Napirenden
- 1Napirend elfogadása
- 2Aelnöki bejelentések
- Visszajelentés a bizottságoknak
- 3Jegyzőkönyv elfogadása
- 4Munkacsoport a Digitális Piaci Törvény (DMA) végrehajtásáról
- 5Kkv-k és az EU-s KKV-teszt gyakorlati alkalmazása: hatékonyság és hiányosságok • Tanulmány bemutatása
- Munkabeszélgetés
- 6A Digitális Méltányossági Törvény: Hogyan lehet hatékonyan védelmet nyújtani a fogyasztóknak online, miközben biztosítani lehet a következetes együttműködést a meglévő jogszabályokkal?
- 7Nők mint fogyasztók: a nemi elfogultság és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése
- 8IMCO 2026: A közvélemény egy pillantásban • Nézetek cseréje
- *** Elektronikus szavazás ***
- 9Az (EU) 2016/679, (EU) 2018/1724, (EU) 2018/1725, (EU) 2023/2854 rendeletek, valamint a 2002/58/EK, (EU) 2022/2555 és (EU) 2022/2557 irányelvek módosítása a digitális jogi keretrendszer egyszerűsítése érdekében, valamint az (EU) 2018/1807, (EU) 2019/1150, (EU) 2022/868 rendeletek, valamint az (EU) 2019/1024 irányelv hatályon kívül helyezése (Digital Omnibus)***I 2025/0360(COD) COM(2025)0837 - C10-0303/2025
- 10Az (EU) 2017/745 és (EU) 2017/746 rendeletek módosítása a orvostechnikai eszközökkel és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályok egyszerűsítése és terhek csökkentése érdekében, valamint az (EU) 2022/123 rendelet módosítása az Európai Gyógyszerügynökség támogatásáról a orvostechnikai eszközökkel foglalkozó szakértői paneleinek, valamint az (EU) 2024/1689 rendelet módosítása az I. mellékletében szereplő uniós harmonizációs jogszabályok listájáról***I 2025/0404(COD) COM(2025)1023 - C10-0360/2025
- 11A (EU) 2022/2555 irányelv módosítása egyszerűsítő intézkedések és a [a Kiberbiztonsági Törvény 2 javaslatával való összehangolás] érdekében***I 2026/0012(COD) COM(2026)0013 - C10-0016/2026
- 12Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA), az EU kiberbiztonsági tanúsítási rendszere, az IKT-ellátási lánc biztonsága, valamint az (EU) 2019/881 rendelet hatályon kívül helyezése (Kiberbiztonsági Törvény 2)***I 2026/0011(COD) COM(2026)0011 - C10-0015/2026
- 13EU Gyermekek Törvénye (EU KIDS Act)***I 2026/0286(COD) COM(2026)0681 - C10-0225/2026
- 14Illegális és veszélyes termékek bekerülése a Belső Piacra • Nézetek cseréje a belga és lengyel vámhatóságokkal
- *** zárt üléstermében ***
- 15Koordinátorok értekezlete
- ------
- 16A szabványosításról szóló rendelet***I 2026/0307(COD) COM(2026)0780 - C10-0255/2026
- 17Az EU szigetei és peremvidékei stratégiája: hatás a Belső piacra • Nézetek cseréje
- 18A szakképesítések elismerésének eljárásainak digitalizálása***I 2026/0273(COD) COM(2026)0995 - C10-0223/2026
- 19A politikai reklámok átláthatósága és célzása • Felülvizsgálati ülés
- 20ELHALASZTVA: Fejlett mesterséges intelligencia rendszerek: lehetőségek és kihívások a Digitális Egységes Piac és a fogyasztóvédelem számára • Nézetek cseréje
- 21Egyéb ügyek
- 22A következő ülések dátuma
Felszólaló 2en
Helló, helló mindenkinek. Jó napot. Elkezdjük, mert öt perce múlt. De nekem, mivel nagyon fáradt vagyok, románul fogok beszélni. Kérem, figyeljenek, a.
Felszólaló 2ro
Megkapta a napirendet? Nem olvasom fel újra. Ha egyetértenek, rögtön a napirendre térhetünk. Ezenkívül a tagok értesítést kaptak a tolmácsolási szolgáltatásról, amelyből részesülünk, és köszönetemet fejezem ki a tolmácsoknak. Több nyelven is van tolmácsolás. Azt szeretném, ha meghallgatnának. Ha ez Önöknek könnyű a saját anyanyelvükön. Emlékeztetem önöket, hogy a mi ülésünk közvetítésre kerül az interneten. Ez asztali PC-n, laptopon is elérhető. A szavazási rendszer holnap lesz elérhető. Ma nem szavazunk, de a szavazás csak a tárgyalóteremben lesz lehetséges. Ezért szükségük lesz a szavazókártyáikra. Épp ezért tájékoztathatom Önöket arról, hogy már a kezdet kezdetén is van néhány határidő az módosításokra, nevezetesen november 11-e a határideje a CIPSACT jelentésnek. Kérem, Paulius Sodagar úr adná egy véleményt?
Felszólaló 2en
Nem tudom, hogy ez helyes-e.
Felszólaló 2ro
akár tetszik neki, akár nem, november 12-én pedig határidőnk van a multimodális foglalással és az utasvédelemről szóló jelentésre a vasúti közlekedésről szóló egyjegyű jegy ügyében; a véleményező jelentés kidolgozója Cosma úr, Cosma Zlotovski úr az ECR csoportból. Az első napirendi pontnál vagyunk. Nálunk van a Digital Markets Act végrehajtási munkacsoportjának elnöke, Andreas Schwab úr. Természetesen, ma a napirend első pontjaként a csoport elnökétől kértük, hogy legfeljebb öt perc alatt mutassa be a tavalyi év november 4-i üléséről szóló jelentést.
Felszólaló 1en
Andreas, kérlek.
Barry AndrewsRenewde
Igen, nagyon köszönöm, tisztelt Elnök asszony. Én is fáradt vagyok, ezért németül beszélek. De magam a témát illetően, természetesen szívesen összegezem a pontokat angolul is. Ha jól értettem önt, tisztelt Elnök Asszony, öt percem van, és mivel jelenleg én vagyok az egyetlen jelen lévő tag, szabadkozás nélkül felhívom a figyelmet erre. Természetesen nagyon örülök, hogy ön, tisztelt Elnök Asszony, vezeti ezt a megbeszélést. De a Digitális Piacokról szóló törvény munkacsoportjának, a DMA munkacsoportjának az utolsó ülésén is alacsony volt a résztvevők száma, annak ellenére, hogy a vita rendkívül érdekes volt. Ezért pedig együtt kellene gondolkodnunk, mindenképpen aelnökasszony és a koordinátorokkal együtt, arról, hogyan folytathatjuk a munkánkat a munkacsoportokban.
Barry AndrewsRenewen
Mindazonáltal nagyon öröm számomra beszámolni a múlt héten tartott találkozónkról. A DMA munkacsoportja legutóbb múlt szerdán ülésezett. A digital piacokon való verseny megközelítésének összehasonlítására összpontosított, ahogyan azt az EU és az Egyesült Államok teszi. Hasonló irányban, de különböző eszközökkel és módszerekkel, különös hangsúlyt fektetve a végrehajtásra és a jogorvoslati intézkedésekre. A két oldal, vagyis az Egyesült Államok és az EU, mivel az Európai Bizottság is jelen volt, valamint az Egyesült Államok államügyészeinek képviselői is, a két oldal egy közös célt vall: a piacoknak versenyképesnek kell maradniuk, és a felhasználóknak valódi választási lehetőségüknek kell lenniük. Tudjuk, hogy a eszközök eltérőek. Európa az ex ante szabályozást a DMA-n keresztül kombinálja a hagyományos versenyjogi végrehajtási megközelítéssel. Az Egyesült Államok főként eseti jogvitákon alapuló megközelítést alkalmaz az antitröszt-törvény keretében, amelyet egyre inkább a bíróságok és az államok hatóságai hajtanak végre. Az állami hatóságok, mivel ők is számos lehetőséggel rendelkeznek eljárások indítására, amit a múltban is meg tettek szövetségi szinten, de mivel jelenleg van egy Trump-féle szűk keresztmetszet a szövetségi szinten, úgy tűnik, hogy ott kevesebb tevékenység folyik. Szóval hadd menjek bele egy kicsit a részletekbe! Az eredmények is különbözőek. Európában a DMA megjelent, és a Bizottság elkezdte használni őket. Júliusban a Bizottság két ponton is nem megfelelőnek találta a Googlet. A Google Search a saját szolgáltatásait részesítette előnyben a versenytársaiéval szemben, amiért 460 millió eurós bírságot kellett fizetnie. A Google Playbook fejlesztői a felhasználókat jobb ajánlatokra terelik, ami újabb 400,30 millió eurós bírságot jelentett. Így összesen 809 millió euró egyben, és ez a harmadik DMA-bírság Apple és Meta után. És ennek a következtetése egyértelműnek tűnt, és a Bizottság ezt a munkacsoportban is megvédte. A DMA szabályai a nyílt piacok számára, beleértve a digitális piacokat is, nem csupán díszítés vagy puszta dekoráció. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a pénz kompromisszumok révén cserél gazdát. Államügyész által tárgyalva, 700 millió dollár a Google Play árazásáért és adatvédelméért, valamint
magánélet, 1,3 milliárd dollár egy esetben, 391 millió a másikban. Látják tehát, hogy az Atlanti-óceán túloldalán még nagyobb összegekről van szó, és az Egyesült Államok elnöke semmit sem mond erről. Talán az Európai Bizottság is bátran léphetne előrébb egy kicsit. Eközben az Egyesült Államokban a keresőmotorokkal és az oktatástechnológiával kapcsolatos nagy szövetségi ügyek még mindig a bíróságokon folynak. A jogorvoslatok és fellebbezések folyamatban vannak. Tehát a végső döntés még nem született meg. E tekintetben nagy örömünkre szolgált két államügyész főügyész képviselőjét, a Versenyhivatal és a Digitális Ügyek Főigazgatóság képviselőit, valamint a következőket is összegyűjteni: a Google, hogy egy kissé nyíltabb beszélgetést folytathassunk egy olyan cégről, amely mind az Európai Bizottság, mind pedig Tennessee és Colorado állam főügyészeinek bemutatóiban is szerepelt. És amit Önöknek mondhatok, Elnök asszony, az az, hogy a betartás nem izoláltan történik. Az amerikai eljárásokból és a mieinkből származó tanulságoknak formálnia kellene azt, ahogyan a DMA-t alkalmazzuk, és ahol szükséges, azt is, hogyan javítsuk fel. És csak szeretném megosztani önökkel azt a nézetet, hogy amerikai főügyészeink is nagyon világosan fogalmaztak: osztják a DMA alapvető logikáját, osztják a Bizottság által kiszabott bírságokat, és nem osztják azt a nézetet, hogy bármiféle kereskedelmi eszközről lenne szó. Ők, akárcsak mi, a piacok nyitottságát, a verseny tisztességét tartják fontosnak, ezért a munkacsoport továbbra is nyomon követi ezeket a fejleményeket. Azt hisszük, hogy ebben az esetben nagyon erős együttműködésünk van az Egyesült Államokkal, de inkább az állami ügyészekkel, mint a szövetségi szinttel. De mint mindig a politikában, a dolgok hamarosan változhatnak. Hamarosan vagy később. Ezért is nagyon hálás vagyok, hogy a Titkárság, Elnökasszony, mindig tökéletesen előkészíti ezeket a találkozókat, figyelembe véve a részt vevő kollégák javaslatait. Sokan vannak, akik panaszkodnak. Sok vállalat szeretné megmutatni, hogy a Bizottság néha túl messzire megy. Mi itt vagyunk, hogy számon kérjük az Európai Bizottságot, és biztosítsuk, hogy a DMA betartását érvényesítsük.
Továbbá. Szerintem folytatnunk kellene. Nagyon köszönöm. Mindazoknak, akik segítettek, akik jelen voltak, és önnek is, asszonyom Elnök asszony, hogy lehetőséget adott a beszámolásra.
Felszólaló 2ro
Köszönöm, Andreas. Igen, én is úgy gondolom, hogy ez a munkacsoport fontos, és több embernek kellene részt vennie benne és hozzájárulnia. A szükséges következtetéseket. És mindenképpen megosztani őket az Európai Bizottsággal, hogy lássuk, miként tudjuk a dolgokat javítani. Ez volt a munkacsoport létrehozásának célja is.
Felszólaló 2en
Köszönöm. Köszönöm, Sean.
Felszólaló 2ro
A mai napirend következő pontja szerintem rendkívül fontos, és remélem, hogy online is követni fogják: az KKV-k és az EU KKV-teszt gyakorlati alkalmazása – hatékonyság és hiányosságok. Van egy tanulmányunk, és szeretném megköszönni a nézetcserét és a tanulmány bemutatását. Azoknak, akik vállalták a felelősséget, és ma eljöttek, hogy itt, az Úr előtt beszéljenek Timotei Iong, kutató, a Leuveni Tudományegyetem Empirikus Jogtudományi Központjával kapcsolatos kutató. A bizottság képviselője is jelen van Digi Grow-n keresztül. Szeretném 10 perces előadásban bemutatni a tanulmányt. Ezután az bizottság öt percet kap, hogy kifejtse a saját álláspontját, majd pedig, természetesen, a kollégák, ha szeretnék, megoszthatják a saját nézeteiket. Ezért szeretném megköszönni a kutatónak és szót adni neki tíz percre.
Felszólaló 1en
Köszönöm, elnök úr.
Felszólaló 3en
Tisztelt Tagurak, Timothy Iong vagyok, közgazdasági PhD, a SEPS kutatója. Ma a kollégáimat képviselve mutatom be ezt a tanulmányt az KKV-król és az EU-s KKV-tesztről.
Felszólaló 1en
A gyakorlatban, a hatékonyság és a hiányosságok. Következő.
Felszólaló 3en
Néhány háttérinformáció. A KKV-k több mint 99 százalékát teszik ki a vállalkozásoknak az szám az EU-ban. Ezért jogosnak tekinthető, hogy feltételezzük, hogy a legtöbb a jogszabályok gyakran érintik a KKV-ket. Valóban, az EU jogalkotási keretében a KKV-k központi szerepet játszottak. Csak néhány példát említve, a 2008-as "Think Small First" című bizottsági közlemény az irányadó dokumentumok egyike. A jobb szabályozási keretrendszeren belül létezik a KKV-szűrő, a KKV-teszt és a KKV-ellenőrzés. Az KKSZ-szűrő egy korai lépés annak meghatározására, hogy egy jogalkotási javaslat releváns-e. a KKV-k számára. A KKV-teszt a javaslat KKV-kra gyakorolt hatásának értékelése. A KKV-ellenőrzés pedig egy sablon a KKV-teszt bemutatásához. Ezen kívül létezik egy különleges kis- és középvállalati küldöttből álló hálózat, amely nemzeti képviselőkből és egyes üzleti szövetségekből áll, és szükség esetén, különösen arról, hogy egy adott javaslat releváns-e a kis- és középvállalatokra nézve, kikérdezésre kerülnek. Ugyanakkor vannak olyan hangok, amelyek szerint az KKV-k jelentős terheket viselnek, amelyek abból erednek, hogy az EU jogszabályai. Tehát ennek a tanulmánynak a fő kutatási kérdése, hogy a jobb szabályozási keretrendszer jól teljesített-e a jó politika és az SME-kre nehezedő szabályozási terhek egyensúlyozásában. Következő dia, kérem. A tanulmány céljai. 2020 és 2025-ig, és megvizsgáltuk, hogyan vették figyelembe a KKV-kra gyakorolt hatásokat, különösen akkor, amikor külön ülés vagy melléklet állt rendelkezésre a KKV-tesztek számára. Különösen szeretnénk látni, hogy a 2021 novemberében közzétett jobb szabályozási eszköztár tett-e bármiféle különbséget. Emellett hat esettanulmányunk is van. Ezek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebbre hatoljunk a részletekbe. Tanulják meg a jó és a kevésbé jó gyakorlatokat, és konzultáljanak hat interjúalanyt a nézőpontjaik és ötleteik érdekében. Végül tíz javaslati ötletbe foglaljuk össze a megállapításokat. Következő. Következő dia, kérem. Módszertan. 224 hatásvizsgálatot vizsgáltunk meg, és azonosítottunk 172 vállalkozás- vagy KKV-szempontú hatásvizsgálatot. Majd kidolgoztunk egy adatgyűjtési sablont, és egy kutatócsoport 172 hatásvizsgálatot olvasott el. Ezen kívül gépeket használtunk a dokumentumok olvasásához.
néhány statisztikát mutatott be. Hat esetet választottunk ki különböző politikai területekről, az AI-től a késői fizetések szabályozásáig. Emellett van egy esettanulmány-sablonunk is, amely biztosítja, hogy az összes eset összehasonlítható legyen. Ezenkívül hat interjút is készítettünk. Ezek a beszélgetések szakmai szervezeteket és a Kkv-küldöttekhez tartozó nemzeti képviselőket érintették. Következő dia, kérem. Tehát először is, engedjék meg, hogy megmutassam önöknek a 224 hatásértékelés felosztását. Ahogy korábban említettem, 172 üzleti jellegű hatástanulmány létezik. E 172 hatásvizsgálat közül 55-et 2022 előtt tettek közzé. Ezt nevezzük a 2021 előtti mintának. Mert a 2021-es év jobb szabályozási eszköztár kiadványa 2021 novemberében jelent meg. Tehát elég biztosak lehetünk abban, hogy ezek a 55 hatásvizsgálat nem volt kitéve a 2021-es jobb szabályozási eszköztár hatásainak. Majd szétválasztjuk a 2022 szeptemberétől 2025 decemberéig megjelent 95 hatástanulmányt. Ezeket a 2021 utáni mintának nevezzük. Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy ezeket a 2021-es eszköztár alkalmazásával készítették. Közben 22 hatástanulmányunk van, ezeket vegyes vagy átmeneti mintának hívjuk. Következő dia, kérem. Egy elsődleges statisztika arról, milyen gyakran említik a KKV-k ezeket az hatásvizsgálatokban. Ebből a táblázatból láthatjuk, hogy a tendencia emelkedő, ami azt jelenti, hogy átlagosan az KKV-k gyakrabban szerepelnek az ex-ante hatástanulmányokban: 46-szor 2021 előtt, szemben a 2021 utáni 106-szor egy hatástanulmányra vetítve. Következő dia, kérem. Hol említik tehát az KKV-kat a hatástanulmányokban? Egy hatásvizsgálatot 10 egyenlő részre osztunk. És átlagosan megnézzük, hányszor említik a KKV-kat egy hatásvizsgálat különböző részein. A kék vonal az elő-2021-es eredményeket, a zöld vonal a 2021 utáni eredményeket mutatja. Látható, hogy mindenhol a 2021 utáni átlag magasabb, mint a 2021 előtti átlag. Ezen kívül a 2021 utáni eredmények első csúcspontja, amely 20 és 30 százalék között van, korábban jelentkezik, mint a 2021 előtti eredmények. Ez azt jelenti, hogy átlagosan a KKV-k korábban jelennek meg egy hatásvizsgálatban.
