégia kialakítása mindenképpen segít. És itt válik nagyon hasznossá az Unió Kiberbiztonsági Stratégiája.

  74. A NIS2-ről és annak felülvizsgálatáról nem szeretnék túl sokat nyilatkozni. Csak egy dolgot szeretnék elárulni: a választóim, akik a Nemzeti Kiberbiztonsági Hatóságok, miután elfogadták a direktívát, hozzám jöttek, és főleg azt panaszolták, hogy miért nem rendelet a direktíva. Ami elég érdekes volt, azt hiszem. De szerintem van igény arra, hogy olyan módszereket találjanak, amelyekkel sokkal hatékonyabban, egységesebben és koherensebben lehet megvalósítani az EU kiberbiztonsági keretrendszerét. Most most már szükséges-e egy konkrét, a horizontális rétegre épülő különleges cyberbiztonsági jogszabály? Én kételkedem ebben. Csak néhány példát hoznék fel. Van-e különbség például egy energetikai szektorban bekövetkezett incidens bejelentése a cyberbiztonság területén, illetve egy kórház esetében? Az incidens hasonló módon kell, hogy be legyen jelentve. A sebezhetőségek kezelése is hasonló módon történjen. Természetesen figyelembe véve a szektorok különböző kontextusát. Tehát a cyberbiztonsági alapelvek nem változnak szektortól függően. A gyakorlati alkalmazás változhat, de az alapelvek ugyanazok maradnak. Ezért mi a cyberbiztonság szempontjából a horizontális megközelítést, egy egyszerűsített, egységes megközelítést támogatnánk a cyberbiztonság kulcsfontosságú elveinek megvalósításában, legyen az például egy incidens bejelentése vagy a sebezhetőségek kezelése. És a Bizottság valóban ezt az irányt követte a digitális omnibuson belül például a single entry point javaslattal. Végül pedig a készségek. Milyen eszközöket kínálhatunk? Ha ismerném a választ erre, valószínűleg nem ezen a padon ülnék. Létrehoznám a saját startupomat, és kihasználnám ezt a tudást. Ami eddig látható, az ismét csak erőfeszítést igényel különböző szinteken. Tehát az eszközök közül, amelyeket alkalmaznunk kell, a koordináció és az, hogy megértsük, hová tartunk, hogy a különböző szintek és hatóságok megfelelő döntéseket hozhassanak ugyanazon keretrendszeren vagy közös látásmódon belül.

  75. Amit eddig láttunk, az az, hogy egyre több kritikus entitás a kritikus szektorokban – ahelyett, hogy saját cyberbiztonsági szakembereket alkalmaznának – menedzselt cyberbiztonsági szolgáltatókkal működnek együtt, akik a szolgáltatásaikat nyújtják számukra. De ezek a menedzselt cyberbiztonsági szolgáltatók is szakképzett cyberbiztonsági szakemberekre van szükségük ahhoz, hogy ezeket a szolgáltatásokat nyújthassák. Tehát nagyobb harmonizációra, sőt, talán nagyobb konszolidációra van szükség, hogy a piacokon hasonló szintű bizalom alakulhasson ki, hogy megbízhassunk különböző cyberbiztonsági szolgáltatókban. Megbízhatunk különböző készségtanúsító és képesítési rendszerekben is. Így a szolgáltatások jobban át tudnak hatni a határokon, jobb szolgáltatást nyújthatnak, és magasabb bizalmi szint alakulhat ki. Mert ismételten, egyetlen tagállam sem tudja ezt egyedül megtenni. Egyetlen szektor sem tudja ezt egyedül megtenni. Szektoron átívelő, nemzetek közötti együttműködésre van szükség ebben a kérdésben. És a készségek területén zajlik ez a együttműködés. Ha nem értjük meg, hogy egy szolgáltató milyen szintű készségekkel rendelkezik egy másik tagállamból, akkor az gazdaság vonakodik ilyen szolgáltatások igénybevételétől. Ezért csökken a rugalmasság. Azt mondanám tehát, hogy a bizalmi keretrendszerek az egyik eszköz a készségek területén belül. Közös tanúsítások, képesítési keretrendszerek, talán segítenének.