A 2021 utáni eredmények utolsó ugrása nyilvánvalóan a PME-teszt mellékletként történő bemutatásának következménye. Így arra a következtetésre jutunk, hogy a 2021-es „jobb szabályozási eszköztár” valóban befolyásolta, hogyan készíti el a Bizottság a hatásértékeléseit. A Kkv-k és a Bizottság is jobban tudatában vannak a Kkv-kkel kapcsolatos megfontolásoknak. Most bemutatom néhány másik eredményt, amelyek talán nem ennyire pozitívak, mint ezek. Következő dia. Következő dia, kérem. Azt tapasztaltuk, hogy a KKV-k kevésbé szerepelnek azokban a részekben, amelyek megmagyarázzák, miért szükséges cselekedni. Azt sugallja, hogy a Bizottság nem feltétlenül kapcsolja össze a cselekvés szükségességét a KKV-kkal. Továbbá, a KKV-k ritkán kerülnek említésre a monitoring és értékelési részben. Időközben azt látjuk, hogy a mennyiségi meghatározás növekvő tendenciát mutat. Ám gyakran a költségbecslés nem különbözteti meg a KKV-kat a nagyobb vállalkozásoktól. A KKV-k hozzájárulása a nyilvános konzultációkhoz korlátozott volt, de általában a vállalkozói szövetségek válaszoltak. De azt nem sikerült megállapítanunk, hogy ezek a válaszok befolyásosak voltak-e. Tehát néhány más hasznos eredmény. A KKV-ket és az innovációt gyakran említik, 95 alkalommal 172-ből. Van még a KKV-versenyképességen túl is. De a piacra való belépéssel és a KKV-k monitorozásával kapcsolatos intézkedésekről kevesebbet beszélünk. Következő dia, kérem. Hat esettanulmányunk van, de nem megyek bele a részletekbe. Csak néhányat választottam ki, azaz néhányat a bemutatóban szereplő megállapítások közül. A költség, a quantification gyakran nem egyezik a hasznokról szóló vita eredményeivel. Ez azt jelenti, hogy a felmérés nem tudja eldönteni, hogy a jogszabály indokolja-e a költséget. Néhány javaslat esetében, például az általános termékbiztonsági rendeletnél, más elvek előnyben részesülnek a gazdasági aggályokkal szemben. Ezért a KKV-k figyelembevételekor korlátozott a lehetőség. Általános észrevétel, hogy a felmérés nem különbözteti meg a vállalatok gazdasági szerepét, ezért az Iparfejlesztési Hatásértékelésekben tárgyalt KKV-impakt túl általános ahhoz, hogy a valós vállalkozásokra alkalmazható legyen. Más esetekben az KKV-kre gyakorolt hatás minőségi marad, és nemigen befolyásolta a politikai lehetőségek kialakítását. Végül a késői fizetésről szóló rendelet esetében, miközben a hatás
a felmérési jelentés általában pozitív, az érintettek, a vállalkozói szövetségek valójában a javaslat visszavonását kérik. Ezért arra ösztönözöm önöket, olvassák el az eseteket, ha valamelyik eset érdekelné önöket a listából. Következő dia, kérem. Most összefoglalok néhány eredményt, mielőtt bemutatnék néhány javaslatot. Először úgy tűnt nekünk, hogy az KKV-teszt egy formaság volt, kevés befolyással a preferált opció kiválasztására. Másodszor, olykor azt tapasztaltuk, hogy az SME-teszt és a versenyképességi ellenőrzés átfed, és lehetne őket jobban integrálni vagy szétválasztani. Harmadszor, az SME-k helyzete nem eléggé ismert, és szerepük a piacokon nem eléggé differenciált. Negy, a KKV-k elemzésének analitikai támogatása gyakran gyenge, bizonyítékok nélkül. Ez azt a benyomást kelti, mintha a KKV-k elemzése a Bizottság döntéseinek igazolására szolgálna. Öt a érintett feletti konzultációkkal kapcsolatban. Az SME-knek a konzultáltak száma általában kicsi. Következő dia, kérem. Elnézést, hogy kihagytam a hatost itt. A érdekelt felekkel folytatott konzultációk olykor eléggé elszakadtak a többi értékeléstől. És a aggodalmak nincsenek összekötve a politikai lehetőségekkel. Hét, hiányzik a KKV-kra gyakorolt hatások nyomon követésére és értékelésére szolgáló keretrendszer. Nyolc, az RSB működik, de erősebb mandátumra van szüksége a hatásértékelések minőségének javításához. Kilenc, azt tapasztaltuk, hogy a KKV-kkel kapcsolatos megfontolások gyakran elvesznek a társjogalkotók közötti tárgyalások során. Tíz, nem találtunk példákat arra, hogy a hatástanulmány figyelembe venné az EU-s jogszabályoknak a KKV-kre gyakorolt kumulatív hatásait. Következő dia, kérem. Nos most bemutatom önöknek néhány javaslatot. Először is, a „Kisvállalkozások elsőként” elvet teljesen kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályokat a kis entitások számára kell kialakítani. A költségbecslés a kis vállalkozások képességein alapul. Másodszor, a jobb szabályozási eszköztárnak az SME-k számára szánt eszközöket kell tartalmaznia, anélkül, hogy további eszközökkel terhelné az elemzést. A vállalkozásokat nemcsak a méretük, hanem gazdasági szerepük alapján sem szabadna megkülönböztetni.
hogy a elemzés jobban tanulmányozhassa a közvetett vagy downstream hatásokat az értéklánc mentén. A hatásértékelésnek átláthatóknak kellene lennie, a támogatot adatokkal és az elemzési lépésekkel együtt, amelyek az ellenőrzés és további tanulmányok számára elérhetők. Ötödik pont, minden nyilvános konzultációnak törekednie kell a megfelelő KKV-reprezentációra is az egyesületek válaszain túl. Hat, egy hatásértékelésnek azt kellene bemutatnia, hogyan befolyásolja a KKV-k konzultációja vagy a KKV-teszt a politikai lehetőségeket és döntéseket. Hét, egy javaslatnak be kellene vezetnie a KKV-k számára specifikus monitoring- és értékelési intézkedéseket. Nyolc, a KKV-kkel kapcsolatos megfontolások és hatások intézményi felügyeletét erősíteni kellene. Az RSB-nek nagyobb szerepet kellene játszania és függetlenebbnek kellene lennie. Kilenc, a KKV-kkel kapcsolatos megfontolásokat végig kellene tartani a jogalkotási folyamat során. A KKV-tesztnek nem szabadna elveszítenie a jelentőségét a javaslat fázisában. A tárgyalási szakaszban is relevánsnak kell lennie. Tíz, a Bizottságnak rendszeresen át kellene tekintenie a KKV-kra nehezedő kumulatív terheket, és több támogatást kellene nyújtania számukra. Ez az egész előadásom. Nagyon köszönöm. Köszönöm, elnök úr. Bármely észrevételt vagy kérdést szívesen fogadok.
Felszólaló 2ro
Nagyon köszönöm. Bár több mint 10 percig tartott, szerintem ez a tanulmány nagyon fontos. És remélem, hogy a teljes bizottság számára is rendelkezésünkre áll majd. Örömmel hallgatom, hogy az Európai Bizottság a tanulmány bemutatása után szólal meg, mivel személy szerint nagyra értékelem az Önök által levont következtetéseket és tett ajánlásokat, és nagyon kíváncsi vagyok, mit mond majd a Bizottság a tanulmány eredményeivel kapcsolatban. Köszönöm. Tehát a Bizottság képviselőjének öt perce lesz. Bizottság, Digi Grău-tól, hadd lássam a nevet azonnal. Ő a, hölgyem, a, hölgyem, Marie-Hélène Pradin. Pradin. Elnézést.
Felszólaló 1fr
Köszönöm, Elnök asszony. Köszönöm, tisztelt Parlamenti Tagok. Először is szeretném megköszönni, hogy elvégeztették ezt a tanulmányt. Azt hiszem, csak gratulálhatunk magunknak a KKV-kre fordított figyelemért, és azért a módért, ahogyan őket a hatásvizsgálatban figyelembe vették. Röviden fogok beszélni, és szeretnék néhány pontot kiemelni, valamint felhívni a figyelmüket a következőkre. Mindenekelőtt úgy vélem, fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben a mi Kkv-egységünk és a felelős csapat a KKV-tesztelési módszertan egyáltalán nem került bevonásra, és nem is kértek ki véleményt e tanulmány elkészítése során. Nem kérdeztek meg minket, nem volt lehetőségünk kifejteni a véleményünket a dokumentumról, és ez kicsit sajnálatos, hiszen már a kezdetektől hozzá tudtunk volna járulni a szakértelmünkkel. Másodszor, azt hiszem, a bemutatott előadás fényében csak azt a haladást vehetjük észre, amelyet 2021 óta sikerült elérni, amióta a 2021-es Better Regulation Toolbox-ot bevezették. A KKV-k gyakrabban szerepelnek a hatásvizsgálatokban, a költségek quantification-ja javult, bár még nem optimális, és a KKV-szűrőt minden javaslatra alkalmazzák 2022 óta. A számok magukért beszélnek: a közzétett 224 hatásvizsgálatból azoknak a részaránya, amelyekben SME-teszt szerepel, a szűrő által kiválasztott kezdeményezéseknél 23%-ról 93%-ra nőtt, és az SME-k említése a hatásvizsgálati jelentésekben szintén több mint kétszeresére nőtt. Ez tehát valódi előrelépést mutat abban, hogyan vesszük szisztematikusan figyelembe a javaslatok SME-kre gyakorolt hatását a jogszabályalkotás kontextusában. Nyilvánvalóan még mindig vannak fennmaradó nehézségek. Ezeket a tanulmány is hangsúlyozza. E hatásbecslések minőségének javítása érdekében különösen a megbízható adatok hiányát kell kezelni, különösen azzal, hogy megvizsgáljuk, milyen lehetőségekkel rendelkezünk a támogatás
a célzott KKV-kat, a proxy változók használatáról kvalitatív elemek esetében, ahol a közvetlen mennyiségi értékelés nem lehetséges, valamint végül a hiányzó adatokról való átláthatóbb kommunikációról, amelyben megmagyarázzák, miért nem volt lehetséges a mennyiségi értékelés. Harmadrészt arról is szól, hogy a bemutatásban — a tanulmánynál jobban — hangsúlyozzák, hogy a KKV csupán egy eszköz a sok közül. Egyetlen dimenziót, a KKV-dimenziót vizsgálja, egy nagyon specifikus szakaszában a jogalkotási ciklusnak. Fontos, hogy ne felejtsük el, ez már a javaslat eredetéhez, azaz a folyamat legelején kezdődik, ugyanis amint bejelentik egy kezdeményezést, nyilvános konzultációra kerül sor, hatásvizsgálat készül, a jogi aktus megírása folyik, az Európai Parlament és a Tanács közötti tárgyalások zajlanak, majd pedig a végrehajtás következik. Így tehát minden szakaszban igyekszünk beavatkozni ebbe a folyamatba. Éppen ezért létezik már egy sor olyan eszköz, amelyeket bevezettek, és amelyekre már a bemutatóban is utaltak: a szűrő, a teszt, az KKV-vizsgálat, amely szintén friss. És ma örömmel jelenthetem be, hogy tovább szeretnénk lépni, és 2027 januárjában egy új eszköznek kellene rendelkezésre állnia. Ezt a stratégiában jelentették be az egységes piac fejlesztéséről az egységes piac javítása érdekében. 2027 januárjában közzé kellene tennünk egy gyűjteményt az úgynevezett KKV-barát rendelkezésekből, vagyis a legjobb gyakorlatokból, szabványos záradékokból, amelyeket először a szolgálatainknak, de a törvényhozóknak is rendelkezésre bocsátanak a jogszabályok kidolgozásához. a kkv-k számára kedvezőbbek lesznek a feltételek a kezdetektől fogva. Ezek olyan rendelkezések, amelyek lefedik a kkv-k támogatásának megújítására vonatkozó szabályozás kulcsfontosságú elemeit minden szakaszban, mondhatni. Látom, hogy visszajelzéseket kaptunk, ezért gyorsan befejezem. Jóváhagytuk a tíz ajánlást. Sok közülük már 2025 óta és a tanulmány óta figyelembe van véve. Részletesebben is kifejthetem, ha vannak kérdések.
Végül szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság által jelenleg is keresett egyszerűsítés, amely egyúttal egyik fő prioritása is, tulajdonképpen ennek a képnek a másik fele. Megemlíteném a Bizottság által már bemutatott 12 omnibus csomagot, amelyek számos javulást hoznak majd a KKV-k számára, és csökkentik adminisztratív terhüket. Ennek éves értékét 22,3 milliárd euróra becsülik. Ebből 7,7 milliárd euró kizárólag a KKV-k számára. És mindannyian tudják, hogy van ez a célkitűzés, miszerint a KKV-k adminisztratív terheit 35 százalékkal kell csökkenteni ennek a mandátumnak a végéig. Tehát, hogy összefoglaljam, elégedettek vagyunk a tanulmánnyal. Az erőfeszítéseket mutatja meg, bocsánat, amelyeket már eddig is megtettek. Talán gyorsan emlékeztetni kellene arra, hogy ennek a változásnak valóban valósnak kell lennie, ehhez minden intézménynek ugyanabba az irányba kell haladnia. A legjobb példa erre talán a csomagolási és csomagolási hulladék rendelet. Nemrégiben, ami sokkal kedvezőbb lehetett volna a KKV-k számára, ha eleve így tervezték volna. Itt befejezem. Így hát a társjogalkotóra számítunk, hogy felvegye ezt a botot, és javítsa a KKV-kra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm, és most, miután bemutatták a tanulmányt és a bizottság álláspontját, ha a Renew-beli kolléga szeretne hozzászólni, én is szeretnék szólni. Felkéröm, hogy tegyen fel kérdéseket vagy kérjen pontosítást. Köszönöm.
Felszólaló 1nl
Hm, hollandul fogok beszélni. Nos, köszönöm mindenesetre, és igen, mindenképpen szeretnék szólni a KKV-k témájában, mert hát, a mandátumom elején, amikor ide beléptem a Parlamentbe, a KKV-k és a KKV-k számára egyszerűsített eljárások a prioritásaim között voltak. És a Renew-en belül is teljes mértékben magunkévá tettük a „Kis dolgok legyenek az elsők” mottót. Ezért nagyon fontos, hogy legyen ez a bemutató. Köszönöm a tanulmányt is, amelyet elvégeztek. És köszönöm a Bizottság válaszát is. Ööö, a tanulmány, ööö, természetesen azt mutatja, hogy még sok mindent el kell végezni. Ööö, de azt is látom, hogy a Bizottság valóban jelezte, hogy 2021 óta, és a tanulmány adatai is azt mutatják, hogy javulásokat tapasztaltunk. De szerintem nem elég. A „Kisvállalkozásokat előnyben részesítő” elv továbbra sem kerül kellőképpen alkalmazásra, és ezt a tanulmány is tükrözi. És szerintem ennek a jelentősége különösen abban rejlik, hogy a vállalkozók, különösen az KKV-k, itt egy szabályok halmozódásával szembesülnek. Tehát a különböző szabályoknak itt, ebben a Házban hozott szabályoknak a kumulatív hatása az, hogy végül is a kis vállalkozónak bizony nincs meg a kapacitása, hogy átvizsgálja az összes ilyen szabályt, lássa és megértse azokat. Akkor mit tehetünk még ezen szabályok felhalmozódása ellen? Látom, hogy a bizottság már dolgozik az omnibus-törvényekkel, tudják. Amit egyszerűsítési vitának nevezünk. Ez nagyon fontos. Azt hiszem, azonban további lépéseket is tehetünk e téren. A többi vonatkozásban pedig természetesen fontos, ahogy azt szintén ajánlják is, hogy a KKV-kat korábbra vonjuk be. És sajnálatos, hogy a tanulmány szerint ez még nem történik meg kellőképpen. A hatások tekintetében, ö, a KKV-k költségei, és persze az is, hogy, ö, a KKV-kat hogyan veszik figyelembe a szabályozásokban. És ebben az értelemben, ö, fontos, hogy korábban bevonjuk a KKV-kat, ö, hogy, mint például a Csomagolási Rendelet esetében, később ne kelljen visszakoznunk.
vissza. Uh, mert ez duplájára növelné a munkát. Tehát anélkül, hogy elvesztegetnénk mindenki idejét, és anélkül, hogy először a KKV-kat válságba sodornánk, és a brüsszeli konyhafőnökök által most főzött stresszbe. És ez nem szükséges. Uh, mert úgy gondolom, fontos, hogy már a kezdetektől figyelembe vegyük ezt. Ezért szeretném hallani, hogyan vonhatnánk be jobban a KKV-kat már a legelejétől. Köszönöm, elnök úr. Rendben, köszönöm, biztos úr.
Felszólaló 1ro
és a kiváló kutató válaszolhat erre a kérdésre, mivel úgy tudom a kollégáimtól, hogy úgy tűnik, a KKV-k nem elégedettek azzal, amit itt együtt teszünk az életük megkönnyítése érdekében. Ki szeretné megnyitni a vitát vagy? Azt hiszem, hogy a kutatás, a tanulmányozás, ha tudna mondani valamit arról a kérdésről, amely felmerült. Hogyan gyorsíthatnánk fel, és érhetnénk el végül jobb eredményt a simplification és a szabályozás terén, amelyek hatással vannak a KKV-kre?
Felszólaló 1en
Nos, véleményem szerint, illetve a tanulmány eredményei alapján úgy gondolom, hogy a „Think Small First” elvet teljesen meg kellene valósítani úgy, hogy amikor a Bizottság jogszabályt készít, először azokra a kis szereplőkre gyakorolt hatásokat kellene megvizsgálni. Például egyes esetekben, vagy az általunk tanulmányozott hatásvizsgálatokban a költségbecslés elég általános, és minden gazdasági vállalkozásra vonatkozik, de a valóságban a legtöbb terhet a KKV-k viselik, és általában nekik sincsenek meg a pénzügyi eszközeik ahhoz, hogy megbirkózzanak a költségekkel. Szerintem változtatni kellene azon, ahogy a Bizottság figyelembe veszi a KKV-kra gyakorolt hatásokat. Meg kellene próbálni teljesen megvalósítani a „Think Small First” elvet, és olykor a KKV-kat úgy kezelik, mint egy kiegészítő elemzést, egyfajta kiegészítését a fő elemzésnek, ami szerintem pont az ellenkezője a „Think Small First” elvnek. Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Köszönöm. Biztos úr, válasz?
Felszólaló 1fr
Köszönöm, Elnök asszony. Talán egy kis emlékeztető és egy megjegyzés két fő pontra. Az *Think Small First* elven, azaz a KKV-k számára is alkalmazható jogszabályalkotás gondolatán, azt hiszem, a korábbi beszédemben már kifejtettem. Igazán igyekszünk minden szakaszban figyelembe venni. Először is van a szűrő. Amint felmerül egy javaslat ötlete, akkor a teszt, azaz a KKV-vizsgálat, amely most kötelező melléklete a hatásvizsgálatnak, és nemcsak a Bizottsághoz, hanem a Tanácshoz és a Parlamenthez is eljut. És reméljük, hamarosan elkészül a fejlesztés, vagyis a szolgáltatásaink nyújtása és a Kollégium számára a standard előírások készlete, amely figyelembe veszi a KKV-kat, amelyek valójában túlmutatnak a hatásvizsgálaton és az SMI-teszten, amelyeket a hatásanalízisben használunk. Tehát igyekszünk, hogy ez a komplex csomag a KKV-k számára a kezdetektől a végéig rendelkezésre álljon. De talán szeretnék még egy második pontot is megemlíteni. Ezt említettem a beszédem végén korábban: a javaslatot valóban a Bizottság szolgálatai készítik el, a biztosok kollégiuma fogadja el, de aztán az Európai Tanácshoz és a Parlamenthez kerül. És ott, ha szabad így mondanom, gyakran módosításokat, sőt lényeges módosításokat eszközölnek. Nem állítom, hogy jogosak-e vagy sem, de gyakran nem értékelik kellően a KKV-k szempontjából. Tudjuk, hogy ez utóbbi időben elismert tény, és azt hiszem, jó lenne, ha kidolgoznánk egy módszert, amely segítségével ezeket a hatásokat a három intézményben értékelni tudnánk, és azt teljesen működőképes formában valósítanánk meg. Természetesen a intézmények kollegiális munkája, hogy megvitassák a Bizottság javaslatait, módosításokat eszközöljenek és elfogadják őket, de mi is készek lennénk felmérni azokat a hatásokat, amelyeket ezek a módosítások a KKV-kra gyakorolhatnak, és nem csak a javaslat előtt.
Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm. Nekem is két kérdésem lesz. Egy a következő... A kutatást végzők, akik elvégezték a tanulmányt. Ön a bemutatójában azt mondta, hogy mindenekelőtt túl kevés a konzultáció a KKV-kkal, amikor egy új jogszabályi aktust készítenek elő. És említettette a késői fizetéseket is. A kérdésem most tehát az, és talán erre a Bizottság válaszolni fog: a KKV-k nagyon magas százalékban elégedetlenek az összes 27 tagállamban a működéssel kapcsolatban a késedelmi fizetésekre vonatkozó irányelv, amely 2013 óta van hatályban, és nem működik megfelelően, és mi is kértük – legalábbis én személyesen – egy rendeletet a direktíva helyett, hogy biztosítsuk a egységes alkalmazást az összes 27 tagállamban. Mert ha egy nagy vállalatnak késik a fizetése, az kisebb hatással jár. Ha egy kisebb vállalatnak késik a fizetése, az bizonyosan nagyobb hatással jár. Mi a véleménye erről, és meg tudná magyarázni, mit értett azon, hogy a vállalkozásokat nemcsak a forgalmuk és a alkalmazottaik száma szerint kell megkülönböztetni, hanem az alapján is, milyen hatással vannak a gazdaságra és az ágazatukra, amelyben működnek? Én is megpróbáltam ugyanis a saját országomban, Romániában, amikor miniszter voltam, bevezetni az adózást a CAEN-kódok alapján, mivel a profitráta és a tőkefelhalmozás képessége attól függ, melyik szektorban tevékenykedem, például az építőiparban, a textiliparban, a bútorgyártásban és így tovább. Nem tudom, mit értett ezen, de talán meg tudná magyarázni. És a Bizottságnak őszintén megmondom, hogy nem érzékeltem a Kisvállalkozási Akta működését. Nem éreztem a „gondolj először a kicsire” működését, aztán pedig alkalmazzuk, és én magam, mint KKV-ként, nem tudom, hogyan gondolkodtatok, ó, nem tudom, hogyan tekintitek, hogyan működik, nem tudom, kit kérdeztek meg, hogy elégedettek-e vagy sem. Igaz, hogy azt mondtátok, mi magunk is módosításokat javasolhatunk, de tudom, hogy én mint jelentéstevő voltam jelen a tárgyalásokon. A Bizottság személyesen van jelen, és gyakran ellenez, amikor mi szeretnénk ezt megtenni.
a változás, és tudja, milyen nehéz a Tanácsot meggyőzni, amely szintén ellenezni szokott, amikor mi, a Parlament, előrukkolunk egy javaslattal. De a kérdésem az, amikor az Önök a Csomagolási és a Hulladékügyi rendeletet kidolgozták, közvetlenül kérdezem Önöket: konzultáltak KKV-kkel? Én magam sokszor tartottam velük találkozókat e két dokumentummal, e két rendelettel kapcsolatban, és rendkívül terhes egy KKV számára alkalmazni a Csomagolási és a Hulladékügyi rendeletet, mert itt nem látom, hogy lenne bármiféle különbség egy nagy cég és egy kis cég között. Ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazniuk. Köszönöm.
Ezért válaszra kérem.
Felszólaló 2en
Rendben. Szóval adhatnék egy rövid választ a elnöki kérdésre. Nos, igen. Amikor a késői fizetésekkel foglalkozó irányelv vagy rendelet esetét vizsgáljuk, ez nagyon érdekes eset, ugyanis a hatásvizsgálatokban a Bizottság úgy nyilatkozott, hogy általában a érdekelt felekkel folytatott visszajelzések pozitívak. Azok szeretnék, hogy egy egységes szabály legyen az egész gazdaság minden szektorára. Ugyanazt a szabályt fogják követni, és a KKV-kat pedig csak a méretük különbözteti meg. De amikor megvizsgáljuk a különböző véleményeket és, tudják, a érdekelt felekkel és egyesületekkel folytatott konzultációkat, hát... Ők azt mondták, hogy valójában, tudják, a késői fizetések helyzete jelentősen különbözik a különböző szektorokban. Nincs tehát mód egyetlen szabályban, amely segítene az összes KKV-nek minden szektorban. Így van ez, tudják, a finanszírozás terén: gyakran mi finanszírozzuk a hatásvizsgálatokat, de a KKV-kat nem különböztetjük meg gazdasági szerepük szerint, ami fontos, amikor megpróbáljuk megérteni a KKV-kra gyakorolt tényleges hatást. Ez a rövid válaszom. Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Köszönöm. És most a bizottság?
Felszólaló 3fr
Köszönöm, Elnök asszony. Lehetséges, hogy több kérdést is feltett. Megpróbálom a különböző pontokat megválaszolni. A Kkv-törvénnyel kapcsolatban, valójában 2009-ben vezették be, tehát még a mi általunk létrehozott összes eszköz előtt. Azóta, a jobb szabályozás szempontjából, az SME-szűrő előtt, az SME-teszt előtt, az SME-ellenőrzés előtt, így talán érthetővé válik, miért nem vették kellő mértékben figyelembe az SME-ket. Bizonyára tisztában vannak azzal, hogy tavaly áprilisban közzétettünk egy közleményt a további fejlesztések érdekében, amely a javaslatok kezdetétől fogva a egyszerűséget hangsúlyozza. Szeretném emlékeztetni önöket a egyszerűsítéssel kapcsolatban is arra, hogy amint említettem a bevezetőmben, a Bizottság eddig 12 omnibus szövegek elfogadását kérte, ám ezek közül csak hármat fogadtak el. Tehát időre van szükség ahhoz, hogy a jogalkotási folyamat a végéhez érjen, és a javaslatokat megvalósíthassák, mielőtt azok ténylegesen gyümölcsözővé válnának. Lehet, hogy sajnáljuk az eltelt időt, de ez a jogalkotás normális időkerete. A fizetési késések kérdésében teljesen megértem a frusztrációját. Sőt, ez a frusztráció megvan a bizottság szintjén is, és különösen a saját egységemben is. Három évvel ezelőtt beterjesztettünk egy rendeletet a helyzet javítása érdekében. A Parlament nagyon támogató volt, de a Tanács blokkolta azt. Számos vita volt; megpróbáltuk feloldani a helyzetet. E blokk és ez a tehetetlenség láttán, tudják, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy visszavonja a javaslatot a múlt héten elfogadott munkaprogramból. Ez azonban nem jelenti, hogy semmit sem akarunk tenni a helyzet javítása érdekében. Jelenleg azon gondolkodunk, mit tehetünk, hogy a direktívát jobban megvalósíthassuk. Nos, majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok és a vita ezután. A KKV-k heterogenitásának figyelembevétele kapcsán, hiszen igaz, hogy a KKV-kről beszélünk, de ők
természetesen nagyon különbözőek a méretük és a szektoruk szerint, a mikrovállalkozások és a KKV-k között. Tulajdonképpen a mi KKV-tesztünkben, amikor egy jogszabályi javaslatot nagyon relevánsnak ítélünk, figyelembe vesszük a méret szerinti, de a szektor szerinti differenciálást is. Így igyekszünk, amennyire csak lehet, ezt tükrözni. Végül pedig a csomagolási és csomagolási hulladék rendeletről, amelyről tudjuk, hogy kritika érte, mivel további adminisztratív terheket ró az üzleti szférára, különösen pedig a KKV-kra. Azonban nem szabad elfelejtenünk a rendelet célját, amely a csomagolási egységes piac működésének javítása, és a méretgazdaságosság megteremtése, végül pedig egyetlen szabályrendszer kialakítása. A cél továbbra is egy körforgásos gazdaság támogatása, amely csökkenti az alapanyagoktól való függőséget, és javítja a beszállítás biztonságát. A rendelet valóban előír egy alkalmazkodási időszakot és egyszerűsített követelményekkel járó mentességeket, beleértve a kis- és mikrovállalkozásokat is, amelyek bizonyos újrahasznosítási célok alól mentesek. Észleltük a végrehajtás nehézségeit, ezért a Bizottság tavaly decemberben javasolta a környezetvédelmi omnibuszt, amelynek célja az volt, hogy felfüggessze az uniós termelők kötelezettségét, miszerint megbízott képviselőt kell kijelölniük, amikor közvetlenül értékesítenek más tagállami felhasználóknak. Ennek célja az volt, hogy csökkentse a képviselő kijelöléséhez kapcsolódó jelentős terhet, mivel egy-egy cég számára jelentős költséget jelent a képviselő kijelölése. A javaslat, úgy hiszem, még mindig az asztalon van, és mindannyian a Bizottságban azon vagyunk, hogy minél hamarabb elfogadják. Volt néhány vita és blokk a Tanácsban, úgy hiszem, de a vita újraindult, így remélhetjük, hogy ez javítani fog a helyzeten.
a dolgok gyorsabban fognak haladni, és valószínűleg tudja, hogy a Körkörös Gazdaságról szóló törvény részeként a Bizottság egy szélesebb, jelentősebb reformot készít a kötelező képviseleti rendszerekben. Ez a reform a egyszerűsítésre, harmonizációra és digitalizációra fog összpontosítani. Így igyekszünk majd rendszerszerűbb megoldást kínálni erre a nehézségre. Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Igen. Nagyon köszönöm. Természetesen mindig lehetne jobban csinálni, és remélem, hogy ebben az irányban haladunk, hiszen, ahogy mondtam, a teher – és hát, a kis- és középvállalkozások elvárása, hogy szabályozzák és egyszerűsítsék a dolgokat. Persze deregulálás nélkül, mert azért jó, ha van szabályozott piac. Köszönöm Mr Timothy Youngnak, a kutató úrnak, valamint a Digi Grău bizottság képviselőnőjének, és remélem, ahogy ön is mondta, asszonyom, jobb eredményeket érünk el. Sajnálom, hogy a bizottság javaslatát a Tanács okozta patthelyzet miatt visszavonták, de remélem, hogy még mindig találhatunk megoldást és tovább tudunk lépni. Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy most egy fontos vitánk van, mondhatnám egy nagyon fontos workshopon, a digitális méltányosság jogi aktusáról, arról, hogyan lehet a fogyasztókat hatékonyan megvédeni az online térben, miközben biztosítjuk a koherens együttműködést a meglévő jogszabályokkal. Van is egy, és szeretném itt üdvözölni a szakértőket, akik online is csatlakoznak, köszönöm, hogy részt vesznek ezen a workshopon. A workshop célja, hogy megvitassuk, hogyan erősítheti a jövőbeli digitális méltányosság jogi aktusa a fogyasztók online védelmét, miközben biztosítja a koherenciát és összhangot az EU meglévő acquis-jával. Azt is szeretném, ha tudatában lennének, hogy a műhelyt az IMCO-bizottság tematikus osztálya szervezi; a műhely két vita csoportra van osztva. Az első kerekasztal-beszélgetés, az első vita a fogyasztóvédelem újraértékeléséről a digitális korban, és itt van velünk Professzor, Doktor Emilia Miscenic, a rijekai Jogi Kar professzora – online van, ha csatlakozott, 10 perc múlva.
Felszólaló 2ro
16.
Felszólaló 1ro
Most a professzor doktor Peter Roth, a kereskedelmi polgári jog és az információs jog professzora az oldenburgi egyetemen következik, maximum 10 perccel, ezt követően pedig, feltételezem, a parlamenti képviselők közbeszólhatnak. Úgy tudom, hogy a professzor Emilia Miscenic, a rijekai jogi kar professzora is csatlakozott. Önt szólítom, professzor úr.
Felszólaló 3en
Köszönöm szépen, jól hallanak engem, tisztelt Hölgyelnagyelnök asszony, tisztelt bizottsági tagok, az Európai Parlament, az Európai Bizottság képviselői, hölgyeim és uraim, nagy megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatom ezt a tájékoztatót, amelyet az IMCO-bizottság kért, a jövőbeli digitális méltányossági törvény szempontjából releváns általános kérdésekről, a cím, az átlagos fogyasztótól a sebezhető fogyasztóig a digitális környezetekben, öö, öö, megragadja azt a központi kérdést, amelyet meg kívánok vitatni, vagyis, hogy az EU fogyasztóvédelmi jogának jelenlegi mércéi és meghatározásai, mint például az átlagos és a sebezhető fogyasztó, még mindig megfelelőek-e a digitális környezetekben, következő dia kérem. Engedje meg, hogy először röviden ismertessem a prezentáció szerkezetét. Rövid áttekintéssel kezdek arról a politikai pályáról, amely a digitális méltányossági törvényhez vezetett. Ezután rátérek a prezentáció lényegére, ahol megvizsgálom a mérőszámokat, különösen az Európai Bíróság joggyakorlatának kontextusában, majd a második lépésben a digitális környezetek kontextusában, ahol a digitális sebezhetőség és digitális aszimmetria újonnan felmerülő fogalmait vitatjuk meg. Végül megpróbálok néhány politikai ajánlást és lehetőséget felvázolni a mérőszámok esetleges frissítésével kapcsolatban. Nos, amint azt mindannyian tudjuk, a DFA-javaslat nem a semmiből keletkezett. 2020-ban a fogyasztói politika új kereteiben a Bizottság azt vizsgálta, szükséges-e további jogszabályokkal biztosítani a fogyasztók egyenlő szintű védelmét az online és offline tranzakciókban, majd a Bizottság elindította a digitális méltányosság megfelelőségi vizsgálatát, amelyet nyilvános konzultáció követett. Az eredmények 2024 októberében jelentek meg, majd 2025-ben követte a nyilvános konzultáció a jövőbeli Digitális Méltányossági Törvényről. Ahogy a dián is láthatjuk, a válaszadók többsége fogyasztó volt és egyetértettek és támogatták az új szabályokat a sötét mintákra, a függőséget okozó dizájnra, a személyre szabásra, a káros influenszer-marketingre stb. Azonban a legtöbb válaszadó
nem fejtette ki a véleményét a mai nap tárgyalt referenciaértékkel kapcsolatos horizontális kérdésekről, tehát következő dia, kérem. Röviden a fitness checkről, mivel nagyjából mindannyian ismerjük ezeket az eredményeket. Az öt vizsgált kritérium alapján, amelyeket a dián láthatnak, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányelvét, a fogyasztói jogok irányelvét és a tisztességtelen szerződési feltételek irányelvét vizsgálták, és az általános megállapítás az, hogy az EU jelenlegi fogyasztóvédelmi jogszabályai összességében hatékonyak, azonban hatékonyságuk korlátozott a magas szintű jogi szétforgácsoltság miatt. A direktívák közötti koherencia önmagában rendben van, de külső koherencia terén – különösen a DSA, a DMA, az AI-törvény és hasonlók esetében – problémák vannak. A hatékonyságot nagymértékű különbségek terhelik a vállalkozásoknak a megfelelőségre fordított költségeiben, és a kár, amelyet akkoriban az online fogyasztók szenvedtek el, körülbelül 7,9 milliárd euróra volt tehető évente. A diagnózis tehát nagyon világos: a direktíva céljai továbbra is nagyon relevánsak, de a jogi szétforgácsoltság, a fogyasztók digitális sebezhetősége és a gyenge végrehajtás aláássák ezeket a célokat. Most pedig a lényegre térünk át, ahol először is meg kell különböztetnünk a fogyasztó definícióját és a mérceként használt eszközt. A fogyasztó definíciója a releváns jogi akt személyi hatályának meghatározására szolgál, míg a mérceként használt eszköz az interpretáció segédeszközeként szolgál, hogy meghatározzuk a fogyasztó számára nyújtott védelmi szintet. Egyrészt van ez a jogi definíciója a fogyasztónak, amelyet két kumulatív kritérium határoz meg: személyes és funkcionális kritériumok. Az EU fogyasztóvédelmi irányelveiben a fogyasztó mindig egy természetes személy, aki kívül esik a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységen. Miután a személyt fogyasztóként meghatároztuk, beszélhetünk a mérceként használt eszközről és a fogyasztó helyzetéről egy adott jogi tranzakcióban. Ahogyan a diaképen is látható, a 90-es években a Bíróság
A jog ma egy objektív mércéjét alakította ki a mai napon az átlagos fogyasztónak, aki ésszerűen jól informált, ésszerűen figyelmes és körültekintő, és ez a úgynevezett homo economicus doktrínájára, valamint az információs paradigma alapján történt, vagyis a fogyasztót úgy tekintették, mint aki racionális és informált döntéseket hoz és választ a rendelkezésre álló és átlátható információk alapján. Ezt később az unfair commercial practices directive (UCPD) kodifikálta, a különösen sérülékeny fogyasztókra vonatkozó másodlagos mércével együtt. Ma azt vizsgáljuk, vajon ezek a régóta meghatározott mércék megfelelnek-e még a digitális környezetekben élő fogyasztók igényeinek, amelyeket algoritmusok, személyre szabott ajánlatok, adatokon alapuló személyre szabás stb. formálnak. Öö, következő dia, kérem. Az Európai Bíróság joggyakorlata erősen támaszkodik a közepes fogyasztó objektív mércéjére, és ez alkalmazható más uniós fogyasztóvédelmi irányelvek, például a tisztességtelen szerződési feltételekre, a fogyasztói hitelre vagy a fogyasztói jogokra vonatkozó irányelvek értelmezésekor is. Mindazonáltal, mint említésre került, a fogyasztóvédelem szintje változhat a konkrét eset tényleges körülményeitől függően, és a bírósági gyakorlat bizonyos fokú rugalmasságot mutatott, amikor ezeket a mércéket meghajlította vagy igazította. Például itt láthatnak néhány kivonatot különböző ügyekből, köztük a híres Oceano Grupo-ügyből, ahol a tisztességtelen szerződési feltételek értelmezéséről volt szó, vagy pedig egy sor olyan ügyről, amelyek a tisztességtelen szerződési feltételek értelmezéséről szóltak hitel- vagy jelzáloghitelek esetén. Az Igazságügyi Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ez a átlagos fogyasztó gyengébb pozícióban van a kereskedőkhöz képest, mind a alkuerejének egyensúlya, mind a tudásának és rendelkezésre álló információinak szintje miatt. Itt például láthatjuk a spanyol Duarte Juero-ügyet, amely az áruk megfelelőségének be nem tartásáról szólt, és az Igazságügyi Bíróság úgy ítélte meg, hogy a fogyasztó, aki nem élt egyik jogával sem a polgári eljárás során, nem volt tisztában ezekkel a jogokkal.