  76. Felszólaló 2en

    Köszönöm a megfontolásokat is. Ez tényleg új vitát nyithatna meg. Néhány másik kolléga is szeretett volna felszólalni. Igen, tessék. Gonçalves, most ön következik.

  77. Felszólaló 1en

    Köszönöm, elnök úr, és minden jókívánságomat! Köszönöm Lapassart úrnak is az ANIS által végzett munkát. Remélem, nem lesz szükségünk egy startupra ahhoz, hogy kitaláljuk, milyen eszközökre lesz szükségünk a jövőben a közintézmények számára. És szerintem ebben a kérdésben foglalkoznunk kell azzal, ami az elmúlt hetekben történt Európában. Ez egy olyan téma, amelyet rendszeresen megvitattunk ebben a Parlamentben. De ezek a hibrid zavarok különböző országokat és tagállamokat érintettek. A szupermarketeket, és szerintem még fontosabb, a vérbankákat külső manipuláció érte, jelentős készletveszteséget okozva. És ne felejtsük el a többszörös bombafenyegetéseket az Európai Unió számos repülőútján. Mindezen események egy szürke zónában mozognak, ahol kárt okoznak anélkül, hogy átlépnék a hagyományos konfliktus küszöbét, és mindannyian komoly megfontolást igényelnek a kiberkészültségünkkel kapcsolatban. Ez egy olyan téma, amelyet az elmúlt évben többször is megvitattunk, hogyan alkalmazkodnak a cégek ezekre a forgatókönyvekre. De három kérdésem lenne Önnek. Először is, a specifikus sebezhetőségek tekintetében mi lenne az ANIS legfőbb prioritása és ajánlása az Európai Unió ellenálló képességének javítására? Másodszor, szerintük hiányosságokkal küzd a jogszabályozás, vagy csupán a működési technológia bevezetéséről van szó? És harmadszor, de nem utolsó sorban, a vezető és magas szintű kibertámadások elleni védekezés területén Európa főként külső vállalkozókra támaszkodik, vagy elég fejlett a mi ökoszisztémánk? Köszönöm.

  78. Felszólaló 3en

    Köszönöm. Tehát megpróbálom megválaszolni a kérdéseket, ahogy érkeznek. Talán különböző nézőpontokból is meg lehet vizsgálni ugyanazt a problémát. Már elmagyaráztam Niebler asszonynak is, valamint önnek is, az Ügynökség álláspontját azzal kapcsolatban, tudja, a „biztonság a tervezéskor

  79. a gyártók időben megkapják a termékeket. Amikor a Kiberbiztonsági Rendelet 2027. december 1-jén lép hatályba. Tehát vannak dolgok, amiket megtehetünk, hogy segítsünk nekik, de végül a felelősség a gyártókon múlik. Ők azok, akik telepítik, karbantartják és forgalomba hozzák a termékeket a piacon. És persze számunkra kritikus komponens a szoftver, amikor a kiberbiztonságról beszélünk. Tehát a termékben van egy digitális elem. Ezt egy szoftver irányítja, és ezt a szoftvert is biztonságos módon kell megtervezni. Itt megint szerepet játszik a mesterséges intelligencia, és már tudjuk, hogy a szoftverek többségét, a mai kódok többségét mesterséges intelligencia írja. Tehát a kódfejlesztők az AI képességeit használják a kódíráshoz. Másoktól származó komponenseket is használnak, és nagyon fontos, hogy tudjuk, hogyan használhatjuk biztonságosan az AI képességeit a biztonságos kódíráshoz. Ez tehát egy újabb terület, ahol az ügynökség segíteni tud, és már ki is dolgozott irányelveket ehhez. Tehát most éppen egy reklámkampányt folytatok, de tényleg nézze meg az ANISA weboldalát, ha kódíró vagy termékgyártó! Mi hiányzik? A jogszabályozás vagy a végrehajtás? Az én szempontomból, a jogszabályozás terén úgy tűnik, és mi is megfigyeljük a kiberbiztonsági helyzetjelentésben, hogy a jogi és politikai keretrendszer nagyjából teljes. Nincsenek komoly hiányosságok. Természetesen, ahogy az ökoszisztémák változnak és alakulnak, időről időre ki kell egészíteni bizonyos elemekkel. Amit tehetünk, az a konszolidáció és egyszerűsítés. Szerintem nem mondhatom elégszer, de tényleg hiszek abban, hogy nincs különböző módja az incidensek vagy sérülékenységek jelentésének a szektorok szerint. Nem kell tehát 20, 30 vagy 40 különböző módszer ahhoz, hogy ezt megtegyük. Van egy egyszerű módszer, és ennek az egyszerű módszernek kell működnie. És visszautalnék a néhány héttel ezelőtt megjelent Auditori Bíróság jelentésére is, amelyben az állt, hogy az incidensjelentési keretrendszer, a helyzetérzékelési keretrendszer, az Európában felállított motor sok