jogaihoz, így ez basically megmutatta nekünk, hogy a mérce már a gyakorlatban is kontextusérzékeny, és van lehetőség arra, hogy a Bíróság gyakorlatát kodifikáljuk, megtartva a célstandardot, miközben beépítjük a körülményeket, köztük a digitálisokat is, amelyek átalakíthatják az átlagos fogyasztót egy gyengébb, sőt akár sérülékeny féllyé. Következő dia, kérem. Ami minket a sérülékeny fogyasztó mércéjéhez vezet, amelyet jelenleg az UCPD fogyasztói jogok irányelv, az AI Act, az UK Act és más hasonló, de inkonzisztens módon szabályozott jogszabályok ismernek el, és főként személyes jellemzőkre összpontosítanak, mint ahogy a dián is láthatják, például mentális és fizikai épségre, korra, hiszékenységre, miközben kevésbé fókuszál a külső tényezőkre, amelyek különleges figyelmet igényelnek, különösen amikor a digitális környezetek kihívásairól beszélünk. Következő dia, kérem. E tekintetben a 2021-es BUC-jelentés szerint a digitális sebezhetőség és a B2C kapcsolatokban fennálló kapcsolódó digitális aszimmetria összefüggő fogalmak, és a sebezhetőség közvetlenül a digitális piacterek strukturális felépítéséből, valamint az ott használt digitális technikákból — azaz a tisztességtelen, manipuláló gyakorlatokból — ered, amelyek a fogyasztót digitálisan sebezhetővé teszik, és gyakran olyan tranzakciós döntésekhez vezetnek, amelyek sem nem informáltak, sem nem racionálisak. Uh, a B2C kapcsolatok aszimmetriája és a digitális környezetekben tapasztalható növekedése, és ez természetesen szintén elismert, ahogyan azt a példákból és az Európai Bíróság joggyakorlatából vett idézetekből is láthatják, amelyek elismerik e technikák fogyasztói döntésekre gyakorolt hatását az online térben. Itt több esetet is láthatnak, de talán az időkorlát miatt csak a Compass Bankát említem, amelyről már volt szó az előző dián, ahol elismerték, hogy a közepes fogyasztó mércéje nem zárja ki annak figyelembevételét
ööö a kognitív torzítások hatása ööö az átlagos fogyasztóra ööö a következő dia kérem. Tehát a tájékoztatóban azt javaslom, hogy frissítsék fel a közepes és a sebezhető fogyasztókra vonatkozó benchmarkokat úgy, hogy megtartsuk az Európai Bíróság standardját, de adjunk hozzá olyan kritériumokat, amelyek visszatükrözik a digitális környezetek kihívásait, és ehhez vezessünk be új fogalmakat a digitális sebezhetőségről és a kapcsolódó digitális aszimmetriáról, mivel ezek nyilvánvalóan mind a közepes, mind a sebezhető fogyasztókat érinthetik a digitális környezetekben. Következő dia, kérem. Természetesen a szabályozás módja attól függ majd, milyen formájú aktusról van szó. Véleményem szerint a jogi szétforgácsolódás elkerülésére szolgáló kezdeti elképzelés, vagyis a vonatkozó irányelvek szisztematikus frissítésének rendszerszerű megközelítése, el lett vetve. Akármerre is halad a folyamat, a törvényhozóknak óvatosnak kell lenniük a külső koherencia biztosításában a digitális térrel kapcsolatban, mivel mindannyian tudjuk, hogy ez hatással lehet a végrehajtásra. Következő dia, kérem. Itt vannak a főbb következtetések, amelyeket már említettem. Az időkorlát miatt nem ismétlem meg őket. Köszönöm a figyelmüket, és köszönöm a lehetőséget is, hogy mint sebezhető fogyasztó, online szólalhassak fel, a fogyatékosságommal összefüggő problémák miatt. Nagyon köszönöm a lehetőséget és a figyelmet.
Felszólaló 1en
Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm, és remélem, hogy velünk marad, mivel kollégáink is felszólalnak, ahogy ön is tapasztalhatja. Professzor Emilia Mișenici kutatásai az európai magánjogra, az antidiszriminációs jogra és a fogyasztóvédelemre összpontosítottak. Most pedig nagy örömömre szolgál, hogy felkérjem Peter Rot professzort, az Oldenburgi Egyetem polgári, kereskedelmi és információs jog professzorát. A hozzászólása minden bizonnyal gazdagítani fogja ezt a vitát. Kutatásai a digitalizáció magánjogra gyakorolt hatásaira, a fenntarthatóságra és a fogyasztóvédelmi jogszabályok betartásának biztosítására összpontosítanak. Van 10 perce, professzor úr.
Felszólaló 1en
Nagyon köszönöm, tisztelt Elnök asszony, tisztelt tagtársak, hölgyeim és uraim! A feladatom, hogy néhány konkrétabb szempontból megvizsgáljam a Digitális Méltányossági Törvényt, és valószínűleg mindannyian tudják, hogy a Digitális Méltányossági Törvényt, vagyis a tervezetet a lehető legjobb pillanatban szivárogtatták ki, vagyis miután mi előkészítettük a prezentációinkat. Tíz percem volt, hogy átfutottam, és megpróbálom azt, amit láttam, és amit javasolok, összefüggésbe hozni. Következő dia, kérem! Nem kell tehát ismételni a DFA összes célját. Csak annyit szerettem volna megemlíteni, hogy ezek közül a legtöbb – a jogi biztonság növelése, a jogi fragmentáció csökkentése, a súrlódások elkerülése, a jogi keret egyszerűsítése – mindenki számára előnyös lenne, a fogyasztóknak éppúgy, mint a kereskedőknek, akiknek tisztább kerettel kellene dolgozniuk, és persze a belső piacnak is. És természetesen mindez magas szintű fogyasztóvédelemmel kellene, hogy járjon. Következő dia, kérem! Amit szeretnék tenni, az az, hogy három gyakorlatot vizsgáljak meg: a *dark pattern*eket, a marketing- és személyre szabási gyakorlatokat, valamint néhány gyakorlati kérdést, mint például a bizonyítási teher és a kis kereskedők számára előírt pontosságot. Azokat úgy fogom kezelni, hogy azonosítom a jogi hiányosságokat és bizonytalanságokat, a lehetséges súrlódásokat más jogszabályokkal, majd pedig néhány lehetséges megoldást kínálok. Következő dia, kérem! Tehát kezdjük a sötét mintákkal! Természetesen vannak létező jogszabályaink, de ezek csak bizonyos aspekteket fednek le. A DSA csak az online platformokat, a fogyasztói jogok irányelve csak a pénzügyi szolgáltatások távolsági értékesítését, az AI törvény pedig csak az mesterséges intelligencia által létrehozott sötét mintákat szabályozza. Az a kérdés, hogy a UCPD szabályozza-e őket, vagy milyen mértékben, nemcsak tudományos viták, hanem már ellentmondásos bírósági gyakorlatok tárgyát képezi a bíróságokon. Ugyanez vonatkozik természetesen az adatvédelmi jogra, a GDPR-re is, ahol a sötét minták befolyásolhatják a szabad és informált beleegyezést, de milyen mértékben teszik ezt, és mi a mérvadó kritérium, az ismét erősen vitatott kérdés.
következő dia, kérem. Mindenki egyértelműen szükségesnek érzi a sötét minták szabályozását, különösen a konzultációra válaszolókat és a lehetséges megoldásokat illetően, és ez az, amit most a Bizottság választott ki: egy egyértelmű tilalom a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányelvében, egy példaértékű lista a sötét mintákról, hogy konkretizálja ezt a tág fogalmat, és útmutatást adjon különösen a kereskedőknek arról, mit tehetnek meg és mit nem. nem, és hogy a Bizottság kapja meg a hatalmat, hogy a delegált jogalkotás keretében tovább konkretizálja e különböző formákat és típusokat a sötét mintáknak. Amit még hozzá szeretnék tenni, és amit még nem láttam, az az, hogy még a jogi követelmények egyes területein is szükség lenne a standardizálásra ott, ahol nincs szükség a kereskedők kreativitásának megőrzésére. Elsődleges példám a sütikre vonatkozó felugró ablakok: nem értem, miért kell mindenkinek másnak lennie. Köszönöm. Következő pont: a marketingben való befolyásolás, amely még nem fedett le kifejezetten az EU szintjén, de természetesen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányelv (UCBD) vonatkozna a marketingben való befolyásolásra, mivel a befolyásolás kereskedők által történhet. A kérdés az, milyen körülmények között tekinthetők kereskedőknek, és mit kell pontosan közzétenniük arról, hogy kereskedelmi kommunikációt használnak. Itt már most is jelentős jogi szétforgácsoltságot láthatunk az Európai Unióban belül, sőt még a tagállamokon belül is, a spanyol jogalkotással, amely az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv végrehajtásaként született, a német speciális szabályozással a német tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok törvényében, a legsokoldalúbb rendszerrel Franciaországban, és eltérő nemzeti bírósági gyakorlattal. Következő dia, kérem. Ismét egyértelmű szabályozási igény mutatkozik, és láttam, hogy van is a javaslatban, tehát szükségünk van egy különleges rendelkezésre, amely meghatározza, ki tekinthető kereskedőnek, és mit kell pontosan közzétenni. Én is a közzétételi kötelezettségek standardizálását támogatnám: mit kell tehát elmondani?
a bizottság két olyan fogalmat kínál, amelyek felhasználhatók: a reklámozást és a kereskedelmi együttműködést, amit nagyon jó ötletnek tartok. Emellett vannak olyan aspektusok, különösen a francia jogból, amelyeket érdemes átvenni, például a kiskorúak különleges védelmét az befolyásolás tekintetében, valamint a különleges területeket, ahol ez a befolyás érvényesül, azaz a különösen kockázatos területeket: ez például az egészségügyre vagy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozhat, ahol nem feltétlenül szerencsés a marketinges befolyás. Lehetnek tehát bizonyos tilalmak, és vannak is a javaslatban. Egy másik aspektus, amely felmerült, és amit én is tapasztaltam, az az, hogy egyértelműnek kellene lennie, hogy a kereskedők, akik befolyásolókat használnak termékeik piaci megjelenítéséhez, felelősek a tetteikért. Tehát kötelezettségeik lennének például, hogy megtanítsák őket, mit szabad és mit nem szabad tenni, és felelősek lennének, ha nem tartják be a szabályokat. Személyre szabott árazás, a kedvencem. Van ugyan explicit jogszabály, de azt általában elégtelennek tekintik, mivel a fogyasztói jogok irányelve és a fogyasztói hitelezés irányelve csak formális tájékoztatási kötelezettségeket ír elő, amelyek ugyan említik, hogy személyre szabott árazást alkalmaznak, de nem azt, hogyan. Így a fogyasztók tulajdonképpen nem érthetik meg, mit jelent ez. Másrészt, az unfair kereskedelmi gyakorlatok irányelvével (UCBD) kapcsolatban jogi bizonytalanság áll fenn. Egyes vélemények szerint a személyre szabott árazást lényeges információként kellene kezelni a megtévesztő mellőzés szempontjából, de ezt még soha nem tesztelték bíróság előtt, így nem tudjuk. Bizonyosan vannak hiányosságok, mivel a CRD és a CCD nem fed le mindent. Ezért szükség van szabályozásra. A lehetséges megoldások közül, természetesen, a legradikálisabb egy teljes tilalom lenne a személyre szabott árazásra, amit a legtöbben preferálnának. Kevésbé radikális megoldás lenne egy opt-in vagy opt-out rendszer, ahol lehetőség lenne kiválasztani, hogy az ember ne legyen kitéve a személyre szabott árazási gyakorlatoknak. Legalábbis, lehetne...
és ez az, amit a javaslatban láttam, hogy tilosnak kell lennie az érzékeny adatok felhasználását személyre szabás céljából, és tilosnak kell lennie a kiskorúak célzott személyre szabási gyakorlatokkal történő megcélzásának. Természetesen, ha ezt megtennénk, akkor a többi jogi aktust, a fogyasztói jogok irányelvét és a CCD-t ennek megfelelően módosítani kellene. Személyre szabott marketing, következő dia. Ugyanaz a probléma persze, hogy a háttérben ott van a GDPR, egy bizonyos adatvédelmi törvény, mivel a személyre szabott marketing magában foglalja, hogy valaki előbb megszerzi a személyes adatokat, de ez a marketing előtt nagyon régen történik, és mindenki tudja, hogy senki sem olvassa el az adatvédelmi nyilatkozatokat, tehát ez nem igazán hasznos. Máskülönben, hogy mennyire fedheti le ezt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányelve, az elég bizonytalan, és lehetnek agresszív gyakorlatok ezzel kapcsolatban, de ezt még soha nem tesztelték bíróság előtt. Az emberek úgy érzik, hogy szükség van szabályozásra és lehetséges megoldásokra. Következő dia: a személyre szabott árazás esetében nagyjából ugyanazok a kérdések. Lehetne opt-in vagy opt-out rendszer, vagy legalább a szenzitív adatok felhasználásának tilalma, valamint a kiskorúaknak szóló személyre szabott marketing tilalma. Az utolsó két pontot láttam a javaslatban, de az elsőt sajnos nem. Következő dia: a gyakorlati kérdések tekintetében minden a fekete doboz területén múlik, a bizonyítási teherrel. Ha a fogyasztói szervezetekre vagy az egyes fogyasztókra bíznánk, hogy bizonyítsák be, hogy sötét mintázatok vannak a weboldalakon, akkor nem lesz magánjogi érvényesítés, és kénytelenek leszünk a közigazgatási érvényesítésre, amely működhet egyes tagállamokban, de nem másokban. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányelvének 12. cikke jelenleg egyértelműen elégtelen számos ok miatt, mivel csak a tényekre vonatkozik, nem a weboldal-tervezésre, és a szabályok alkalmazását a bíróságok döntésére bízza. Ezen kívül számos különböző szabvány alakult ki a tagállamokban, és némelyik kedvezőbb a felperesek számára, mint mások.
tehát bizonyosan szükség van szabályozásra, különösen a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében kövessük a következő diát kérem a megoldás, amit a legmeggyőzőbbnek tartok, az a termékfelelősségi irányelv modelljét kellene követni, amely éppen most került reformálásra, és ugyanazzal a problémával foglalkozik, nevezetesen a fekete doboz-problémával, amikor is okos termékekkel stb. kapcsolatban van szó tehát lennie kellene egy közzétételi jognak, ahol például a sötét minta vagy az ár személyre szabása valószerűvé tehető a felperes által, így úgy tűnik, tudja, hogy különböző árakat lát, és azt nem lehet megmagyarázni, tehát eléggé valószínű, hogy valami van a háttérben és akkor szankciók amennyiben a weboldal kialakítását a kereskedő nem teszi közzé van még valami, amit mondani lehet a bizonyítási standardról tehát milyen mértékben kell meggyőzni a bíróságot, szükség van-e teljes bizonyítékra vagy csak valószínűségre, hogy van-e sötét minta a háttérben ismét különböző standardok léteznek a tagállamokban kövessük a következő diát most pedig éppen az SME-ket vitattuk meg tehát van valami mondanivalóm a kis kereskedőkről is tehát sok kis kereskedő nem maga tervezi a weboldalát hanem például Shopify-tól vásárolja azt és nem feltétlenül tudják, mit csinálnak nem feltétlenül tudják, hogy van-e sötét minta a háttérben vagy személyre szabás és felmerül a kérdés, hogy kell-e őket valamilyen módon védeni és lehetséges megoldás és ismét láttam, hogy a javaslatban szerepel egy kártérítési igény a harmadik féllel szemben, aki esetleg eladta nekik vagy megtervezte a weboldalukat sötét mintát vagy jogellenes személyre szabási gyakorlatot tartalmazva ez egy olyan rendszer, amit a termékfelelősségi irányelvben is és a digitális tartalmak és szolgáltatások irányelvében is találunk és ésszerű lenne ezeket a harmadik feleket is bevonni a rendszerbe akár még közvetlenebbül is, mint a termékfelelősségi jogban, mint olyan személyeket, akik felelősek a sötét minta alkalmazásáért eleve
közvetlenül is célozhatja őket, megoldhatják a problémát a gyökereknél, nem csupán a sokféle következménél, de ez nincs benne a javaslatban. Ezen kívül lehetne egy kissé enyhített felelősséget is elképzelni, figyelembe véve, hogy az UCBD egy objektív jogi aktus, tehát elegendő a megszegés, nem szükséges a gondatlanság a felelősség megállapításához. De ez politikai döntés kérdése. Utolsóként pedig, a egyszerűsítési napirend kapcsán csak szerettem volna megemlíteni, hogy a világos tilalmak és a világos szabványok csökkenthetik a zavart és a bonyodalmat, s ezzel a tranzakciós költségeket is. Ez egyszerűbbé tenné az életet, és egyenlőbb versenyteret teremthetne a nagy és a kis kereskedők között, mivel a nagy kereskedők megengedhetik maguknak a személyre szabott gyakorlatokat, amire a kis kereskedők esetleg nem képesek, és a nagy kereskedők ezt meg is tehetnék. sötét mintákat létrehozni a weboldalukon, amire a kistermelők esetleg képtelenek lesznek, nagyon köszönöm.
Felszólaló 1ro
az előadásomat, köszönöm Professzor úr. Épp most hallgattam Professzor Emilia előadását, remélem, ő is velünk van, valamint Peter Ruth urat. Most pedig, kedves kollégák, a 'cash di' elv szerint, ha valaki szeretne hozzászólni, rendben.
Felszólaló 1en
Dora David köszönöm, elnök úr, köszönöm a részletes áttekintést, nagyon hasznos, hogy láthatjuk a problémák és a lehetséges megoldások körvonalait. Van egy kérdésem azzal kapcsolatban, hogyan tehetjük a megoldásokat jövőbiztossá, mert szerintem már van is egy jövőbiztos megoldásunk: aelveken alapuló fogyasztóvédelmi törvényeket. Ön említette az UCPD-t a sötét mintákkal kapcsolatban. Szerintem ezek egyértelműen lefedik a sötét mintákat, mivel a sötét minták arra késztetik a fogyasztót, hogy olyan tranzakciós döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg, ha tisztában lett volna a tervezéssel. A fekete lista bővítésével, amely a DFA-ban javasolt megoldásnak tűnik, szerintem hogyan biztosítjuk, hogy a törvény jövőbiztos legyen, és ne kelljen két percenként frissíteni? Tudja, az irányelvek ebben az esetben rugalmasabbak, és szeretném biztosítani, hogy ne vesszük el a rugalmasságát annak a rendszernak, amely már most is létezik, és alapelveken nyugszik. Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm, SND Crystal asszony
Felszólaló 1en
köszönöm szépen először is köszönöm a mai bemutatóját, nagyon érdekes és hasznos volt a DFA-val folytatandó munka. Nos, az átlagos és a sebezhető fogyasztóról szóló kérdésre azt mondanám, hogy én magam sem vagyok biztos abban, hogy – ahogy ön is említette, professzor úr – ez a megközelítés ma már mennyire értelmes. Nem tartanám magam sebezhető fogyasztónak, jól képzett vagyok, olvasni, írni tudok, különböző nyelveket megértek stb., de még én is gyakran kerülök nehéz helyzetbe, amikor online vásárolok, és valahogy becsapnak, tudja. Úgyhogy szerintem talán el kellene felejtenünk ezt az átlagos és sebezhető fogyasztó megkülönböztetést, és egyszerűen csak a fogyasztókról beszéljünk, és biztosítsuk, hogy bármilyen helyzetben védve legyenek. Ez vonatkozhat akár a sötét mintákra, akár arra, hogy például egy webáruház esetében – tudja, mostanában például azt hiszem, hogy egy dán webáruházból vásárolok, persze már megtanultam a trükköket, hogyan kell ellenőrizni, de még így is becsaphatnak. Szóval szerintem szeretném megválaszolni a kérdést, de szerintem ma, amikor a fogyasztó digitális és online vásárol, nem ugyanolyan védettséget élvez, mint a fizikai világban. Régebben, ha vettél valamit és az elromlott, bementél a boltba, beszéltél valakivel, elmagyarázták a jogaitokat, volt egy személy, akivel beszélhettél. Ma viszont nem tudod, hogyan lépj kapcsolatba bárkivel, nem kapsz választ, vagy ha mégis, az egy chatbot által generált válasz, és bármire használhatod, nem tudod, hol állsz, ha vissza kellene küldened az árut, pedig a visszaküldésre is voltak jó védelmeink régebben. Szóval a kérdésem az, hogy vajon egyáltalán szükséges-e még fenntartani ezt az átlagos és sebezhető fogyasztó megkülönböztetést, vagy egyszerűen csak a fogyasztókról beszéljünk, és minden javaslatukat figyelembe véve...
éppen hallottuk a második előadást a tilalomról, a személyes árazásról stb. stb. Én is elgondolkodtam ezen. Ha dolgokat felveszünk egy listára, és betiltjuk őket, akkor nincs kockázat, hogy a boltok vagy a platformok csak kitalálnak majd új eszközöket, amelyek még nehezebbé teszik a helyzetet? Nekem, őszintén szólva, fogalmam sincs, hogyan lehetne ezt megoldani, de aggódom, hogy a fogyasztók nem elég jól vannak védve, amikor online vásárolnak, és kockázatot vállalnak. Ugyanakkor attól is tartok, ha túl pontosak vagyunk, az is kényelmes lesz, és ez sem jó. Láttunk már példákat erre, hogy amikor egy ötletet megfogalmazunk, akkor rájönnek, hogyan lehet azt annyira kényelmessé tenni. Ezért egy kicsit habozok attól, hogy konkrétan tiltsunk meg dolgokat. A DSA kapcsán is erről beszéltünk, a sötét mintákkal kapcsolatban, de inkább általánosan, mert nehéz úgy meghatározni, hogy mindenre kiterjedjen. Inkább az a megoldás, ha a fogalmat belevesszük, és bíróságokra bízzuk, hogy az esetek eldöntésével segítsék a megvalósítást. Kétségeim vannak, szeretném hallani a véleményüket arról, hogy Önök hogyan látják ezt. De általánosságban az a véleményem, hogy nem elég jól védjük a fogyasztókat az online térben, és az a nehéz, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt. Nem akarjuk tönkretenni a jótékony szereplőket, de biztosítani szeretnénk, hogy a rosszindulatúak ne tevékenykedhessenek. Ezzel részben a DSA is foglalkozott, de szerintem általánosságban is biztosítani kell, hogy lehetséges legyen kapcsolatba lépni egy bolttal, még akkor is, ha az online történik. Köszönöm szépen, köszönöm szépen, Crystal, a Renew képviselője, talán egy rövid megjegyzés. Köszönöm a bemutatókat. Érdekelne a válasz is arra a kérdésre, hogy miért ne tegyünk különbséget a fogyasztók között, hiszen a bemutatóban az állt, hogy ne lépjünk hátra, de szerintem most minden fogyasztó veszélyben van, ha úgy tetszik.
és másrészt persze ki kellene hívni valakit, a vámrendelet keretében, a felelős személyekkel folytatott megbeszélésre. Milyen nehézségeket lát most az alkalmazásban? Köszönöm.
any studies that you know of that transparency will actually support consumers uh uh and whether that's uh that's a good idea um once again I think if we if we don't uh take these steps right now we're making a historical mistake as uh as Europe uh both in uh failing to protect our consumers but also protecting our democracy so curious what will actually come out on Wednesday thank you very much mulțumesc
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1ro
și acum dacă doamna profesor Emilia Mișcenic este încă conectată o rog să dea răspuns și după aceea domnul profesor Peter Rut
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1en
uh thank you very much um thank you for your questions uh which are uh not only interesting but they are really to the point I actually agree with the with your uh statements and um maybe this was misunderstood in the presentation because as I said in the briefing I I actually do recommend that this average consumer benchmark which needs to be updated and which was created by the court of justice uh needs to be updated in the sense of uh acknowledging that we are as you said and explain uh all vulnerable uh digitally uh but when it comes to vulnerability um and um I was of course thinking a lot about it reading a lot about it this distinction as you said between um vulnerable and average consumer which um exists in the from unfair commercial practices directive um I wrote about it years ago that we have to make this distinction between digital vulnerability and uh consumer vulnerability as um prescribed by the uh unfair commercial practices directive because um under commercial practices directives um consumer vulnerability is uh focused on these certain certain personal characteristics uh where we look as I said informative we look at the age and usually what is meant of course under consumer which are particularly vulnerable are children are elderly people and there are studies actually studies from the European Commission um years ago um um covering uh practices online and showing that um there is actually a distinction between average and and vulnerable consumer and that digital techniques unfair um commercial practices affect vulnerable consumer more than than average consumer although uh this is very very interesting discussion and we should really think about as you said whether we should change the legislation uh to to merge to merge it all on Thursday I don't know whether you have noticed there was a orcla case uh the the judgment came after our briefing uh where the court of justice uh which I said said um explained the benchmarks came up with the interpretation of the notion of the definition of the consumer and
Fordítás folyamatban…
izé a kép ismét megkülönböztetést mutatott ott volt az átlagfogyasztó, de az volt értelmezve, hogy ez az átlagfogyasztó magában foglalhatja, ahogy ön is említette, a sebezhető fogyasztókat, például a gyerekeket, bár ez egy mosópor csomagolásának tervezésével kapcsolatos ügy volt, amely félrevezetheti a fogyasztókat, a gyerekek pedig... mi analógiával használhatjuk ezt a digitális sebezhetőségekre is, és mondhatjuk, hogy vannak kategóriák, mint ahogy a bíróság is említette, ezekben a kategóriákban a félreértés kockázata fokozottabb, amikor ezekre a kategóriákra kerül sor tehát nem vagyok biztos benne, hogy sikerült-e elmagyaráznom, de szerintem alapvetően egyetértünk ebben a kérdésben, hogy ahogy ön is mondta, mindannyian sebezhetőek vagyunk digitálisan, és bizonyos esetekben ki vagyunk téve a veszélynek, persze ez minden esetben más és más, köszönöm nagyon szépen köszönöm most pedig Rot professzor úrnak
egy tartalék megoldás, ahol nincsenek konkrét szabályok, nos hát persze, hogy szükség van rájuk, de egyébként szerintem ez a réteges megoldás, hogy van az elv, konkrét példák, majd még egy leírás vagy konkrétabb meghatározás arról, hogy ezek a példák mit jelentenek, például a sötét minták, és plusz a rugalmasság, amely a delegált jogalkotással jár ebben a területen, hiszen a tervezet 103. cikkelyt tartalmaz, ez most a legjobb, amit tehetünk. Ha viszont a bírósági rendszert várjuk meg a problémák megoldásához, akkor nagyon hosszú ideig kell várnunk, mert mármint Németországból jövök, és legalább Németországban rengeteg bírósági gyakorlat van, és ha bárhol az EU-ban van bírósági gyakorlat, az Németországban van, mert mi egy pereskedő társadalom vagyunk, és mindenki mindenkit beperel. De ha más tagállamokra nézünk, akkor öt vagy tíz évig semmit sem fogunk kapni, és ez nem lehet a megoldás útja. Szerintem tehát a konkrét példák a jogszabályban, plusz némi rugalmasság a delegált jogalkotással, vagy ha nincs delegált jogalkotás, akkor legalább irányelvek, de előretekintő irányelvek, nem olyanok, amelyek csak azt foglalják össze, amit már a bíróságok eldöntöttek, mert azt már ismerjük. Ez most a legjobb, amit tehetünk. Be- vagy kijelölés, igen, teljesen egyetértek, mármint a bejelölés sokkal hatékonyabb, mint a kijelölés, ez mindig is a kereskedők kedvenc opciója volt, mert tudják, hogy semmi sem fog történni, ez egy politikai döntés.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm Professzor Emilia Misenici és Professzor Peter Rot, valamint a kollégáknak, akik a feltett kérdéseikkel kiegészítették azokat az információkat, amelyeket a professzorok nyújtottak számunkra, és remélem, hogy a bizottság figyelembe veszi majd a szakértők ajánlásait is. Nagyon köszönöm. Most áttérünk a következő, ugyanolyan érdekes digitális méltányossággal foglalkozó törvényi aktusra. Itt van a Krakkói Egyetem Jog- és Közigazgatási Karának docense, Palca úr – a másik nevét nehéz kiejteni –, 10 perc áll rendelkezésére a bemutatójához, és köszönjük, hogy itt van velünk.
Felszólaló 1en
Asszonyelnök, tisztelt tagtársak, hölgyeim és uraim, nagyon köszönöm. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek önökkel. Következő dia, kérem. Írásos hozzászólásomban két kérdésre kellett válaszolnom. Először is, hogyan lehetne megérteni a függőségkeltő dizájnt a Digitális Kemence törvény keretében? Másodszor, milyen szabályozási lehetőségek vannak az asztalon? Másodszor, melyek a Digitális Kemence törvény szabályozásként vagy irányelvként való kezelésének előnyei és hátrányai, és ha irányelv, akkor milyen érvek szólnak a minimális vagy maximális harmonizáció mellett vagy ellen? Ezek a kérdések fogják strukturálni mai szóbeli előadásomat is. Következő dia, kérem. Öt éve beszélünk a függőségkeltő dizájnról az Unió hivatalos dokumentumaiban. A 2021-es tisztázó útmutatóban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (UCPD) kapcsán kiemelten említették. Azóta két kötelező erejű eszközünk van: a DSA, amely a függőségkeltő dizájnt csak az indokolásában említi, de vannak olyan kötelezettségei a nagyon nagy online platformokkal (VLOP) szemben, amelyek a függőségkeltő dizájn elleni küzdelemben felhasználhatók, valamint az AI törvény, amelynek 5. cikke olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ugyancsak felhasználhatók e célból. A tisztázó útmutatóban is szerepel a kifejezés. Időközben a 2023-as Európai Parlament-i határozatban felszólították a Bizottságot a függőségkeltő dizájn elleni fellépésre, idén szeptemberében pedig láthattuk az EU Kids Act keretében a függőségkeltő dizájn szabályozására vonatkozó javaslatot. Ma pedig láthattuk a Digital Fairness Act még nem hivatalos, szivárgott javaslatát. Következő dia, kérem. Ebben az értelemben emlékeznünk kell arra, hogy már most is vannak kötelező erejű eszközök az asztalon, és a Digital Fairness Actnak mindenképpen kompatibilisnek kell lennie ezekkel. Semmilyen módon sem akarjuk, hogy inkompatibilis legyen, de ugyanakkor tanulhatunk a meglévő dokumentumok korlátaiból. A szivárgott javaslatból kiderül, hogy a Digital Fairness Act mögötti elképzelés az UCPD hatályon kívül helyezése. Így tehát, ha a javaslatnak megfelelően fogadják el, az UCPD-t felváltanánk. Ezen kívül,
már van DSA és AI rendeletünk, amelyek kötelező érvényűek, és az EU a gyermekek védelmét szolgáló törvénytervezetet vitatja éppen, a következő diára kérném, ha lehet. Az addiktív dizájn fogalmának megvitatásakor pedig fontos, hogy emlékezzünk arra, a „addiktív” kifejezés milyen asszociációkat kelt az egészséggel, az egészségtelen életmóddal, a felnőtt dolgokkal kapcsolatban, mint például az alkohol, a dohány vagy a szerencsejáték. Bizonyos helyzetekben, ha a túlzott használatra gondolunk, ezek a megérzések helytállóak. Ugyanakkor emlékeznünk kell arra is, hogy a orvosi, pszichológiai szempontból nem minden olyan viselkedés, amit valaki többet folytat, mint szeretne, vagy amit mások szerint folytatnia kellene, számít függőségnek a pszichiátriai szempontból. A függőségeket nagyon ritkán ismeri el a DSM-5-ben, amely a két referenciapont egyike, csak a szerencsejáték-zavar tekinthető függőségnek pszichiátriai értelemben. Az ICD-11-ben pedig a játékzavar is, de minden más olyan viselkedés, amit valaki többet folytat, mint szeretne, még nem ismert el a orvosi közösség által. Persze vannak pszichiáterek, akik azt javasolták, hogy ismerjük el a közösségi média-függőséget is, de vannak bizonyos kritériumok, amelyeket akkor kellene teljesíteni, ha ez betegségként lenne elismervén, hogy valakit függőnek tekintsenek. Ezek a kritériumok a következők: dominancia, hangulatváltozás, tolerancia, elvonási tünetek, konfliktus és visszaesés, akárcsak sok más függőség esetében. Következő diára kérném. Ebben az értelemben az sem feltétlenül egyezik meg azzal, ahogyan sokan ténylegesen mutatják a tüneteket, hogy bizonyos fogyasztók úgy vélik, ők függők, vagy úgy gondolják, van valamilyen problémájuk. Még akkor sem, ha elfogadnánk a jelenleg a szakirodalomban javasolt kritériumokat – amelyekre a hozzászólásomban hivatkoztam néhány tanulmányt – amelyek szerint a lakosság körülbelül 10%-a mondható annak, hogy teljesíti ezeket a kritériumokat, miközben különböző tanulmányokban, amelyekre szintén hivatkoztam, sokkal magasabb azoknak a száma, akik úgy vélik, függők.
fontos, mert ha az egészség lesz az, amit a szabályozás elsődleges indokaként hoznak fel, akkor ez lesz az a fő terület is, ahol a kereskedők védekezni fognak azzal, hogy tessék, nem mindenki, aki a szolgáltatásunkat a szándékainknál jobban használja, az tényleg függő – ez az úgynevezett függőséget okozó tervezés, és ez lesz az egyik lehetséges védekezési irányvonal. Természetesen elképzelhető, hogy a következő diánál tartunk. A Bizottság jogalkotója teljesen szabadon meghatározhatja a függőséget okozó tervezés fogalmát, mi magunk is meghatározhatjuk, az Unió meghatározhatja önállóan, anélkül, hogy a pszichiáterek vagy pszichológusok függőségről alkotott véleményét figyelembe vennénk, és akkor felmerül a kérdés, hogy pontosan hogyan is kellene meghatározni a függőséget okozó tervezést. Amit a DSA (Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény) szivárgott javaslatában láttunk, az az, hogy van egy bizonyos jellemzőkből álló lista, amelyeket példaként lehetne tekinteni a kereskedő függőséget okozó tervezésének, de ez nem az egyetlen lehetőség. Elképzelhető egy általános záradék is, sőt, elképzelhető egyfajta általános tilalom is ennek alapján. Mindazonáltal mindezen megoldásoknak vannak előnyei és hátrányai. Azt hiszem, fontos, hogy szem előtt tartsuk: a szolgáltatók számára ezeknek a jellemzőknek a használatát az üzleti modell okozza, amely reklámalapú. Minél több időt töltenek a fogyasztók online, annál több pénzt keresnek a szolgáltatók, ahogyan azt a tisztelt képviselő úr is említette a korábbi előadásról folytatott vita során. Következő diánál tartunk, kérem. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül szükséges a függőséget okozó tervezés problémáját a DSA-ban egyetlen horizontális módon, minden lehetséges kereskedőre vonatkozóan kezelni. Elképzelhető, hogy különböző intézkedéseket alkalmazzanak, a teljes tilalomtól kezdve egészen a kockázatkezelésen át – ahogyan például a DSA esetében is van a vloggerekkel szemben –, egészen az információs kötelezettségekig, amely a legkevésbé intruzív megoldás a kereskedők számára, és talán a legkevésbé hasznos a fogyasztók számára. Elképzelhető azonban, hogy bizonyos szolgáltatási típusoknak bizonyos intézkedéseket kellene betartaniuk, más típusoknak pedig másokat.