  80. homok benne. Tehát nem működhet simán. És persze a homoknak egy része a különböző megvalósítási módok, a különböző elképzelések. Tehát a jogi keret egyszerűsítése nagyon fontos hajtóerő. A konszolidáció is az, hogy jobban megértsük, ki a felelős, ki kellene foglalkoznia vele. De a fő erőfeszítésnek azon kellene lennie, amit már korábban bevezettünk. Fontos, hogy a gyakorlatban is változásokat érjünk el. Itt lép be ANISA, és örömmel vállalom, hogy mint ügynökség segítek az uniós államoknak a keretrendszer végrehajtásában, segítek a termékgyártóknak a jogi keretrendszer alkalmazásában, de támogatni fogom a kritikus entitásokat és szektorokat is, amelyek az NS2 hatálya alá tartoznak, hogy hatékonyan valósítsák meg a jogi keretrendszert. Végül valamit lefirkantottam, de nem tudok írni... még a saját kézírásomat sem tudom elolvasni, ezért elnézést kérek érte.

  81. Felszólaló 2en

    Igen, elnézést, a kibertérvédelmi szolgáltatások élén, és magas kézzel, ha úgy gondolja, hogy már kifejlesztettük a saját hálózatunkat, vagy főként külső vállalkozóra támaszkodunk.

  82. Felszólaló 3en

    Így van, kétféleképpen is nézhetjük. Úgy értem, ez a szolgáltatásokon is múlik, de az ANISA az Európai Bizottság nevében vezeti a cyber tartalékot. A kiberbiztonsági tartalék kezelésének módja pedig az, hogy megbízható, menedzselt kiberbiztonsági szolgáltatókkal működünk együtt, így amikor a tagállamok úgy érzik, hogy szükségük van támogatásra konkrét incidensek kezeléséhez, vagy kritikus entitások ellenálló képességének növeléséhez – amelyek a saját fenyegetettségi és kockázati értékelésük szerint célpontok –, magánszolgáltatókat vonunk be, hogy segítsenek ezeknek a tagállamoknak. Most minden olyan magánszolgáltató, akikkel együttműködünk, európai tulajdonban van és európai kontroll alatt áll. Így az európai adófizetők pénzét európai vállalkozásokra költjük, hogy segítsünk európai vállalatoknak. És nem tapasztaltunk jelentős piaci rést, azaz ne legyen hiány egy adott szolgáltatás európai képességekkel rendelkező szolgáltatójában. Ennek alapján azt mondhatom, hogy ebben a konkrét területen nem látok kimutatható hiányt. Természetesen tudjuk, hogy vannak más területek is, ahol biztosítani kell, hogy Európa rendelkezzen megfelelő kapacitásokkal, akár arról van szó, hogy elegendő számítási kapacitással rendelkezzen az élvonalbeli MI-modellek gyakorlati alkalmazásához, akár arról, hogy maga az Európa fejlesztse ki ezeket a modelleket. Tehát ez egy újabb szolgáltatási réteg, amibe az ANISA egyelőre nem nagyon avatkozik bele. De természetesen az MI-cselekvési terv keretében most a Közös Kutatóközponttal együttműködve tesztelési laboratóriumot állítunk fel, amely segít majd információkat gyűjteni arról, hogy milyen kapacitásokra és milyen mértékben van szüksége az európai piacnak.

  83. Felszólaló 1en

    Nagyon köszönöm. Ennek a nagyon érdekes vitaalkotásnak a keretében, ha senki sem kíván semmit hozzáfűzni, befejeztük a bizottsági ülést a mai délelőttre, és délután folytatjuk. Nagyon köszönöm.

  84. Felszólaló 2en

    Köszönöm.