és mások, elképzelhetünk egy olyan világot, amelyben a közösségi média más szabályozás alá tartozna, például a videó streaming szolgáltatók vagy boltok stb. esetében. A kiszivárgott tervezetben most egyetlen általános cikk van, amely minden szolgáltatóra vonatkozik, mégpedig a szabályzatban felsorolt szolgáltatásokból való opt-out lehetősége, amelyet a Bizottság módosíthat. Ugyanakkor elképzelhető, hogy itt nagyobb finomhangolásra lenne szükség. Kérem, lapozzon a következő oldalra. Végül az a döntés, amelyet meghoznak, attól függ, hogy pontosan mi a DFA célja: a fogyasztók jobb védelme, vagy egyszerűbb megfelelés? Ez olyan cél, amiben mindenki egyetért, de a kérdés az, hogyan valósítsuk meg gyakorlatban a jobb fogyasztóvédelmet. Pontosan mit szeretnénk elérni? Ez fogja meghatározni a döntéseket. Elképzelhető egy olyan világ, amelyben bizonyos szolgáltatási típusok vagy fogyasztói csoportok esetében egyáltalán nem szeretnénk, hogy a függőséget okozó dizájnnak kitéve legyenek, bármit is jelentsen ez számunkra. Bizonyos szolgáltatási típusok esetében szeretnénk, hogy a fogyasztók ki- és bekapcsolhassák ezt a funkciót, de elképzelhető az is, hogy bizonyos szolgáltatási típusok vagy fogyasztói csoportok esetében egyszerűen csak tájékoztatni szeretnénk őket, ahogyan például a cigaretták esetében teszszük: mindenki tudja, hogy nagyon károsak, de feliratokkal látjuk el őket, hogy a felnőttek meghozhassák a döntést. Kérem, lapozzon a következő oldalra. Ami a második kérdést illeti, hogy szabályozás vagy irányelv legyen-e, láthattuk, hogy a javaslat egy szabályozás. Ismertek és nyilvánvalóak azok az okok, amelyek miatt a szabályozás nyújtja a legnagyobb egységességet és jogi biztonságot, legalábbis papíron, ahogy az elmúlt öt évben láthattuk, amikor is majdnem minden aktus szabályozás formáját öltötte. Ugyanakkor vannak bizonyos problémák a szabályozás különböző nemzeti verzióival, amikor gyakorlati alkalmazásukra kerül sor. Az egyik dolog, hogy a szabályozást megfelelően lefordítjuk – amit a fordító szolgálatunk kiválóan megtesz –, de aztán ezeket a szabályozásokat a jogászoknak kell alkalmazniuk a
tagállamok, amelyek bizonyos tagállamban kaptak képzést, és néha ezek a fogalmak még akkor is különböző jelentéssel bírnak, ha megfelelően le vannak fordítva, előfordulhatnak váratlan eltérések. A nemzeti kontextusban a törvényhozók valójában egyfajta második réteget jelenthetnek a kontroll tekintetében, ugyanakkor egy irányelv illeszkedne a fogyasztóvédelmi kulcshoz, és ez megoldaná a problémát. Következő diát, kérem! A kérdés az, hogy maximum vagy minimum legyen-e: régóta nem alkalmazunk minimum harmonizációt a fogyasztóvédelemben, és ismertek azok az okok, amiért nem is kellene. Mindazonáltal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy legalább a függőséget okozó dizájn esetében a fő bűnösök nem európai cégek, hanem az Amerikai Egyesült Államokból, illetve Kínából származnak. Így a magas szintű fogyasztóvédelem és a könnyű megfelelés közötti kompromisszum kérdése nyitott, asztalra került: vajon olcsóbbá akarjuk-e tenni a Meta vagy a Biden-kormányzat számára, hogy megfeleljenek a mi törvényeinknek? Szerintem erre nincs egyértelmű válasz. Sőt, lehetséges, hogy nem is tudjuk, mi a legjobb módja a függőséget okozó dizájn kezelésének, és van némi haszna annak, ha a tagállamok kísérletezhetnek. Hölgyeim és uraim, jobban tudják nálam, mennyire nehéz az Európai Unióban törvényeket alkotni, mennyi időbe telik, amíg egy törvény életbe lép, és mennyi időbe telik, amíg egy törvényt reformálnak. Talán ha egy tagállamnak sikerül hazai politikai akaratot felmutatnia, és elfogadtatnia valamilyen jogszabályt – legyen az akár végrehajtható, akár nem –, az egyfajta kísérleti terep lehet, ahol más szereplők kidolgozhatnak megoldásokat, mert lehet, hogy ma még nem ismerjük a legjobb megoldást. A Bizottság nyitva hagyja az ajtót, és a
Felszólaló 1ro
Mulțumesc foarte mult și acum am plăcerea să îi invit pe șefa de unitate de la Digi Just doamna Maria Mio a Canel Canelopulu
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1en
It's correctly that is excellent okay thank you very much chair thank you honorable members and also a big thank you from the side of the commission to the experts who intervened in today's workshop indeed you touched upon some of the key aspects that we have been examining in preparation of our proposals for additional fairness act that the commission is expected to examine on the 11th of November so in a couple of days time today's workshop for us is very timely not only for us as commission but also for the co-legislators it will it can inform the interinstitutional process that still lies ahead of us and help us arrive collectively hopefully to a very solid legal text that makes rules clear simpler and more effectively enforceable in practice this has been a key consideration for us I'm sure you will all understand that a that we are not able to comment in detail today on the upcoming proposals I would like however to reiterate three key elements also in reaction to the presentations that we heard today first of all to remind everyone that the digital fairness act is the result of a very long journey which which started already in 2024 with the publication of the findings of our digital fairness fitness check of horizontal consumer protection rules we have since consulted very broadly to prepare the impact assessment for the DFA we had a call for evidence and a public consultation that received over 7,000 responses we had several surveys with targeted service with consumers businesses civil society we of course liaised with academia looked into behavioral research had a youth dialogue and implementation dialogue on simplification all this is to say of course that we have to take into account of into account various elements when formulating our proposals we paid particular attention as was signaled today also to recent case law by the court of justice and I would like to thank again the European Parliament and the IMCO committee for keeping the topic of digital fairness very high up on the agenda throughout you will not be surprised
Fordítás folyamatban…
to see that the resolutions the debates that this committee has had have informed the proposals that the commission will be examining on on Wednesday secondly in terms of content indeed we have touched upon and assessed the full range of issues that have been highlighted today in line with the mandate that was given to Commissioner McGrath together with Vice President Virkunen to combat unethical techniques online such as dark patterns marketing by social media influencers the addictive design of digital products and online profiling when consumer vulnerabilities are exploited for commercial purposes we also looked in indeed at some horizontal questions such as the benchmarks of average and vulnerable consumer when calibrating our proposals our objective has been to stay targeted and proportionate in our intervention to provide a meaningful digital update to EU consumer production rules that already apply horizontally to all business to consumer practices to all companies that are active in the single market and work as a safety net on issues such as pricing advertising selling contracting and other commercial practices we tried to reconcile indeed and this was a topic that was highlighted I think in couple of interventions what currently works really well with our horizontal consumer protection rules which is this flexible principle based nature of the rules reconcile that with the clarifications that we think are necessary to make these rules implementable and enforceable in the complex digital environment we have also given thought to how we can integrate elements in the proposals to make these rules future proof and able to be updated to keep pace with technological developments final points we have recent listened very carefully to the strong cause for ensuring coherence and complementarity between the digital fairness act and the existing digital rulebook which we are actively implementing and enforcing in practice I'm sure you have seen the latest the latest announcements on the implementation of the DSA the DFA will not affect the
Fordítás folyamatban…
current relationship between horizontal consumer protection rules and sectoral legislation our intention is not to duplicate rules such as the DSA the audio visual media services directive and the AI act but to update indeed the baseline horizontal protections in a targeted manner that keeps them fully coherent and complementary with the digital rulebook our proposals on the DFA should of course also be read in conjunction with the upcoming EU kids with a recent proposal of for an EU kids act there the commission put forward very concrete rules for the protection of children who are indeed particularly vulnerable as online consumers for example on key aspects such as addictive design on the commission side we will continue to work very closely digi just and our colleagues in digi connect as we have done for the preparation of the proposals also throughout the negotiation process to make sure that the legal text develop in a manner that is both clear mutually reinforcing and coherent thank you very much
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1ro
Mulțumesc foarte mult iată avem și poziția comisiei vreau să vă informez că serviciul. De cercetare a Parlamentului European a făcut un briefing foarte interesant și vi l recomand legat de ceea ce se va întâmpla peste câteva zile și acum întrebări din partea colegilor la. Te rog din partea SND
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1en
Thank you chair and thank you to to the experts for this very interesting presentations thank you Mithos we have been working for the last two years and it's not a surprise that from the SND IMCO we have been calling for an ambitious and strong legislation that will imply a DFA that would tackle the vulnerabilities that exploit consumers online especially those of children the leak that we have seen now it's too early to to make an assessment from my side but obviously we consider there's an opportunity to finally address what the existing legislation has not sufficiently tackled addictive design dark patterns manipulative advertising and unfair personalization but I want to make three points first we need to move from consumer responsibility to corporate responsibility and from my point of view it's not enough to allow users to switch off addictive features with this opt out why should the burden fall on the consumers again rather than on the companies that deliberately designed this mechanism safety and fairness must be by default not an option so this is to the commission secondly obviously we consider that children must be at the center of the legislation and we need to ensure the DFA and Kids Act work together without loopholes and gaps in protection we will make sure from this parliament that this is the case and finally we must address economic manipulation especially also with addictive sorry dynamic pricing and ensure strong European enforcement transparency is not enough rights without enforcement are simply promises so let me conclude with one message Europe should not accept a digital economy where profits depend on exploitation on exploiting people's vulnerability thank you so much thank you very much now EPP Dora thank you thank you for the presentations as well Note that consumers don't read regulations they feel them or they don't so once I've had a chance to digest the leak I haven't had the chance either yet I will read the DFA with one question in mind
Fordítás folyamatban…
meg fogja-e változtatni azt, amit az emberek online tapasztalnak? A cél persze a jobb fogyasztóvédelem, de attól tartok, hogy több szabály nem feltétlenül vezet ehhez a kimenetelhez. Ahhoz, hogy valóban javuljon a fogyasztóvédelem, vagy legalább maximalizáljuk ennek esélyét, a DFA-nak nagyon pontosnak kell lennie. A Bizottság saját megfelelőségi vizsgálata kimutatta, hol is maradnak el a jelenlegi szabályok, és itt kellene a DFA-nak cselekednie, nem pedig ott, ahol a Digitális Szolgáltatási Törvény, a MI-törvény vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányelv már lefedi a területet. Mert a szabályok átfedése nem védi a fogyasztókat, csak jogi bizonytalanságot teremt. Aggaszt, hogy a komplexitás kontraproduktív lehet, és nagyobb mértékű nem-megfeleléshez vezet, ami tulajdonképpen most is ez a helyzet, mivel a fogyasztók nem értik a jogaikat, a vállalkozások pedig nem értik a kötelezettségeiket. Ahogy a professzor is említette, a DFA egy zsúfolt mezőre lép be. Nem tudom, hogyan fogják a fogyasztók és a vállalkozások megérteni, mely szabályok vonatkoznak rájuk, amikor már most is vannak kötelezettségeik, és most még egy újabb szabálykészletet kellene áttekinteniük ahhoz, hogy teljes képet kapjanak. Másodszor, a szabályoknak mindenütt ugyanazoknak kell lenniük. Üdvözlendőnek tartom, hogy a Bizottság rendeletet javasol, de semmilyen teret sem szabad hagynia a különböző nemzeti szabályoknak, mert látjuk, hogy ez is hozzájárul a jogi bizonytalansághoz. Egy budapesti fogyasztónak ugyanolyan védelmet kell élveznie, mint egy amszterdami fogyasztónak, és egy vállalkozásnak egy szabályrendszerrel kell szembesülnie, nem 27-tal. A Bizottság vállalta, hogy egyszerűsíti a fogyasztóvédelemmel és a fogyasztói tájékoztatási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat, és szeretném, ha ez a vállalás a szövegben is megjelennék, és nem pedig új jelentési kötelezettségek formájában. Van egy kérdésem a Bizottsághoz: minden új kötelezettség esetében a DFA-ban, meg tudják-e mutatni, hogy mely résben pótol hiányt, és miért nem fedi le a meglévő jogszabály? És végül, egy utolsó megjegyzésként, mint a kollégám is említette, létfontosságú, hogy biztosítsuk a DFA és a Kids Act összehangolt működését, és kissé zavarónak találom, hogy egyes részekben a DFA érinti
konkrétan a kiskorúakra vonatkozóan, és szerintem nem lenne-e logikusabb, hogy ezt a Kiskorúakról szóló törvényben tartsuk meg, amely a gyerekekről fog szólni köszönöm nagyon szépen most pedig a Renew csoportnak igen hát a pszichológia vagy netán neurológia kérdésében nem tudom egy neurológushoz is beszéltem, aki rengeteg információt adott arról, hogy mi történik a fiatalok agyában a közösségi média hatására de csak kíváncsiságból, nagyon sok negatív keretről látunk a közösségi médiában, mert az emberek szeretnek negatív keretre kattintani van ennek valami köze az reklámokhoz és a termékértékesítéshez, vagy másképp kellene ezt keretezni, van-e erre nézve pszichológiai szempontból válasz köszönöm Crystal nagyon szépen köszönöm először is köszönöm, hogy hamarosan bemutatja a Digitális Méltányosságról szóló törvényjavaslatot szerintem nagyon nagy szükség van rá, mert még mindig vannak olyan rések, amelyeket le kell fednünk szerintem sokat tanultunk például a DSA óta és az egyik dolog például a függőséget okozó tervezés, mármint a digitális környezetben nagyon gyorsan fejlődnek a dolgok és szerintem itt nagyon fontos lenne megvizsgálni, mit tehetünk annak érdekében, hogy a fogyasztókat jobban megvédjük szerintem tehát jogos lenne, ha többet tennénk de persze figyelembe véve, hogy ne legyen kettős jogszabályozás remélem, a Bizottság ezzel is foglalkozik hiszen ez a feladata de de ahogy Laura is mondta szerintem rendkívül fontos, hogy emlékezzünk erre a mai környezetben amikor online vagyunk a legtöbben ki vagyunk téve a csalásnak sebezhetőek vagyunk mindenkinek védenie kellene valamit tenni a bizonyítási teher megfordítása vagy valami más olyan megoldás, ami tényleg segítene a fogyasztóknak szerintem ma nem érzik úgy az emberek, hogy elég jól védve lennének és remélhetőleg a Digitális Méltányosságról szóló törvény és a Kiskorúakról szóló törvény segítségével lefedhetjük ezeket a réseket tehát nem elfedni hanem fedezni ezeket a hiányosságokat nagyon köszönöm nagyon várom már
ezt a témát illetően a következő hónapra.
Felszólaló 1ro
Köszönöm. Amennyiben nincsenek további felszólalások, szeretnék egyetlenegy kérdést feltenni a Bizottságnak: már készen állnak arra, hogy pár nap múlva elindítsák? Megbeszélték már az összes érintett szereplővel? Mi a tagállamok álláspontja? Mit mondanak a tagállamok? Hiszen a professzor úr itt elmondta nekünk, hogy ez nehéz, mivel a jogászok a 27 tagállamban másként fogják értelmezni, és megint szétesés lesz, megint nem lesz védelem. Van válaszuk a tagállamoktól? Meg tudják mondani nekünk, mi az álláspontjuk? Köszönöm.
Felszólaló 1en
köszönöm szépen elnök úr, és köszönöm a tisztelt tagoknak is. Először is megerősíthetem, amit a korábbi felszólalásomban is említettem: valóban nagyon figyelemmel vagyunk arra, hogyan kapcsolódik össze a vízszintes fogyasztóvédelmi szabályozásunk – amelyhez a közelgő digitális tisztességességi törvényjavaslat tartozik – és a digitális szolgáltatások területi jogszabályai. Óvatosan jártunk el, hogy elkerüljük a duplikációt. Kiindulási pontunk valóban a digitális tisztességességi fitness check eredményei voltak, de figyelembe vettük azokat a bőséges inputokat is, amelyeket egy nagyon széles körű konzultációs folyamat során kaptunk, és amit valóban a kísérő hatásvizsgálatban bemutatott javaslatokkal próbáltam hangsúlyozni: pontosan azt, hogyan próbáltuk először is meghatározni és tisztázni a hiányosságokat, a jogi bizonytalanságok területeit, és hogyan hangoltuk össze a preferált politikai válaszokat ezekre a pontokra. A stakeholderekkel, az akadémiai körökkel és a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket illetően pedig ez volt az, amire különösen nagy figyelmet fordítottunk a digitális tisztességességi törvényjavaslat kidolgozásának folyamatában. A felsorolt konzultációs tevékenységek mellett persze, ahogy a Parlamenttel is tettük, szerintem majdnem minden IMCO-bizottsági ülésen részt vettünk az elmúlt két évben, hogy frissítéseket adjunk a digitális tisztességességi törvényjavaslat előkészületeiről. Ugyanezt megtettük a releváns Tanácsi munkacsoportok formációival is, és a tagállamoktól is kaptunk több válaszlevelet a konzultációs folyamatra, valamint a közelmúltbeli napokban további inputokat is. Mindent igyekeztünk figyelembe venni, és kiegyensúlyozott módon hangolni a javaslatokat, figyelembe véve a különböző nézőpontokat. Köszönöm szépen, professzor úr. Köszönöm a megjegyzéseket és a kérdéseket. Egy kérdésre pedig külön válaszolok, amely kifejezetten hozzám szólt: a negatív megfogalmazás problémájára. Szerintem ez egyértelműen politikai és szabályozási probléma, amelyet kezelni kell. Ugyanis rendelkezésünkre állnak empirikus tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a negatív tartalmak – a mérgező tartalmak, a negatív tartalmak, amelyek...
a negatív érzelmek miatt több időt töltenek online, nagyobb aktivitással, és ez nagyon egybevág a sok közösségi média platform üzleti modelljével. Amikor ezek válnak a fő eszközökké, amelyeken keresztül a fogyasztók híreket és információkat szereznek a világról, ez egyre problémásabbá válik. Most tehát, vajon ezt a problémát fogyasztói jogon keresztül vagy egy 114. cikkre alapozott uniós aktussal kellene kezelni? Szerintem a válasz nem egyértelmű. Szerintem mindkét oldalnak vannak érvei. Képzelhetem egy olyan világot, amelyben a tagállamok kezdenek foglalkozni ezzel a problémával és valamilyen módon szabályozzák, és amikor bebizonyosodik, hogy ez torzítja a belső piacot, akkor lépünk. De tudjuk, hogy nem ebben a világban élünk. Így szerintem ez egy nehéz kérdés. És egyébként egyetértek mindennel, amit eddig mondtak, úgyhogy szerintem most zárjuk a vitát. Nem foglalom tovább az idejét. Nagyon köszönöm. Mulțumesc.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm, és a professzoroknak és a bizottság képviselőjének is, engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy minden PowerPoint-prezentáció és információ online kerül közzétételre a bizottság weboldalán, így itt részletesebben tanulmányozhatják őket. Időben bemutattuk őket. Nagyon köszönöm, és folytatjuk. A mai napirend utolsó pontja — a nők kapcsán, az utolsó pont: a nők mint fogyasztók — a nemi sztereotípiák és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem. Emlékeztetek benneteket, hogy a Parlamentben volt a Nemek Egyenlőségének Hetéje, és örömmel vettünk fel a programunkba egy pontot: a nők mint fogyasztók — a nemi sztereotípiák és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem. Kezdésként Roberta Metsola elnöknőtől egy kétperces videóüzenet, amely jó bevezetést fog nyújtani a mai vitánknak. Üdvözlöm az esemény előadóit, és köszönöm részvételüket. Sajnálattal kell közölnöm, hogy a mi erőfeszítéseink ellenére sem sikerült a gazdasági szférából képviseltetést biztosítani, sajnos senki sem tudta elfogadni a meghívásunkat. Magamat a gazdasági világhoz tartozónak tekintem, ezért ebben a témában is sokat dolgoztam, és biztosan felkéröm kollégáimat, miután megvitatjuk a kérdést, hogy osszák meg velünk a véleményüket. Most pedig hallgassuk meg elnöknőnket, Roberta Metsolát.
Felszólaló 1en
Európa akkor halad előre, amikor az emberek úgy döntenek, hogy vállalják a vezetést, mint elnök, és ezt nap mint nap látom. Rendkívüli női vezetőkkel találkoztam társadalmunk minden területén és kontinensünk minden részén, akik új utakat nyitnak, sikeres történetek építenek, és átalakítják társadalmunkat. Ám ezek a bátor nők még mindig túl gyakran szembesülnek nyomásokkal, amelyekkel kevés vezetőnek kell szembenéznie, a bérkülönbségektől és a láthatatlan munkaerőtől kezdve a korszerűtlen sztereotípiákon és az online zaklatáson át. Ebben a házban lépéseket teszünk, hogy összetörjük ezeket a „üvegplafonokat”, és a vezetői pozíciókhoz vezető utat elérhetőbbé tegyük, például biztosítva helyeket a vállalati igazgatóságokon, és csökkentve a bér-, foglalkoztatási és nyugdíjkülönbségeket. Ez a Parlament büszke lehet az elektronikus szavazás jogairól szóló választási reformjára is, amely garantálja, hogy egyetlen képviselőnek se kelljen választania a demokratikus kötelezettségei és a családalapítás között. Nyomást gyakorlunk továbbra is minden tagállam és nemzeti parlament részéről, hogy ratifikálják ezeket, és ne maradjon le egyetlen nő sem. Ám a csúcson való ajtók megnyitása csak a feladat egy része. Tovább kell segítenünk a nőknek, hogy már az első naptól kezdve sikeresek legyenek. A vezetői képességek már a gyermekkorban, az oktatás és a karrier során alakulnak ki. Erős példaképekre és támogatási rendszerekre van szükség. Ezért ennek a háznak folytatnia kell egy igazságosabb és reprezentatívabb demokrácia kiépítését, amelyben a nők minden területen – a STEM-tudományoktól a sportig – valóban vezető szerepet vállalhassanak. Ehhez politikai akaratra és folyamatos cselekvésre van szükség. Ez az, amiről a nemek közötti egyenlőség hete szól. Köszönetemet fejezem ki kollégámnak, Antonella Zberna alelnöknek, és Lina Gálvez Muñoz elnöknőnek, valamint mindnyájuknak, akik fáradhatatlanul dolgoznak a nemek közötti egyenlőségért, ezen a héten, minden héten és minden nap. Folytassák a jó munkát, mert amikor a nők felemelkednek, egész Európa felemelkedik velük.
Felszólaló 1ro
Alkalmazzuk ezt a szép üzenetet, köszönöm, Roberta, bár most nincs itt. Három beszélőnk van, és most a Digi Just Egyenlőségi és Diszkriminációmentesítési Igazgatóság helyettes igazgatójának, Pinuccia Contino asszonynak az interjújához érkeztünk. Önnek hét perce van, köszönöm.
Felszólaló 1en
Nagyon köszönöm, tisztelt elnök úr és a bizottság tagjai, nagy öröm számomra, hogy ismét szót emehetek e kiváló bizottság előtt, miután a termékbiztonság és a nemek közötti egyenlőség területén voltam felelős a Digi Just-nál. Engedjék meg, hogy először is felvázoljam az alapelveket: az EU fogyasztóvédelme az Európai Unió Szerződésének 169. cikke és az Alapvető Jogok Chartájának 38. cikke alapján rögzített. Ez a védelem azon a feltevésen alapul, hogy a fogyasztók gyengébb helyzetben vannak az eladók vagy szolgáltatókhoz képest, mivel általában kevesebb információval, kisebb gazdasági erővel és kevesebb tapasztalattal rendelkeznek. A fogyasztói jog tehát ennek a strukturális egyensúlyhiánynak a kompenzálására törekszik. Például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó irányelv védelmet nyújt a fogyasztóknak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, ideértve a megtévesztő cselekményeket és mulasztásokat, valamint a agresszív gyakorlatokat. A nemmel kapcsolatos reklám, például olyan, amely kihasználja a megjelenéssel, testképzettel, öregedéssel vagy anyasággal kapcsolatos bizonytalanságokat, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó irányelv (UCPD) hatálya alá tartozhat, ha bármilyen módon tisztességtelen, és ezáltal a fogyasztókat — ebben az esetben a nőket — olyan tranzakciós döntésre készteti, amelyet egyébként nem hoztak volna meg. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó irányelv emellett magasabb szintű védelmet biztosít egy olyan egyértelműen azonosítható fogyasztói csoport számára, amely különösen sérülékeny egy adott kereskedelmi gyakorlat vagy az alatta lévő termék tekintetében mentális vagy fizikai gyengeség, kor vagy hiszékenység miatt, ha a kereskedő ésszerűen előre láthatta ezt a sérülékenységet. Ezen esetekben a gyakorlatot a csoport átlagos tagjának szemszögéből értékelik. A nem azonban nem tartozik az UCPD által felsorolt sérülékenységi okok közé. Ennek ellenére a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó irányelv esetről esetre történő értékelést ír elő a konkrét gyakorlat tekintetében, figyelembe véve a konkrét gyakorlat vagy szerződés körülményeit. Ez teszi az irányelvet rugalmas eszközzé különböző gyakorlatok és szerződések kezelésére. Például magasabb ár egy olyan termék esetében, amelyet nők számára marketingeznek.
than for a comparable product marketed to men the so-called pink tax is not automatically an infringement of the UCPD the UCPD does not establish general prohibition on price differences between consumers or product variants it may nevertheless apply where for example the trader misleads consumers about the price or its calculation omits material information or uses an aggressive practice as many of you know and we have just heard all the discussions the commission will propose the DFA in a couple of days the DFA aims is to strengthen consumer protection online and we have seen how much the DFA is conceived to protect the interests of all consumers men or women in all their diversity its rules are intended to address practices that can harm consumers generally while taking account also of vulnerable consumers for sure certain forms of influencer marketing or personalized advertising or pricing might disproportionately affect women for example influencers promoting beauty anti-aging or weight loss products makes exploit gender specific insecurities relating to appearance and body image while failing to make sufficiently clear the commercial nature of their endorsements the DFA could strengthen protection in this area including by requiring sale and disclosures to ensure that consumers are made aware of the commercial nature of such content the work on the DFA also looked at addressing unfair personalized advertising practices for example for instance where traders use consumers personal data including sensitive information revealing health conditions or other characteristics protected under the GPDR the GDPR to target them with advertising that exploits their vulnerabilities and here we know how certain health conditions only affect women as we have stressed in the gender equality strategy minors are particularly vulnerable to influencer marketing often perceiving influencers as their friends influencers sometimes exploit minor's trust for example by blurring the commercial
Fordítás folyamatban…
purposes of their activities or exploiting gender stereotypes and gender specific vulnerabilities pushing minor to buy products or otherwise distorting their transactional decisions there is also evidence that girls can be particularly affected online also specifically with respect to video games because even though loot boxes and problem gambling was shown in a 2020 study to be stronger among among girls than boys although boys were considerably more likely to engage with loot boxes in the first place the DFA work has looked specifically into this matter and more broadly into the matter of spending maximizing practices if we look at financial services now there is of course a big risk of algorithmic biases traditional credit scoring models for instance often fail to account for women's different career partners patterns including breaks for caregiving to children or older parents when AI systems are trained on historical data reflecting decades of gender inequality they can perpetuate and scale these biases the revised consumer credit directive which will come into application on 20th November 26 strengthens protection against discriminatory automated decision making looking forward implementation will be key to ensure that algorithms are regularly tested for gender bias and deliver fair outcomes the gender equality strategy also explicitly covers the angle of women as consumers i can go deeper into this because i see that my seven minutes are almost there and i really hope that we can continue working together with all of you to address gender equality issues in the field of consumer rights
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1ro
Mulțumesc foarte mult da de decenii este inegalitate să sperăm că ajungem să trăim și noi egalitatea de de șanse acuma am să invit pentru patru minute pe doamna Mary Collins secretar general pentru lobby european al femeilor please
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1en
Thank you very much Madam Chair and thank you to the MCO committee it's um very honored to be here on behalf of the European Women's Lobby and I think your this is very timely event as um the cost of living is soaring and we can hear out cry and in the streets I just want to first of all reiterate that women are more than 50% of the population they are not a vulnerable group they are not a footnote they're not a minority but however there are many different characteristics that impact their spending power one of them being that there is still a persistent gender pay up between 11 and 12% for decades and that has lifelong consequences because it leads to a gap in lifelong earnings and pension gap and it means poverty in older age so this obviously has a huge impact on the capacity of women in terms of their spending power also we should not overlook the entrenched gender stereotypes that impact on consumer and commercial practices there are gender biases that are ingrained so I wanted to quickly if I may in my four minutes look at the so-called pink tax which we can also call a sexist tax secondly menstrual products and thirdly the commodification of women's bodies so it was pointed out that this so-called pink tax is what we would call a sexist tax it shows that products that are aimed at women that target women are much more expensive even if the equivalent exists for male consumers so for example um healthcare and particularly products like the deodorant which is far more expensive when targeted woman but the studies show and there are not that many studies to be honest show that um even impacts on toys children's toys children's clothes the different color of products as well so we can see that gender stereotypes are ingrained and some studies show that actually it is against um gender equality laws as well in different countries so we would like to see MCO and FAM do a joint um own initiative report to really trace the differentiation of prices um with between women
Fordítás folyamatban…
and men in throughout the European Union quickly move on to menstrual products and it's more about a tampon tax it's often referred to as a tampon tax but it's more about that it's about inclusion it's part of the union of equality and it's access to women's sexual and reproductive health and rights throughout Europe today girls still drop out of school while they have their periods homeless women lack access to sanitary facilities and it's difficult to manage in terms of their dignity and their safety so we would again like to see more studies done in relation to this there are some good practices in different parts of throughout the European Union these need to be scaled up because this is a really you know very important issue for girls in terms of VAT just to say that the revision of the VAT directive gave the possibility of to member states to actually be more flexible in terms of classifying sanitary products from being luxury items to ordinary items however today there are only three countries in Europe um Malta Cyprus and Ireland where there's a zero VAT on sanitary products thirdly I want to the commodification of women's bodies so women are not for sale and this includes prostitution pornography as well as accelerating exploitive digital exploitation think it was spoken about a little bit earlier they aim to hurt alienate violate women and girls bodies minds and fundamental rights so it's an issue of violence against women and needs to be addressed as such however what we do see is that the so-called mainstream media and advertising they also use the sexualization of women's bodies to lure um customers and clients into practices and consumer practices so these need to be um called out for what it is it's exploitation of women so the DSA covers some issues for example big platforms uh such as porn um porn pornhub but it doesn't go far enough so we really need to have a we need really need to call out against the um sexualization of women through media through
Fordítás folyamatban…
advertising which have an impact in terms of consumer preferences and choices I'll leave it at that thank you very much
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1ro
Mulțumesc foarte mult și mulțumesc și pentru că ați fost și la celelalte prezentări apreciez foarte mult că ați fost aici în sală așa cum apreciez că domnul profesor stă acum să asculte și problema noastră a femeilor acum pentru patru minute am s o rog pe doamna Silvia Maurer director advocacy beuc patru minute să din perspectiva beuc acum
Fordítás folyamatban…
Felszólaló 1en
Good afternoon uh Madam Chair honorable members thank you very much for inviting the European Consumers Organization B to this workshop so that we can also maybe share a little bit of the research of our member organizations because indeed uh I think that um very often uh women do uh continue to face practices that undermine their ability to participate in markets on equal terms with men um we have heard about the so-called pink tax and that is something that our members have also uh confirmed uh and it's not only anecdotal so our Slovak member SOS has for example analyzed 200 products that were sold by online retailers and they found that around 10% of those products were more expensive in their pink version and according to their research the most significant differences appeared in health supplements footwear and sporting goods but also our UK member which found out that one of the latest trends is to relabel uh uh products for uh menopa with menopause and to make price premiums even though there's very often no added value of these products compared to other ones um I will try um not to be too repetitive because a lot of points that have already been made I would also have raised the exact same issues um on the pricing what is maybe also interesting is that uh sometimes it's like very obvious what was referred to by the pink tax meaning it is almost the same product it's just that the price is higher when it's packaged differently or the color is different but there is also more subtle uh misleading uh where women are paying more because that can be that for example the quantity is lower and the price is the same so that's an indirect way on how to mislead about the pricing um and uh we have already also heard about uh the issue about um algorithms uh that they uh increasingly determine which products we see which advertisements reach us and uh sometimes even different prices that we pay and that there uh these systems rely very often on biased data uh or reinforce existing stereotypes so that's why discrimination can
Fordítás folyamatban…
előfordulhatnak olyan szintek is, amelyek a fogyasztók számára teljesen láthatatlanok, és nehezen megkérdőjelezhetők. Szerintem egyetértenénk abban, hogy nagyon figyelmet kellene fordítanunk az influencer marketingre, mivel a nők és lányok az egyik fő célcsoport. A fiatal nők tehát folyamatosan termékajánlatok segítségével valótlan szépségideálok követésére buzdítanak, és gyakran túlzott fogyasztásra, például divatcikkek túlzott vásárlására ösztönzik őket. Szerintem itt is kapcsolatot lehetne találni az Ön előző workshopjához a digitális méltányosság törvényéről, mivel nyilvánvalóan a megoldásokról is beszélnünk kell arról, amit tehetünk, hiszen sok ilyen gyakorlat nagyon finom, és a piac sokáig túlságosan is szabadon működött. Szerintem ez is arra utal, amit például Gigi Kühne igazságosság is hangsúlyozott korábban: a pink tax talán tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, de a jogszabályokban nem feltétlenül egyértelmű, hogy mindenre reagálni lehet. A digitális méltányosság törvényével kapcsolatban tehát szerintem itt van lehetőségünk arra, hogyan javíthatnánk a jogszabályokat. De talán az EU-szinten is érdemes lenne stratégiai szinten jobban összehangolni például a fogyasztói napirendet a nemekkel foglalkozó stratégiával. Lehet, hogy itt is fejleszthetünk néhány ötletet. Azt is mondanám, hogy amikor nagyon gyakorlatias jogszabályokról van szó, akkor valóban meg kell néznünk, vannak-e olyan konkrét követelmények, amelyeket például a termékbiztonsági rendeletben meg kellene határoznunk. Korábban például felmerült, hogy a biztonsági tesztelési műszaki szabványok gyakran soha nem vizsgálják a női testeket, és a parlamentnek kellett hozzátennie a szöveghez, hogy végül is elfogadásra került. Szerintem ezt a fajta gondolkodást gyakran alkalmazhatjuk azokon a területeken, ahol javításra van lehetőség. Itt befejezném. Szerintem talán még egy utolsó megjegyzés lenne, hogy néhány gyakorlatra nézve…
talán jó eszközökre van szükségünk az Európai Unión számára és a végrehajtáshoz, ahol közös érdekű esetek vannak, és ha előre akarunk lépni a nők egyenlőségének ügye tekintetében, talán léteznek olyan projektek és közös végrehajtási akciók, amelyeket együtt vizsgálhatunk, a bizonyítékokon kívül a gyakorlatok tapasztalatára is támaszkodva, amelyek nem megengedettek a piacon, köszönöm
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm, mielőtt a szót a kollégáimnak adnám, sajnálom, hogy erőfeszítéseket tettek, és a gazdasági szektor képviselőit is meghívták, de sajnos nem fogadták el a meghívásunkat. Remélem, hogy legközelebb már részt tudnak venni. Csak szeretném, ha tudnák, hogy voltak erőfeszítések, meghívtuk őket, de nem jöttek el erre a vitára, amit fontosnak tartok. Mint valaki itt említette, a nők nem gyávák; több mint 51 százalékunk nő, és úgy vélem, minden jogszabályt a nőkre gyakorolt hatás szempontjából kell megvizsgálni. Dora IPP
Felszólaló 1en
Igen, köszönöm, hogy ma eljött, és köszönöm a bemutatókat is. Valóban, ahogy ön is, és kollégánk is az imént hangsúlyozta, a nők több mint 50 százalékát teszik ki a népességnek, ezért nagyobb tudatosságot kell keltenünk az unfair kereskedelmi gyakorlatok, vagy az unfair kereskedelmi gyakorlatok nők elleni hatásairól. Kicsit csalódott vagyok a mai alacsony részvétel miatt. Kérdezni szeretnék a rózsaszínadóról. Ugyanis utánanéztem, de nem találtam friss tanulmányokat erről, ezért érdekelne, hogy rendelkezik-e adatokkal a gyakoriságáról, milyen nagy problémát jelent, vagy mennyire elterjedt, illetve hogyan javasolja kezelni ezt a problémát. Azt hiszem, mondtuk, és én is úgy gondolom, hogy van egy eset, amikor a meglévő jogszabályok lefedik ezt mint megtévesztő gyakorlatot. Visszatérve tehát a végrehajtásra és a végrehajtási prioritásokra: a fő kérdésem tehát az, hogyan fogjuk biztosítani, hogy a Bizottság és a nemzeti végrehajtó hatóságok cselekedjenek, és hogyan emelhetjük a tudatosságot, hogy ezekben az unfair gyakorlatok esetében cselekedjenek? És még egy kérdés: tudom, hogy a Bizottság elvégezte a digitális alkalmasság tisztességvizsgálatát, és egy ijesztő 7,9 milliárd eurós veszteséget állapított meg évente a fogyasztók részéről a meglévő kulcsfontosságú jogszabályok hiányosságai miatt. Ezt az összeget kor szerint bontják, de nem nem szerint. Ezért érdekelne, hogy van-e tervezet a Bizottságnak arra, hogy ilyen felbontásban gyűjtsön adatokat nem szerint is.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm Georgia S&D. Köszönöm.
Felszólaló 1it
Elnök úr, köszönöm ezt a rendkívül fontos vitát, köszönöm mindazoknak a vendégeknek, akik értékes betekintést nyújtottak számunkra, mivel a digitális átalakulás bizonyosan új lehetőségeket nyitott meg, ugyanakkor számos kritikus kérdést is felvetett, amelyeket igyekszünk kezelni, különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a fogyasztók manipulációjának formáival kapcsolatban. E tekintetben a Digitális Méltányossági Törvény kezdeményezése rendkívül fontos lehetőséget jelent, amelyet nem hagyhatunk elszaladni, hogy a nemi perspektíva is integrálódjon az új szabályokba, és az azok hatásainak értékelésébe is. Nyilvánvalóan algoritmusokra gondolunk, amelyek erősíthetik az irreális szépségideálokat, azokra a célzott reklámokra, amelyek főként a testtel, az életkorral kapcsolatos bizonytalanságokat használják ki, vagy azok a marketingstratégiák, amelyek sajnos jól ismert módon tovább erősítik a nemi sztereotípiákat. Ezek a gyakorlatok nemcsak a fogyasztói döntéseket befolyásolják; konkrét következményekkel járhatnak a gazdasági önállóságra, a jólétre, és mindenekelőtt a nők választási szabadságára nézve. Nem elszigetelt diszkriminációs esetekről van szó, nem elszigetelt epizódokról, ezt jól tudjuk: a nemi sztereotípiák és előítéletek valóban beágyazódtak az algoritmikus rendszerekbe és a üzleti modellekbe. Ezek fenn is tartják és erősítik az már meglévő egyenlőtlenségeket, és ezt folyamatosan látjuk. Nyilvánvaló, hogy ez nem új aggodalom. Emlékszem egy 2023-as Európai Parlament által készített tanulmányra, amelyet a FEM-bizottság rendelt meg a fogyasztóvédelem adatainak nemi egyenlőtlenségeiről. A tanulmány rámutat, hogy az adatok nem megfelelő felbontása a nőknek is hatással van a digitális piacon mint fogyasztókra. Ezért úgy vélem, feltétlenül szükséges, hogy a nemi perspektíva ne csupán általános elvként maradjon, hanem
valójában konkrét kritérium az európai fogyasztóvédelmi jogszabályokban, már a GDPR-től kezdve. De kíváncsi vagyok, milyen kritériumokat határoznak meg egyre részletesebben? Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm. És most mindháromuktól szeretnék választ. Mielőtt azonban erre sor kerülne, szeretném elmondani, hogy igen, igaza van, önök azt mondták, hogy a női kozmetikai termékek drágábbak, de a fehérnemű is az. Én vagyok a családban, aki vásárol, és tudom ezt, és szerintem ez nem normális. De ami még rosszabb, az, hogy a nők, akik alacsonyabb fizetést kapnak a férfiaknál, többet kell fizetniük kozmetikai vagy egyéb termékek vásárlásáért. Ami azonban nagyon súlyos, az az önök előadásában elhangzott, miszerint fiatal lányokat, különösen fiatal lányokat, félrevezetnek, hogy jól nézzenek ki. Láttam már számos esetet, ahol hamis információk, fake newsok terjednek, ahol különböző klinikákra küldik őket, és egyszerűen megcsonkítják őket. Ezért nagyon óvatosnak kell lennünk ebben a kérdésben. Köszönöm, és válaszokat, valamint következtetéseket várok mindháromuktól.
Felszólaló 1en
Nagyon köszönöm, ööö, ennek a, ööö, igazán fontos vitának, valamint az összes felvetett pontoknak. Ööö, mint tudjuk, amikor a nemek közötti egyenlőségre kerül a sor, sajnos nincsenek egyszerű, ööö, válaszok, mert a nemi egyenlőtlenségek olyannyira mélyen gyökereznek minden életterületen. Tehát mindenképpen egyetértek azzal, hogy a bizottság is egyetért az összes felvetett ponttal. És itt talán, ööö, először is, ööö, remélhetőleg, ööö, több adat gyűjtésére szólítanám fel a jövőben. Van, ööö, a mi, ööö, ügynökségünk, amely sokat tesz ebben a, ööö, ebben a területen, és mindenképpen, ööö, felhívhatjuk a figyelmet az EGE számára is a nők fogyasztóként való szempontjait, amely talán, ööö, nem feltétlenül a legjobban, ööö, ööö, megvizsgált terület, hiszen persze annyi minden van még hátra a nők elleni erőszak elleni küzdelemben, annyi minden van még hátra a nemi egyenlőtlenségek, a nemi bérkülönbségek, a nemi foglalkoztatási rés, a nemi nyugdíjrés jobb megértésében, és, ööö, ööö, és természetesen sok mindent kell még tenni a sztereotípiák elleni küzdelemben, amelyek sajnos nem változnak meg pusztán a jogszabályok révén. Tehát ezek valóban nagyon sokrétű és összetett intézkedéseket igényelnek, amelyeket a bizottság az összes gender equality stratégiájában megfogalmazott, különösen pedig abban a legutóbbiban, amelyet a bizottság 2026. március 5-én fogadott el, és amely 2030-ig terjed, ahol, ööö, minden olyan probléma, amelyet ma felvetettek, figyelmet kap, és, ööö, sokféle cselekvés, kezdeményezés, ööö, néha tanulmányok, néha jogi intézkedések, néha kezdeményezések vagy finanszírozás tárgyát képezik. Tehát, ööö, amit biztosítani tudok, ööö, ööö, tisztelt, ööö, bizottság és tagjai számára, hogy mindent megteszünk majd, ami tőlünk telik, és minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk majd javítani a helyzeten. De mindenképpen szükségünk van is rá, és a ti munkátokra, szenvedélyetekre és, ööö, erőfeszítéseitekre is ebben a kérdésben. Nagyon köszönöm.
Felszólaló 1ro
Úgy szeretném hangsúlyozni, hogy a mi egész vitánkat online közvetítettük, öh, és bizonyára sokkal többen voltak online kapcsolódva. Öh, de hiszem, hogy a bemutatók és a kérdések minősége, öh, magas szintű volt, és szeretném megköszönni azoknak, akik bemutatókat tartottak, a kollégáimnak, akik kérdéseket tettek fel, valamint azoknak, akik online hallgatták, mert fontos, hogy nyíltan, őszintén és minden fenntartás nélkül vitassuk meg a megoldásokat. Öh, most szót adok a lobbi képviselőjének, majd a BEUC-nek, mindkettőjüknek kettő perces hozzászólásra.
Felszólaló 1en
Nagyon köszönöm, és köszönöm a kérdéseket, a megjegyzéseket és a visszajelzéseket is. Ööö, szóval az első kérdés az volt, hogy mekkora problémát jelent a rózsapiac. Valószínűleg hatalmas. Ööö, a probléma az, hogy nincsenek nagy mértékű tanulmányok, de ahol vannak, ott láthatjuk, hogy nagyon magas. És néha megkülönböztetést tesznek a termékkosár, vagyis a mindennapi termékkosár és a szolgáltatások között. Tehát például, amikor például 2017-ben Németországban készült egy tanulmány, tehát már több éve is van mögöttünk, szóval a termékkosár esetében az árak közötti különbség nem volt hatalmas. Tehát egyes termékeknél, amelyeket például nőknek szánnak, nem volt jelentős. Viszont a szolgáltatások esetében, különösen a fodrászat, a tisztító, a szabászat, a kozmetika stb. esetében 37%-os különbség volt. Tehát hatalmas. Tehát csak elképzelhetjük, hogy mekkora. Ez hatalmas. Tehát adatokat kell gyűjtenünk, és teljesen egyetértek a bizottsággal abban, hogy szerencsések vagyunk az Európai Unióban. Van az Európai Unióban a Gender Equality Institute, amely adatokat gyűjt, és évente bemutatja, ööö, a nemi egyenlőségi indexet, amely mutatja, hol tartunk. Tulajdonképpen a 26. indexet e hónap végén indítják el. Tehát nagyon szerencsések vagyunk, hogy ez rendelkezésünkre áll. És igen, ez, ööö, olyan dolog, amit az intézet megtehetne, az adatok gyűjtése, hogy láthassuk, ööö, láthatóan az árak közötti különbséget, mert erre semmilyen objektív indok nincs. Ezért is hívjuk szexistának is ezt az adót. Tehát mit lehetne még tenni? Ööö, tehát az iparágaknak be kell kapcsolódniuk. Ez feltétlenül szükséges. Ööö, és a szektoron belüli női képviselet tekintetében is. Tudjuk, hogy a nők képviselete még mindig nagyon alacsony számos szektorban. Van a nők igazgatóságon irányelvünk, de szeretnénk, ha ez sokkal tovább menne, és a igazgatóságokon paritás lenne. Mert a paritás 50/50-os képviseletet jelent, és valóban erre kellene törekednünk.
mert úgy gondoljuk, hogy ez egy módja annak, hogy megoldjunk néhány ilyen problémát, és más megközelítéssel is rendelkezzenek, különösen a nők és a lányok testének használatát illetően. Hmm, valóban teljesen más megközelítésre van szükség ezzel kapcsolatban. És ahogy a Bizottság is mondja, sok eszköz áll rendelkezésünkre, és biztosítanunk kell, hogy ezek egymással kommunikáljanak. Nos, ööö, tudja, a Digitális Szolgáltatási Törvény, ööö, a DSA, az MI Törvény, ööö, a nemi egyenlőségi stratégia, ööö, ezek mind egymással összhangban kell, hogy működjenek, mivel, tudja, nincs, ööö, egyetlen megoldás sem. Ez része egy globális normakészletnek a társadalmainkban, különösen a nemi sztereotípiák tekintetében. Elképzelhető, hogy 2026-ra már túl lennénk ezen. De nem. Még mindig nagyon, nagyon mélyen gyökerezik. Szeretnék még valamit mondani a, ööö, finanszírozásról is. Valóban szükségünk van finanszírozásra. Erőforrásokra van szükségünk, mert minden szinten meg kell birkóznunk ezzel a problémával. És szeretném hangsúlyozni, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a Tanács javaslata az EU Agora eszköz 30%-os, azaz 3,0-as csökkentését irányozza elő, ami a teljes uniós költségvetés legnagyobb vágása. Ezért szeretném ma is arra kérni önöket, hogy ezt megakadályozzák. És térjenek vissza a Bizottság által javasolthoz, sőt menjenek még tovább is. Mert ez létfontosságú. Ez a demokrácia kérdése is. És különösen a hosszú távú költségvetés kapcsán. A következő hét évre gondolunk. Bár ma a helyzet kissé sötétnek tűnhet, reméljük, hogy hét év múlva pozitívabb és reményteljesebb világunk lesz. Köszönöm.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm. És szerintem ahhoz, hogy felszámoljuk a sztereotípiákat, az oktatással is foglalkoznunk kell. Az iskolában, a családokban, már nagyon kicsi koruktól, az óvodában, az autó a fiúk számára való, a lányoknak valami más, ez a szín a fiúknak való, a másik a lányoknak. Ezeket a dolgokat a gyökereknél kell megoldani, és az oktatáson keresztül, nem csak akkor, amikor felnőttek vagyunk. És nemcsak törvényekkel. Az oktatásnak tehát nagyon fontos szerepe van. Most pedig a BEUC képviselőjének adjuk át a szót.
Felszólaló 1en
Köszönöm. Nos, szerintem valóban szükségünk lehet több bizonyíték gyűjtésére, és más-más területeket is meg kellene vizsgálnunk, ahol a bizonyítékokat keressük. Ugyanis szerintem alapvetően a probléma részben rendszerszintű, mivel a nőknek azt mondják – mármint a reklámok –, hogy nem elég jók még. És hogy a következő vásárlás közelebb viszi őket az ideálishoz. Ez pedig egy állandó elégedetlenségi ciklust hoz létre, amely újra és újra fogyasztásra ösztönöz. Nem azért, mert a fogyasztóknak szükségük lenne egy termékre, hanem azért, mert meggyőzték őket arról, hogy valami javítanivaló van rajtuk. És sajnos mindig újabb és újabb módszerei vannak annak, hogyan használják ki ezt az érzést marketingtechnikákban és új értékesítési csatornákban. Tehát ez egy kicsit önmagát ismétlő ciklus: valahányszor felfedezünk valamit, újabb, finomabb technikákkal folytatják a nőknek történő értékesítést. A legrosszabb esetben pedig – ahogy korábban is hallhattuk – a nők átlagosan kevesebbet keresnek, ugyanakkor többet fizetnek. Tehát a fogyasztói piacokon kétszeresen is büntetve vannak. És ez valóban figyelmet érdemel. Nos, egyetértenék néhány a továbbhaladásra javasolt intézkedéssel, és szívesen részt vennénk a vita további részében az adatokkal kapcsolatban is. Igaz, hogy nem sok anyag áll rendelkezésünkre, de esetleg meg tudok osztani egy-két fogyasztói felmérést a tagállamainkból, ha azok érdekelnének.
Felszólaló 1ro
Nagyon köszönöm. Köszönöm a válaszokat. Köszönöm a kérdéseket. Köszönöm a titkárságnak, amely segített nekem. Köszönöm a tolmácsokat, mert nélküük hogyan boldogultunk volna? Nagyon jó. 24 nyelvünk van. Hivatalos nyelvek. Ma majdnem minden fülke tele van. Köszönöm. És remélem, nem állunk meg itt. Az IMCO bizottságban fogok tárgyalni arról, hogy folytassuk, és talán itt is bemutatjuk azt, amit ma nem sikerült, az ipari oldal bevonását a vitákba. Természetesen nagyon fontos nemcsak szabályozni, hanem végrehajtani is. Mert lehet, hogy van egy nagyon jó dokumentumunk, de rosszul alkalmazzuk. És ahhoz, hogy jól alkalmazzuk, szerintem minden érintett szereplőnek részt kell vennie, és be kell jelenteni a problémákat. Fel kell világosítanunk a fogyasztókat, hogy panaszt tegyenek, amikor jogait sérti valaki, különösen a nőket, mert a nők, mondjuk, vonakodóbbak, amikor jogait sérti valaki. Sokat kell ezen dolgoznunk. Személy szerint a hazámban dolgozom, tudniuk kell, hogy egy 30 éve aktív női egyesületet vezetek, és nagyon jól együttműködöm velük, és ez a nevelés segített nekik, hogy bátrabbak legyenek, értékeljék a képességeiket, és ne hagyják, hogy félrevezessék őket az összes hamis információval. Nagyon köszönöm, és remélem, hamarosan újra találkozunk. Köszönöm.
Felszólaló 1en
Nagyon köszönöm. Gratulálok.
Nagyon köszönöm.
Köszönöm. Van egy kérdésem. Köszönöm. Köszönöm.
Holnap. Holnap. Holnap. Igen. Köszönöm.
Felszólaló 1it
Jó estét. Jó estét. Igen, igen, de